Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-16 / 63. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁPtlUS 16., HÉTFŐ PÉNZ&SIKER&VÁLLALKOZÁS Ha minden autó után 300 ezret ad a kereskedő, akkor gyorsan csődbe jut Mérik a reklámok hatását sajtó Aki eltűnik a médiából, az feladja a piacait A mustárral is piacvezető a kecskeméti cég Magyarországon Felröppent a napokban a hír, miszerint idehaza is bevezet­nének ahhoz hasonló autócse- re-programot, mint amilyen pél­dául Németországban elindult. Nálunk azonban a márkake­reskedők adnának 300 ezer fo­rintot azoknak, akik használt autóikat lecserélnék újra. Cseré­be azt kérik a kormánytól, hogy ugyanennyivel támogassa a vá­sárlókat. Bodó László, a kecske­méti Formont Kft. ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy ő is hallotta a hírt. Azt azonban nem tartja reálisnak, hogy a márka- kereskedők 300 ezret odaadja­nak a vevőnek, ha korrektül be­számították a használt autó árát az új értékébe. Egy új járművön ugyanis általábán 2,5-3 százalé­kos az árrés. Ebből nem nehéz kiszámítani, hogy egy 3 millió forintba kerülő autón legfeljebb 100 ezer forint az az összeg, ami a kereskedőnél maradhat. Való­jában a nagy értékű autókon van 300 ezres árrés, de aki azt ki tudja fizetni, annak nincs szüksége erre a támogatásra. Másrészt a kereskedések a túl­élésért küzdenek, minden fillért megfognak azért, hogy ne kell­jen bezárniuk - mondotta. ■ Piaci árak két városban (Ft/kg) Kecskemét Baja Alma 100-250 80-180 Szamóca 1600-1800­Szőlő 590-980­Retek-újhagyma 120-150 100-130 Tök 110-150 80-150 Körte 490-590 250-450 Bab (száraz) 600-700 500-800 Dióbél 1400-1500 1000-1200 Gomba 450-590 450-640 Gyökér/kg 300-450 200-250 Fokhagyma 600-700 400-800 Paradicsom 600-900­Hagyma (vörös) 120-150 90-120 Karalábé/db 120-150 80-120 Karfiol 500-580 320-400 Káposzta (fejes) 80-90 100-130 Kelkáposzta 120-160 180-210 Krumpli 80-150 60-80 Saláta/fej 120-220 120-150 Sárgarépa/kg 120-150 130-180 Tojás/db 26-30 25-28 Uborka 600-900 300-450 Zeller/db 110-220 80-120 Paprika/kg 490-800 450-700 FORRÁS: PNINFO Kevesebb pénzből célzottan kell hirdetni - mondja Tormási Attila. A reklámköltségeket nem lehet válság idején lenullázni. nek, mint tavaly, emiatt pedig 30 százalékkal csökkenhet a cég reklámokra költhető kiadása. Pont ezért célzottan helyezik el hirdetéseiket a saj­tóban, és mérik a reklámjaik hatását. Azokat a médiumo­kat részesítik előnyben, melyek a fizetőképes kereslettel rendelkező középré­tegeket célozzák meg. Fazekas Gabriella, az Angol Exkluzív használtruha-hálózat vezetője azt mondja, hogy öt év alatt sikerült kiépítenie cégháló­zatát. Sokat költött arra, hogy megismerjék. A gazdasági ne­hézségek miatt valószínűleg 20 százalékkal fogják vissza mar­ketingköltségeiket, arra azonban gondolni sem lehet, hogy egy fillért se költsenek hirdeté­sekre. A törzsvevők­nek már nem kell reklámozniuk, mikor is kapnak árut a boltjai. Azonban nagyon sok olyan vásárlója van, akik az újságból értesülnek egy-egy ak­ciójukról. Budai László, az Agroker Áruház Kft. igazgatója azt mondja: teljesen mindegy, ■ Indul a szezon, el kell adni az árut. A felsőoktatásban is kiélezett a harc Azok a cégek, melyek a válság miatt drasztikusan visszafogják reklámköltsé­geiket, korábban elért pia­ci pozícióikat veszthetik el. Barta Zsolt A válság a reklámpiacokat sem kíméli, a vállalkozások közül so­kan visszafogták a hirdetési ki­adásaikat. Szakértők azonban azt mondják, hogy azok, akik nem, vagy most nagyon keveset költenek a médiában, könnyen elveszíthetik korábban elért pia­ci helyüket, a vásárlók körében ugyanis gyengülhet a márkahű­ség. Később, a korábbi piaci ré­szesedés visszaszerzése pedig nagyon sok pénzbe kerülhet majd. Tormási Attila, a Tormási Au­tóház ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy egy cégnek a rek­lámköltségeket még akkor sem lehet lenulláznia, ha válság van. A kereskedéseik az idén várha­tóan kevesebb autót értékesíte­egy jó hírű főiskola sem en­gedheti meg magának, hogy a társadalmi nyilvánosság előtt ne mutassa meg magát. Ez Tóth József főiskolai do­cens véleménye, aki a Kecske­méti Főiskola Beiskolázási Bizottságának elnöke. Az in­tézmények között egyre na­gyobb a hallgatókért