Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-16 / 63. szám

INTERJÚ Az élet és a természet alázatos szolgája dr. pánczél gyula „Nincs hova sietni, mindenkire ugyanaz vár: bekerül az anyaföldbe” Dr. Pánczél Gyulát kakasok, tyúkok, gyöngytyúkok veszik körül az otthoni baromfiudvarban, de azt tervezi, hogy ismét csak pávákat tart Fegyelmezett, az elveiben megingathatatlan. Rajong a népzenéért és a termé­szetért. Dr. Pánczél Gyu­la, a kecskeméti tüdőgon­dozó intézet vezető főor­vosa azt vallja: egy újra­szervezett társadalom kellene; olyan, amilyent az őseink már kitaláltak. Takács Valentina- Hogyan lett tüdőgyógyász?- Még hetedikes voltam, ami­kor elhatároztam, hogy én most már tanulni fogok. Mindennap keményen készültem, és mivel ez korábban nem volt rám jel­lemző, ezért megtáltosodáso- mon igencsak elcsodálkoztak a tanáraim. A tanyánk mellett gyönyörű erdők voltak, és már akkor nagyon közel kerültem a természethez. így azt is eldön- | töttem, hogy orvos lennék. Idő- | közben édesanyám TBC-s lett. A kecskeméti tüdőosztályra ke­rült, és amikor én már egyete­mista voltam, akkor tudtam el­intézni, hogy megoperálják. Gyakran jártam hozzá látogat­ni, és végül megtetszett a tüdő- gyógyászat.- Milyen gyerekkori emléke­ket őriz?- Egy tanyán születtem, bába segített a világra, mint ahogy az összes testvéremet. Anyám előt­te való nap még metszette a gyü­mölcsfákat. Erről a tanyáról jár­tam az öt kilométerre lévő isko­lába, a falu központjába. Apám korán meghalt, így 1952-ben ott maradt anyám a négy gyerekkel. Nagyon szegények voltunk. Öt hold földön gazdálkodtunk. Ege'sz télen szilvalekvárt ettünk, anyám minden ősszel két hektót főzött. Óriási szeretetben éltünk. Ez a szeretet lenne mindenütt az összekovácsoló erő. Rájöttem, hogy az ír csoda nem áll másból, mint abból, hogy ők összehord­ják a hazájukat. Mi pedig szét­hordjuk - hát ez utóbbi a magyar csoda.- Említette a természet szere- tetét. Korábban még pávákat is tartott. Megvannak-e még?- Sajnos, nincsenek, de ismét arra készülök, hogy lesznek majd páváim. Most tyúkjaim és gyö­nyörű kakasaim, no meg gyöngy­tyúkom van. A mindössze húsz­darabos tyúkállományomat las­san felszámolom. De megvárom, amíg maguktól kihalnak, mert mi baromfit nem vágunk. Ha nem lesz tyúk, legalább nem vádolnak meg azzal, hogy terjesztem a ma­dárinfluenzát. Mert azt mondták Londonban, hogy Magyarorszá­gon madárinfluenza volt, de en­gedtessék meg nekem, hogy eb­ben - finoman szólva - kételked­jek. Majd akkor hiszem, ha Ma­gyarországon is lesz madárinflu- enza-detektációs laboratórium. Addig pedig azt gondolom, hogy ha ezt a kórt a tengeri madarak terjesztik, és mifelénk legfeljebb csak homoktenger van, akkor ez bizony csak üzleti húzás volt. Szó­val a szabályos madárinfleunza- kommandótól - mert minek nincs ma már kommandója? - is megvédem magam. Ha a tyúkok kihalnak, akkor csodák csodájára nem jelentem senkinek, hanem elfóldelem őket, ahogy ez már ős­idők óta történik. És akkor majd ismét és kizárólag pávát tártok.- Nyilvánvaló, hogy hihetetlenül alázatos a termé­szettel szemben.