Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-16 / 63. szám
INTERJÚ Az élet és a természet alázatos szolgája dr. pánczél gyula „Nincs hova sietni, mindenkire ugyanaz vár: bekerül az anyaföldbe” Dr. Pánczél Gyulát kakasok, tyúkok, gyöngytyúkok veszik körül az otthoni baromfiudvarban, de azt tervezi, hogy ismét csak pávákat tart Fegyelmezett, az elveiben megingathatatlan. Rajong a népzenéért és a természetért. Dr. Pánczél Gyula, a kecskeméti tüdőgondozó intézet vezető főorvosa azt vallja: egy újraszervezett társadalom kellene; olyan, amilyent az őseink már kitaláltak. Takács Valentina- Hogyan lett tüdőgyógyász?- Még hetedikes voltam, amikor elhatároztam, hogy én most már tanulni fogok. Mindennap keményen készültem, és mivel ez korábban nem volt rám jellemző, ezért megtáltosodáso- mon igencsak elcsodálkoztak a tanáraim. A tanyánk mellett gyönyörű erdők voltak, és már akkor nagyon közel kerültem a természethez. így azt is eldön- | töttem, hogy orvos lennék. Idő- | közben édesanyám TBC-s lett. A kecskeméti tüdőosztályra került, és amikor én már egyetemista voltam, akkor tudtam elintézni, hogy megoperálják. Gyakran jártam hozzá látogatni, és végül megtetszett a tüdő- gyógyászat.- Milyen gyerekkori emlékeket őriz?- Egy tanyán születtem, bába segített a világra, mint ahogy az összes testvéremet. Anyám előtte való nap még metszette a gyümölcsfákat. Erről a tanyáról jártam az öt kilométerre lévő iskolába, a falu központjába. Apám korán meghalt, így 1952-ben ott maradt anyám a négy gyerekkel. Nagyon szegények voltunk. Öt hold földön gazdálkodtunk. Ege'sz télen szilvalekvárt ettünk, anyám minden ősszel két hektót főzött. Óriási szeretetben éltünk. Ez a szeretet lenne mindenütt az összekovácsoló erő. Rájöttem, hogy az ír csoda nem áll másból, mint abból, hogy ők összehordják a hazájukat. Mi pedig széthordjuk - hát ez utóbbi a magyar csoda.- Említette a természet szere- tetét. Korábban még pávákat is tartott. Megvannak-e még?- Sajnos, nincsenek, de ismét arra készülök, hogy lesznek majd páváim. Most tyúkjaim és gyönyörű kakasaim, no meg gyöngytyúkom van. A mindössze húszdarabos tyúkállományomat lassan felszámolom. De megvárom, amíg maguktól kihalnak, mert mi baromfit nem vágunk. Ha nem lesz tyúk, legalább nem vádolnak meg azzal, hogy terjesztem a madárinfluenzát. Mert azt mondták Londonban, hogy Magyarországon madárinfluenza volt, de engedtessék meg nekem, hogy ebben - finoman szólva - kételkedjek. Majd akkor hiszem, ha Magyarországon is lesz madárinflu- enza-detektációs laboratórium. Addig pedig azt gondolom, hogy ha ezt a kórt a tengeri madarak terjesztik, és mifelénk legfeljebb csak homoktenger van, akkor ez bizony csak üzleti húzás volt. Szóval a szabályos madárinfleunza- kommandótól - mert minek nincs ma már kommandója? - is megvédem magam. Ha a tyúkok kihalnak, akkor csodák csodájára nem jelentem senkinek, hanem elfóldelem őket, ahogy ez már ősidők óta történik. És akkor majd ismét és kizárólag pávát tártok.- Nyilvánvaló, hogy hihetetlenül alázatos a természettel szemben.- Hát igen, a természet része vagyunk, mégpedig a legkártékonyabb része. A természetnek egy baja van, mégpedig maga az ember, és aki erre nem jön rá, az az emberiség ellen vétkezik. Hát ezt homo sapiensnek nevezni súlyos műhiba. A természethez és az élethez csak a legnagyobb alázattal szabad közelíteni. Ehhez képest a legnagyobb alázattól rettentő messze vagyunk, és amit művelünk, az szabályos bűnözés a civilizáció kellős közepén. Miért van mindez? Mert sietni kell. Pedig nincs hova sietni. Mindenkire ugyanaz a sors vár: bekerül az anyaföldbe ugyanúgy, mint a tyúkjaim.- A másik nagyszereimé a népdal. Miért?- Hát erről nagyon nehéz elérzé- kenyülés nélkül beszélni. A népdalt az ember valódi élete termeli ki, nem pedig a virtuális lét. Ezt nem-lehel számítógépen megszerkeszteni. Vallom: aki szépen énekel, és valamilyen hangszeren játszik, az többnyire szeretettel teljes, békés ember. Ezért a zenét úgy kellene tanítani az iskolában, hogy minden egyes napon legyen énekóra. Nem a matematikát kellene gyötörni! Az más kérdés, hogy a tudósainkat nagyon kell becsülni. Manapság ez sem történik meg. Az egész onnan indul, hogy az életnek a lényege az emberek egymáshoz való viszonya, és annak tartalmi vonatkozásai. Az ember attól ember, hogy van népdala, néptánca, zenéje, irodalma, közbiztonsága, egészségügye, oktatása. Nem attól ember, hogy sokat termel. Az is fontos, de ha az előbb felsoroltak nélkül kezdünk el termelni, akkor olyan piacgazdasághoz ju- tunk, amilyenben most vagyunk. Ettől az állatok társadalma sokkal különb. Igaz, hogy nekik kemény törvényeik vannak.