Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-30 / 75. szám
INTERJÚ A hegyeket nem lehet legyőzni... expedíciós mászó Erőss Zsolt, a magyarok közül elsőként jutott fel a Mount Everest csúcsára A hegymászásról azt tartják: a legveszélyesebb sport, holott már puszta létezésünk is magában hordoz bizonyos fokú kockázatot - állítja Erőss Zsolt, az első magyar állampolgár, aki feljutott „a világ tetejét” jelentő, 8850 méter magas Mount Everestre. Andrási Csaba Kiskunfélegyházán járt Erőss Zsolt. Az első magyar „hópárducként” aposztrofált hegymászó a városi könyvtár földrajzi szabadegyetemi sorozatának keretében Magyarok a világ nyolcezresein címmel, a világ ötödik legmagasabb csúcsának számító, 8463 méteres Makalu tavalyi megmászásáról tartott vetítéssel egybekötött előadást. Itt beszélgettünk vele.- „Csíkszeredán született, egyenesen a hegyek közé. Nem is lehetett kérdéses, hogy hegymászó lesz.” Végül hol szeretett bele a hegymászásba?- Az idézett mondás nem tőlem származik, egyfajta újságírói fogás. Az viszont igaz, hogy Csíkszeredában születtem. Akkoriban arrafelé laktunk: előbb Csíkszentdomokoson, majd Dánfalván. Tudni kell, hogy apám csíki, anyám viszont gyergyói. így kerültünk át Gyergyóba. Iskoláimat már ott végeztem, és ott is nőttem fel, többek között a Gyilkos-tó környékén. Azon a tájon, ami már valódi hegymászó terep, s ami Európa egyik jelentős turista- és sziklamászó központja lehetne...- A nyolcvanas években - állítólag - valakik néhányszor le- döntötték az Oltárkőre (1154 m) felállított, hét méter magas vörös csillagot. A Securitate nyilván elsősorban a hegymászókra gyanakodott...- Amikor én az Oltárkőt először megmásztam, valóban volt ott egy jókora vörös csillag meg valamilyen évszámok is... Hajói emlékszem, a híresebb párt- kongresszusok dátumai. Később A magyar hópárduc Az első magyar „hópárduc” tagja a Tien-san-, a Pamir-, a Kaukázus-, az Andok-, a Karakorum- és Himalája-expedíció- nak. Hét nyolcezres csúcs: a Mount Everest-, a Dhaulagiri-, a Makalu-, a Nanga Parbat-, a Gasherbrum II-, a Hidden Peak (Gasherbrum I.)- és a a Broad Peakexpedíció vezető hegymászója. Hegyi vezető, síoktató. Az erdélyi hegyekből indult a világ tetejére Erőss Zsolt A Miklós-napi ünnepségen avatták Gyergyószentmiklós díszpolgárává 2002-ben a Csomolungma (Mount Everest) megmászásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta. 2002-ben a Határontúli Magyarok Szövetsége tüntette ki. 2002-BEN neki ítélték a sportújságírók gálájának különdíját. 2002-BEN Mogyoródon az év sportolójává választották. 2002 májusában, internetes szavazatok alapján - az egyik kereskedelmi tévécsatornán - a hónap sportolója lett. 2006-ban kiváló sportteljesítményét miniszteri elismerő oklevéllel jutalmazták. 2008. december 7-én, a hagyományos Miklós-napi ünnepségen Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták.- a rendszer tündöklésének illusztrálásaképpen - egy aranyozott napra cserélték a vörös csillagot. Tehát alakítgatták ezt a dolgot, de nem tudok arról, hogy bárki ledöntötte volna valamelyiket is. Ez az egész inkább legenda...- Honlapján azt írja: a kockázatos tevékenységek sorában a hegymászás talán a legkockázatosabb. Mit tud adni a hegy, ami miatt megéri vállalni ezt az óriási kockázatot?- A hegymászás valójában egy életforma. Az emberek többsége igyekszik értelmes életformát keresni önmaga számára. Olyat, melyre évek, évtizedek múlva is érdemes, jó visszatekinteni. Ahogy gyűlnek mögöttünk az évtizedek, úgy sokasodnak az emlékeink, és ezek az úgymond mérföldkövek. Ha életünk csak szigorúan a létfenntartásra korlátozódna, visszatekintve szinte semmit se látnánk magunk mögött. Az ember azért ennél többre vágyik. Manapság gyakran esik szó az önmegvalósításról. Nos a hegymászás az a fajta tevékenység, ahol az ember valóban megfáfálhatja önmagát, céljait, ráadásul segítséget kap önmaga további fejlesztéséhez is. A csúcsra vezető úton rátalálhatunk arra, ami egyedivé, helyet- tesíthetetlenné tesz minket. Ön egyike azoknak a magyar hegymászóknak, akik oxigénpalack nélkül jutottak fel nyolcezer méter fölötti csúcsokra. Nem túlzott kockázat- vállalás ez?- Nem. Ez elsősorban szakmai kérdés. Manapság, amikor már számos nemzet képviselője feljutott a világ tetejére, teljesítmény szempontjából a modern hegymászás - más sportágakhoz hasonlóan - is kénytelen elmenni ilyen szélsőségesnek tűnő irányba. Szinte rákényszerül az emberi tűrőképesség határainak további szétfeszítésére.