Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-19 / 66. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK 11 SÉTA - SAJTÓ ÉS TANULÁS A nyolcadik SÉTA résztvevői KECSKEMÉT Bolyai János Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: DR. KOVÁCS ISTVÁN KECSKEMÉT ÁFEOSZKereskedelmi, Közgaz­dasági Szakközépiskola KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: BERKI JUDIT KISKUNHALAS Szilády Áron Református Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: PÉTER MARIANN TISZAKÉCSKE Móricz Zsigmond Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: SZEPESI MIKLÓS KISKUNFÉLEGYHÁZA Constantinum Katolikus Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: KAPUS KRISZTIÁN Interjúpályázat: most kiderül, hogy írtok ti! A Magyar Lapkiadók Egyesülete pályázatot hirdet olyan 6-14 éves diákoknak, akik kedvet éreznek az interjúkészítéshez, az újságíráshoz. A legjobban si­került írásokat a Magyar Lapki­adók Egyesülete kiadványaiban megjelenteti. A PÁLYÁZAT KÉTFORDULÓS Az első fordulóban a szerkesz­tőkből álló zsűri a legjobb és leg­értékesebb három írás szerzőjét juttatja tovább. A második fordulóban a há­rom kisdiák elkészíti az interjút az általa kiválasztott felnőttel, amit a Lapkiadók Egyesülete május 16-án megjelentet. A győztest az aznapi budapesti Saj­tófesztivál rendezvényén, a Vö­rösmarty téren hirdetjük ki. DÍJAZÁS Az első fordulóban kiválasz­tott három kisdiák - szüleivel vagy pedagógusával - május 15- 16-án a magyar sajtó vendége lesz Budapesten, ahol érdekes szakmai programokat és teljes ellátást biztosítunk. A szállást a Car-Tour International Kft. bizto­sítja. JELENTKEZÉS A pályázatra a pályázati lapon lehet jelentkezni. A pályázati la­pot minden esetben írja alá a szülő, gondviselő, mert enélkül a jelentkezési lap nem érvényes! A pályázat eredményével kap­csolatban jogi út igénybevétele nem lehetséges! PÁLYÁZATI LAP A www.mle.org.hu honlapon található. Információ a 06-1/212-5025- ös, a 06-30/343-3915-ös telefon­számon és az mle@t-online.hu és a bakura.emilia@t-online.hu e-mail címen kérhető. HATÁRIDŐ A pályázatokat ajánlott levél­ben 2009. április 1-jéig kérjük beküldeni. A pályázat lebonyolításának teljes költségét a Magyar Lapki­adók Egyesülete vállalja. ■ Interneten át a könyvtárba világháló Szórakoztat, tanít, de megvannak a veszélyei is Benjamin Button és egy bohém tornász különös története Mayer Marina és barátnői gyakori látogatói a kiskunfélegyházi Constantinum-iskola könyvtárának. Leginkább neteznek, de néha azért olvasnak is. Valahányszor könyvtárba me­gyek - ami egy héten elég gyak­ran van -, az internetes részleg telítettsége mindig feltűnik. Vagyis ritka látvány az olvasóte­remben „gubbasztó” fiatal. Ez nem is volna nagy baj, ha nem tudnám, hogy egyesek milyen internetoldalakon szörfözget- nek. A gyilkolászós játékok pél­dául hihetetlenül népszerűek, ráadásul ezeket nemcsak egye­dül „űzheti” a diák, hanem cso­portba verődve is. Az internetes teremben én Is sok órámat töltöm el. A játékok mellett igen népsze­rűek a közösségi és társas oldalak, vala­mint a chatszobák is. Itt alkalom van új ismeretségeket kötni, vagy régi haverokkal dumálni. De térjünk vissza a könyvek­hez. Az olvasással én úgy va­gyok, hogy amikor például köte­lező olvasmányt kell