- Hát igen, a ter­mészet része va­gyunk, mégpedig a legkártékonyabb része. A természet­nek egy baja van, mégpedig maga az ember, és aki erre nem jön rá, az az emberiség ellen vétkezik. Hát ezt homo sa­piensnek nevezni súlyos műhi­ba. A természethez és az élethez csak a legnagyobb alázattal sza­bad közelíteni. Ehhez képest a legnagyobb alázattól rettentő messze vagyunk, és amit műve­lünk, az szabályos bűnözés a ci­vilizáció kellős közepén. Miért van mindez? Mert sietni kell. Pe­dig nincs hova sietni. Mindenki­re ugyanaz a sors vár: bekerül az anyaföldbe ugyanúgy, mint a tyúkjaim.- A másik nagyszereimé a népdal. Miért?- Hát erről na­gyon nehéz elérzé- kenyülés nélkül be­szélni. A népdalt az ember valódi élete termeli ki, nem pe­dig a virtuális lét. Ezt nem-lehel szá­mítógépen meg­szerkeszteni. Val­lom: aki szépen énekel, és vala­milyen hangszeren játszik, az többnyire szeretettel teljes, bé­kés ember. Ezért a zenét úgy kel­lene tanítani az iskolában, hogy minden egyes napon legyen énekóra. Nem a matematikát kellene gyötörni! Az más kérdés, hogy a tudósainkat nagyon kell becsülni. Manapság ez sem tör­ténik meg. Az egész onnan in­dul, hogy az életnek a lényege az emberek egymáshoz való vi­szonya, és annak tartalmi vonat­kozásai. Az ember attól ember, hogy van népdala, néptánca, ze­néje, irodalma, közbiztonsága, egészségügye, oktatása. Nem at­tól ember, hogy sokat termel. Az is fontos, de ha az előbb felsorol­tak nélkül kezdünk el termelni, akkor olyan piacgazdasághoz ju- tunk, amilyenben most va­gyunk. Ettől az állatok társadal­ma sokkal különb. Igaz, hogy ne­kik kemény törvényeik vannak.- És mi van az ember törvé­nyeivel?- Hát ott van például ez a ren­geteg EU-konform szabályozás, minőségbiztosítás, mégis rohadt húst árulnak a boltban. Mert hi­ába hozunk törvényt, ha nincs mögötte minőségi ember. Tart­hatatlan, hogy minden törvényt a gazemberekhez igazítanak. De a minőség igazi biztonságát az önparancsra működő emberi tisztesség adja. Közelkép 1944-BEN született Kerekegy­házán 1968-BAN szerzett orvosi dip­lomát Szegeden 1971-BEN szakvizsgázott tü­dőgyógyászatból 1980-ban lett adjunktus, öt évvel később főorvos a tüdő­osztályon 1992 óta vezeti a kecskeméti tüdőgondozó intézetet Nős, négy fia és négy unoká­ja van.- Érdekes, hogy olyan hivatást választott, ahol a betegek egy jó része - gondolok itt az al­lergiásokra - az ön által imá­dott természetet tekinti ellen­ségének.- Ez is társadalmi probléma. A TBC-bacilus és a rák szöveti képe száz éve is ugyanígy nézett ki. De pollenózis nem volt mindig, pe­dig pollenek léteztek! Hát ki mi­att történt ez? Miattunk. Ez az egész rendszer úgy működik, hogy az összes szereplő alkal­mazkodik a többihez, de ha vala­melyik kivonja magát, annak ára van. Ilyen ár az allergia. Szomo­rú, hogy ezek után az ember ké­pes a növényzetet hibáztatni, és mindent kiirtani. Nálunk nagy­anyám felmázolta tehéntrágyával a kemence körül a földet, és az volt a padló. Ehhez képest ma­napság mindenütt steril tisztaság van, padlólapok és parketták. Az immunrendszerünk elfelejtette a feladatát. Innen visszafordulni nem könnyű, de legalább lássuk be a tévedésünket, és a követke­ző