- És mi van az ember törvényeivel?- Hát ott van például ez a rengeteg EU-konform szabályozás, minőségbiztosítás, mégis rohadt húst árulnak a boltban. Mert hiába hozunk törvényt, ha nincs mögötte minőségi ember. Tarthatatlan, hogy minden törvényt a gazemberekhez igazítanak. De a minőség igazi biztonságát az önparancsra működő emberi tisztesség adja. Közelkép 1944-BEN született Kerekegyházán 1968-BAN szerzett orvosi diplomát Szegeden 1971-BEN szakvizsgázott tüdőgyógyászatból 1980-ban lett adjunktus, öt évvel később főorvos a tüdőosztályon 1992 óta vezeti a kecskeméti tüdőgondozó intézetet Nős, négy fia és négy unokája van.- Érdekes, hogy olyan hivatást választott, ahol a betegek egy jó része - gondolok itt az allergiásokra - az ön által imádott természetet tekinti ellenségének.- Ez is társadalmi probléma. A TBC-bacilus és a rák szöveti képe száz éve is ugyanígy nézett ki. De pollenózis nem volt mindig, pedig pollenek léteztek! Hát ki miatt történt ez? Miattunk. Ez az egész rendszer úgy működik, hogy az összes szereplő alkalmazkodik a többihez, de ha valamelyik kivonja magát, annak ára van. Ilyen ár az allergia. Szomorú, hogy ezek után az ember képes a növényzetet hibáztatni, és mindent kiirtani. Nálunk nagyanyám felmázolta tehéntrágyával a kemence körül a földet, és az volt a padló. Ehhez képest manapság mindenütt steril tisztaság van, padlólapok és parketták. Az immunrendszerünk elfelejtette a feladatát. Innen visszafordulni nem könnyű, de legalább lássuk be a tévedésünket, és a következő generációknak ne hirdessük, hogy az élet csak a steril, illatos gettóban szép. Én mindenütt hirdetem, hogy a szappannak nem az a lényege, hogy illatos legyen, hanem az, hogy lemossa a koszt a kezünkről. Erre pedig a legjobb a házi szappan, amit disznóvágás után főztünk. Haragszik is rám az ifjúság az ilyen mondatokért, de engem nem érdekel. ATEUES INTERJÚ: BAON.HU ■ Minden évben megrendezi a Pánczél-feszti- vált, ahol legalább száz rokon, barát van. Unta már, hogy csak temetéseken találkoznak. Az étteremben egy biztos: a vendégnek van igaza gianni Nem az észt osztjuk, hanem összedugjuk a fejünket, és közösen „kitaláljuk” a helyet Gianni Annoni, a képernyőről is jól ismert olasz vendéglős - szakértő csapatával - a nézők szeme láttára ad tanácsokat kollégáinak a Viasat3 műsorsorozatában.- Két éve a Tuti fuvar kvízadásaiban ön kérdezett. Most tuti tippeket ad majd A nagy étterem-alakítás Giannival című adásban?- Az étteremben csak egy biztos, mindig a vendégnek van igaza. Az összes többi dolgon lehet javítani. Mi megpróbálunk segíteni abban, hogy a betérők számára érdekessé, izgalmassá változzon minden. Nem az észt osztjuk, hanem összedugjuk a fejünket, és közösen „kitaláljuk” a helyet. Ahogy nincs hibátlan ember, úgy tökéletes étterem sem létezik. Névjegy született: 1971. május 16., Gallarete (Olaszország) iskola: Közgazdasági Egyetem foglalkozás: vendéglős, műsorvezető CSALÁDI ÁLLAPOT: nőtlen pályafutás: ml, TV2 csatorna, Radio Café, Viasat3 a budapesti Porno d’Oro vendéglő alapítója; tulajdonosa- Még az öné sem az?- Hét éve nyitottam meg a trattoriámat, a Pomo d’Orót, és azóta is folyamatosan csinosítom a külsejét, gazdagítom az étlapot. Most, a sorozat alatt tizenkét éttermet alakítunk át. Egy hetet kapunk mindenütt, és ennyi idő alatt kell kigondolnunk a külsőt, a berendezést, a hangulatot és az ételeket.- Most mondta, hogy hét év alatt nem fejezte be véglegesen a saját éttermét. A másokét viszont hét nap alatt szeretné átalakítani?- Ennyi időt kaptunk. Ne úgy képzelje el, hogy berontunk valahová, mindent kihajigálunk, és újat teszünk be helyette. A tulajdonossal meg az ottani pincérekkel, szakácsokkal együtt igyekszünk rájönni a problémákra. A mi csapatunk kertészből, belsőépítészből, két szakácsból, no meg belőlem áll. Mindannyian tudjuk, egy hét alatt nem lehet csodát tenni, viszont érdemes megpróbálni.- Miféle helyekre kalauzolják a nézőket?- Lesz köztük rossz állapotú étkezde, ahol harminc esztendeje nem festettek, és már nem megy jól. Azután első osztályú, nagy forgalmú hely kínálatát igyekszünk valami kü lönlegességgel bővíteni, emel lett felavatunk vadonatúj éttér met is.- A vendégek gyakran megkérdezik a felszolgálót, hogy mit ajánl az étlapról. Ön kinek a figyelmét hívná fel erre a műsorra?- Aki szeretne bepillantani egy étterem vezetésének titkaiba, az anyaghányad kiszámításától a nyersanyagok összeválogatásáig. Az asztaldíszítéstől a fűszerezésig sok, otthon is megvalósítható apró fogást és nagy ötleteket leshetnek el a tévénézők. Hét éve építi saját éttermét