olvasni, azt elolvasom, de amúgy nem na­gyon szoktam szabad időmben olvasni. Az osztálynak éppen múlt hétre kellett ki­olvasnia Örkény Ist­ván: Tóték című mű­vét. Meglepő is volt, hogy sok olyan osz­tálytársam mesélte élvezettel, akiből ki sem néztem volna, hogy egyáltalán elolvassa ezt a könyvet. Mondjuk, Örkény szá­momra is azon kevés írók egyike, aki érdekes történeteket írt köz­érthető nyelvezeten. Az egyper­cesei például igen tanulságosak. Mókásan írja le a „Nászutasok a légypapíron”-ban a házasélet fur­csaságait. Idekapcsolódóan találtam egy számomra nagyon kedves idéze­tet Salingertől: „Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne. Aki akkor hív föl, amikor csak akar.” Mayer Marina, Constantinum ■ A könyvtárban a könyvek és a társaság: is jó. A győzelemnél fontosabb a vadászat válogatás Az irodalomban és a filmekben is a minőségre kell törekedni! Lehet romantikus, horror, me­se, sci-fi vagy akár krimi is, de még sok fajtája létezik a köny­vek és a filmek rengetegének. Mégsem olvasunk annyit, amennyi filmet nézünk. Vajon miért van ez? Miért nem ked­veljük a jobbnál jobb regénye­ket, verses köteteket? Ennek több oka is lehet. Az ember vizuális lény, ezért köny- nyebb befogadnia azt, amit egy­szerre lát és hall, mint amit csak olvas. Viszont miközben olva­sunk, nemcsak nézünk, hanem az agyunk is dolgozik. A képze­lőerőnkre van szükség, hogy él­vezetessé vál­jon a könyv. Ha ez a képesség már nem olyan fejlett, akkor a történet sem biztos, hogy olyan lesz, mint amilyennek vártuk. Ebből adódik, hogy egy idő után megunjuk és lemon­dunk a további próbálko­zásokról. Pedig ha el­hagyjuk a köny- vek I vilá­gát, megakadályozzuk az agyun­kat, hogy egy következő, maga­sabb szintre lépjen. Másik ok is lehet: a tv elé kikapcsolódni, szó­rakozni ülünk le, és nem várunk mindig komoly mondanivalót, mélységet, mint egy irodalmi al­kotástól. De azért jó lenne megta­lálni és megtartani az egyensúlyt a tv és a könyvek között. Nem kell, hogy győztest hirdessünk a filmek kontra könyvek csatában. Inkább keressük mindkettőből a minőséget! Morvái Kamilla, Szilády-gimnázium Meglátásom szerint az utóbbi években elég sok semmitmondó és unalmas film született Holly­woodban. Habár mindenkinek más az ízlése. Van, aki a köny- nyed vígjátékokat részesíti előnyben, más inkább az akció­filmeket kedveli. Én magam is nagy moziba járó vagyok. De a két kezemen meg tudnám szá­molni, hogy évente hány jó fil­met látok. Nemrég viszont sze­rencsém volt, mert egy igazán jó filmbe „futottam bele”: Benja­min Button különös élete. ■ Egy mozi a haverokkal, barátokkal mindig nagy élmény. Feltéve, ha jó filmet választasz! A filmnek már az alaptörténe­te is megdöbbentő: a főhős az el­ső világháború végén születik. Igen ám, de nyolcvanévesnek, és egyre csak fiatalodik, ahogy múlnak az évek. Szeme előtt pe­reg végig a gazdasági világvál­ság, túléli a második világhábo­rút. Fiatalember, amikor zajlik a hidegháború. És persze van egy különös szerelmi történet is. A főszerepet Brad Pitt játssza az Oscar-díjas Cate Blanchettel. A film igazán elgondolkodtató. Bárki, akivel eddig beszéltem er­ről, hasonlóan vélekedett. Van a filmben egy fontos mo­nológ, ami a halállal való szem­benézésről szól. Mindenkinek ajánlom, hogy figyeljen erre a