- A hegymászókat két csoportra osztotta: a könnyed, gyors és elegáns agártípusúra, és a szívós tevetípusúra. Önmagát melyikbe sorolja?- Nekem - mint magashegyi expedíciós mászónak - elsősorban teveképességekre van szükségem. És tényleg olyan dolgokat élek túl, olyan szinten feszítem szét a szervezetemet, amilyent egy átlagos ember nem élne túl.- Nemrég töltötte a negyvenegyet. Meddig alkalmas az ember a hegymászásra?- Ez a kérdés engem is régóta foglalkoztat. Tizenhárom évesen kezdtem, ami kicsit talán túl korán volt. Aztán - korom ellenére- valahogy mégis sikerült be- küzdenem magam a csapatba. Most már inkább afelé tekintge- tek, hogy a másik végletnek hol a határa. Bár manapság inkább rekordokat hajszolunk - beleértve magamat is, hisz bennem is megvan a teljesítménykényszer -, nem feltétlenül szeretem a rekordokat. Napjainkban számos, hetvennél idősebb hegymászó verseng az Everest csúcsáért. Ezt a magam részéről nem tartom követésre méltónak. Számomra sokkal rokonszenvesebb, ha valaki hatvan körül - még saját erőit, képességeit latba vetve - tűz ki bizonyos célokat maga elé. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egy idő után a bensőnkből fakadó teljesítménykényszerekkel is tudni kell felhagyni. Ehhez is sok erő kell, mert ez sem egyszerű dolog...- Milyen érzés hegycsúcsokat meghódítani?- A hegyeket nem lehet legyőzni, csak megmászni. Köny- nyű vagy nehéz útvonalakon, télen vagy nyáron, gyorsabban vagy lassabban. Ám a küzdelmet sosem a heggyel, hanem mindig saját magunkkal folytatjuk. Mert nem a hegymászás nehéz, az igazi nehézséget mindig önmagunk legyőzése jelenti. ■ Nem a hegymászás nehéz, hanem önmagunk legyőzése. Hová tűnhetett el Sherlock Holmes moszkvai kalapja? TűzvoNALBAN Harmadik évadot kezdi a Mosoly utcai rendőrőrs nagyszerű szereplőkből válogatott gárdája „Most aztán igazán élesben folytatódik a történet!” - jelentette ki Soós Péter rendező, amikor januárban elkezdődött az ml csatorna rendőrsorozatának harmadik évadja. Húsz péntek estét tölthetnek a televízió előtt azok, akiket érdekel, mi történik a Tűzvonalban hőseivel a Mosoly utcai rendőrőrsön. A mostani sorozatban kevesebb szó esik magánéletről, ugyanis a tömegpusztításra felhasználható nukleáris hasadóanyagokat csempésző nemzetközi banda és a szervkereskedő-há- lózat felszámolása közben nem sok ideje marad családi vitákra a Bordás alezredes, azaz a Stohl András vezette csapatnak. Többen segítették Fonyódi Tibor forgatókönyvíró munkáját, aki végül összefésülte az ötleteket. Ezzel azonban még nem ért véget a „papírmunka”. Rendőrségi szakértők, többek között a krimiszerzőként is ismert Ga- ramvölgyi László, a Budapesti Rendőr-főkapitányság - akkor még - kommunikációs igazgatója, minden részt kontrolláltak, kizárólag szakmai szempontból. A szolgálati szabályzat megfilmesített változata természetesen nem szórakoztatná a nézőket, viszont a titkosszolgálati módszerek és a fedett munka rejtelmei már sokkal jobban érdekelnek mindenkit. Annak semmi jele, hogy az egy kaptafára készülő amerikai akciófilmek magyar változatává alakulna a sorozat, már csak azért sem, mert Háber- mann Jenő producer szerint az anyagi lehetőségek ezt nem tették lehetővé. Nagyszerűen válogatott karakterek a szereplők. Juhász Réka, pontosabban a családi tragédiát megélt Kende Krisztina törzsőrmester igazi kemény zsaru lett, és az „intrikus” Móricz százados jel- • leme - Cserna Antal fantasztikusan jól árnyalt megszemélyesítésében - mostanra szintén megváltozott. Az újabb részekben felbukkanó, jó vagy rossz oldalon álló figurákat is csupa jó színész játssza. A sorozat készítői eddigi Már harmadik szezonban találkozhatnak a nézők a Mosoly utcai rendőrőrs munkatársaival színházi teljesítményük alapján állították össze a csapatot. A stáb tagjai állítják, hogy életükben nem nevettek annyit, mint a gyakran éjszakába nyúló közös munka során. Talán még mindig kevesen tudnak a Tűzvonalban rangos nemzetközi elismeréséről. Tavaly a világ egyetlen detektív- film- és televízióműsor-fesztivál- ján, a tizedik moszkvai Detectiv- FEST-en, a Pók a hálójában című epizód sorozat kategóriában díjat nyert. Az elismerő diploma és szobor mellé Sherlock Holmes- kalap is járt. Már csak az a kinyomozandó kérdés, vajon hol őrzik, illetve ki hordja a híres angol detektív kalapját. ■