generációknak ne hirdessük, hogy az élet csak a steril, illatos gettóban szép. Én mindenütt hir­detem, hogy a szappannak nem az a lényege, hogy illatos legyen, hanem az, hogy lemossa a koszt a kezünkről. Erre pedig a legjobb a házi szappan, amit disznóvágás után főztünk. Haragszik is rám az ifjúság az ilyen mondatokért, de engem nem érdekel. ATEUES INTERJÚ: BAON.HU ■ Minden évben megrendezi a Pánczél-feszti- vált, ahol leg­alább száz ro­kon, barát van. Unta már, hogy csak temetése­ken találkoznak. Az étteremben egy biztos: a vendégnek van igaza gianni Nem az észt osztjuk, hanem összedugjuk a fejünket, és közösen „kitaláljuk” a helyet Gianni Annoni, a képernyőről is jól ismert olasz vendéglős - szakértő csapatával - a nézők szeme láttára ad tanácsokat kol­légáinak a Viasat3 műsorsoro­zatában.- Két éve a Tuti fuvar kvízadásaiban ön kérdezett. Most tuti tippeket ad majd A nagy étterem-alakítás Giannival című adásban?- Az étteremben csak egy biz­tos, mindig a vendégnek van igaza. Az összes többi dolgon le­het javítani. Mi megpróbálunk segíteni abban, hogy a betérők számára érdekessé, izgalmassá változzon minden. Nem az észt osztjuk, hanem összedugjuk a fejünket, és közösen „kitalál­juk” a helyet. Ahogy nincs hi­bátlan ember, úgy tökéletes ét­terem sem létezik. Névjegy született: 1971. május 16., Gallarete (Olaszország) iskola: Közgazdasági Egye­tem foglalkozás: vendéglős, mű­sorvezető CSALÁDI ÁLLAPOT: nőtlen pályafutás: ml, TV2 csator­na, Radio Café, Viasat3 a budapesti Porno d’Oro ven­déglő alapítója; tulajdonosa- Még az öné sem az?- Hét éve nyitottam meg a trattoriámat, a Pomo d’Orót, és azóta is folyamatosan csinosí­tom a külsejét, gazdagítom az étlapot. Most, a sorozat alatt ti­zenkét éttermet alakítunk át. Egy hetet kapunk mindenütt, és ennyi idő alatt kell kigon­dolnunk a külsőt, a berende­zést, a hangulatot és az étele­ket.- Most mondta, hogy hét év alatt nem fejezte be véglege­sen a saját éttermét. A máso­két viszont hét nap alatt sze­retné átalakítani?- Ennyi időt kaptunk. Ne úgy képzelje el, hogy berontunk va­lahová, mindent kihajigálunk, és újat teszünk be helyette. A tulajdonossal meg az ottani pincérekkel, szakácsokkal együtt igyekszünk rájönni a problémákra. A mi csapatunk kertészből, belsőépítészből, két szakácsból, no meg belő­lem áll. Mindannyian tudjuk, egy hét alatt nem lehet csodát tenni, viszont érdemes meg­próbálni.- Miféle helyekre kalauzol­ják a nézőket?- Lesz köztük rossz állapotú étkezde, ahol harminc eszten­deje nem festettek, és már nem megy jól. Azután első osztá­lyú, nagy forgalmú hely kíná­latát igyekszünk valami kü lönlegességgel bővíteni, emel lett felavatunk vadonatúj éttér met is.- A vendégek gyakran meg­kérdezik a felszolgálót, hogy mit ajánl az étlapról. Ön ki­nek a figyelmét hívná fel er­re a műsorra?- Aki szeretne bepillantani egy étterem vezetésének tit­kaiba, az anyaghányad kiszá­mításától a nyersanyagok összeválogatásáig. Az asztal­díszítéstől a fűszerezésig sok, otthon is megvalósítha­tó apró fogást és nagy öt­leteket leshetnek el a tévé­nézők. Hét éve építi saját éttermét

Next

/
Thumbnails
Contents