monológra. Többször is elhang­zik a filmben. Van még egy kedvenc filmem: A békés harcos útja. A történetet Dán Millman életrajzi ihletésű könyvéből vitték filmre: Dan (Scott Mechlowicz), a rendkívül tehetséges fiatal tor­nász igazi életművész módjára hajszolja az élvezeteket: élete csak versenyekből és bulikból áll, ám egy súlyos sérülés - mely egész karrierjét veszélybe so­dorja - és egy véletlen találkozás Szókratésszel (Nick Nolte), a titokzatos idegennel ráébreszti, milyen keveset is tud az életről. A tragikus balesetet követő hónapokban Szókratész és egy gyönyörű lány, loy (Amy Smart) segítségével Dán maga mögött hagyja zűrös múltját, és új emberré válik. Ezt a filmet is jó szívvel ajánlom! Siklósi Gergely, 13/A, Móricz-gimnázium Szennylapfüggő regényolvasó választás A bulvár is izgalmas, nemcsak a szépirodalom Nevetni és poénkodni angolul is jól tudunk! Kicsit unalmasan hangzik, mi­kor állandóan azt szajkózzák, hogy „mit szeretsz ezeken a szennylapokon, semmi értel­mes nincs bennük.” Engem azonban saj­nos soha nem kötöt­tek le a szerves kémiáról vagy a ka­tonákról szóló érde­kes könyvek. Inkább érdekeltek az emberek életéről szóló törté­netek. Lehettek ezek akár egy újágban is. Elolvastam én, per­sze, a divatról szóló cikkeket is, mert ez hozzátartozik egy nő életéhez. De attól, mert a cipők­ről szívesen olvasok, még nem jelentiazt, hogy másra nem is vagyok képes. Eleinte én is minden divatla­pot megvettem édesanyám jóvá­hagyásával. Lehet, hogy nem le­xikonok voltak, de azért tanul­tam belőlük. Renge­teg nő írta le tragé­diáit, csodáit, ami­ről igenis jó volt tudni. Én így szeret­tem bele az olvasás­ba. Mára odáig jutottam, hogy a polcom tele van ifjúsági regé­nyekkel. Egyre jobban kezdett érdekelni a történelem is. Per­sze vannak olyan témák, melyek a mai napig nem tudnak lekötni. De mikor kezembe került Az élet játéka című könyv, egyszerűen nem bírtam letenni. S azóta több regénnyel jártam már így. Biz­tos vagyok benne, hogy minden­kivel előfordult már ez. Szerintem nem az a lényeg, hogy mit olvasol, hanem az, hogy élvezd! Ne foglalkozzanak a lányok se azzal, amikor ciki­zik őket a fiúk, hogy már megint milyen szennylapot olvasnak. Kit érdekelnek? (Amúgy pedig titkos forrásokból tudom, hogy a másik nem képviselői is olvas­nak ilyesmit.) Mindenki azt ol­vas, amit akar, és ami neki jól­esik. Mozsárik Laura, 10/C, ÁFEOSZ Iskolánkban a napokban tartot­tuk meg az „angolosok délután­ja” vetélkedőt. Ennek célja az an­gol nyelvű országok kultúrájá­nak megismerése, na és persze a vidám, felhőtlen szórakozás. A versenyen az osztályokat nyolc­fős csapatok képviselték, és a ve­télkedésbe a tanárok is beszáll­tak. Előre kiadott feladat volt, hogy a csapatok készüljenek prezentációval egy adott ország­ról. Komoly és mókás előadások is voltak, sőt a tipikusan angol ötórai teázás szertartását sem hagytuk ki. A feladatok közti szünetekben a diáktársainkból és Kovács Adrienn tanárnőből összeállt alkalmi zenekar szóra­koztatta a nagyérdeműt. A hatta­Még hogy hűvösek az angolok? gú zsűrinek végül igen nehéz dolga volt, hiszen mindenki na­gyon kitett magáért, és remek produkciók születtek. Károly Kitti és Árva Tóth Bianka 11/C, ÁFEOSZ ■ Ha nem erőlte­tik, akkor az ol­vasás is érdeke­sebb!

Next

/
Thumbnails
Contents