folyhatott verseny, amit a válság csak tovább fokoz. Mint mondta: ilyenkor nem lehet visszavo­nulni a sajtóból, a korábban felépített arculatot életben kell tartani. hogy van-e válság vagy nincs, a kertekben, a földeken most indul a mezőgazdasági munka. Ennek a dandárja nyárig eltart, ezért a mezőgazdasági árucik­kekkel kereskedőknek - így nekik is - most kell eladniuk termékeiknek a jelentős ré­szét. Mint mondta, a mai világ­ban egy cégvezetőnek kétszer is meg kell gondolnia, hová te­szi a pénzét, azaz melyik médi­umra is költi, ugyanis keveseb­bel gazdálkodhat, mint tavaly. Korábban bízott a szakmai új­ságokban, azonban ezek oly kis példányszámban jelennek meg, hogy azok reklámhatása nem volt jelentős. Azok a barkácsáruházak a konkurenciái, melyek színes ki­adványokkal csábítják a lehetsé­ges vevőket, ezért választja ő a Petőfi Népét. Aki a lapot megve­szi, annak arra is van pénze, hogy az áruházában bevásárol­jon. Akkora a nyomás a multik részéről, hogy egyelőre nem gondolt arra, hogy csökkentse a reklámjait a lapban. A majonéz mellett begyűjtötte a második piaci aranyérmet ta­valy az Univer Product Zrt. A ha­zai mustárpiac legnagyobb sze­replője lett tavaly a kecskeméti társaság. Molitórisz Károly ve­zérigazgató tájékoztatása szerint az iskolákat megcélzó program­juk sikere is hozzájárult, hogy a vállalat mustárforgalma tavaly 5 százalékkal nőtt. A társaság ta­valy 1,9 milliárd forinttal növel­te az árbevételét. Erre az évre azonban nem terveznek növeke­dést, mivel az emberek a gazda­sági nehézségek miatt vélhető­en kevesebbet költenek majd. 2008. okt-nov. piaci részesedés (%) mustár _______________45,9 ma jonéz_________________37,8 ke tchup__________________23,8 FO RRÁS: UNIVER.HU Hiába jók az idén a vadkerti borok, ha kicsi a kereslet Nagyon szép tiszta borokat ké­szítettek azok a termelők, akik a napokban megmérették ter­mékeiket a soltvadkerti bor­mustrán. Lapunk megkeresésére az egyik zsűritag, Kerényi Zoltán, a Kecskeméti Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet főmunkatár­sa elmondta, hogy a fehérbormin­ták kimondottan jó minőségűek voltak, a vöröseknek még érniük kell. Majd hozzátette: a város kör­nyékén nagyon jó alapanyagot termesztenek, s ehhez egyre töb­ben jó technológiát is párosítva készítik a jó minőségű italt. Somogyi László hegybíró a verseny számadatait osztotta meg velünk. A versenyen 56 fe­hér-, 20 rozé- és 32 vörösbort indítottak a nevezők. A legma­gasabb pontszámot a Frittmann Testvérek egyik vörösbora érte el. A város legjobb fehérborát Kévés József, míg Lantos Sza­bolcs a település legjobb vörösét állította elő. A versenyen a tázláriak is részt vettek, mivel a falu hegy­községét beolvasztották a vad­kertibe. A két település hatá­rában jelenleg 2900 hektáron termesztenek szőlőt. Ez két villá­nyi borvidék termőterületének felel meg. ■ B. Zs. A KISKUNMAJSAI AGRIKON KAM KFT. ELNÖKÉNEK VÁLASZA KOMMENTÁRUNKRA Nem a pénzügyi veszteségek miatt csökken a cég létszáma Munkatársunk múlt szerdai la­punkban a Leépítés több hullám­ban című cikkel kapcsolatban le­írta véleményét, erre reagált az Agrikon Kam Kft. ügyvezető el­nöke, Hugyecz Pál. A Petőfi Népe 2009. 03. 11-i szá­mában Nézőpont című rovatban a Forintlibikóka: majsai vesztés cí­mű írásában olyan nézőpontot je­lenít meg, amely nem felel meg a valóságnak. Ezen nézőpont számunkra elfo­gadhatatlan, és nem is fedi a va­lóságot az alábbiak miatt: Az AGRIKON KAM Kft. az erős forint időszakában nem hozott rossz döntést, egy döntést hozott, amely- lyel a további forinterősödés vesz­teségeit próbálta enyhíteni, figye­lemmel valamennyi elemzői vára­kozásra, amely a további forinterő­södést prognosztizálta 2008júni­us-júliusában. így próbáltuk meg az erősödés esetén lehetséges je­lentős veszteség kiegyenlítését az árbevétel eladással. Szeretném megjegyezni, hogy nem volt az egész világban és Ma­gyarországon sem egyetlenegy ember, aki júniusban-júliusban megjósolta volna az októberben bekövetkező világgazdasági ese­ményeket. Azt, hogy a döntés, amit meghoztunk, végül is rossz lett, ez igaz. De a gazdasági élet­ben attól rosszabb nincs, mintha nem hozunk döntést. Utólag per­sze könnyű azt mondani, hogy ez a döntés rosszul sikerült. Ez a döntés és a pénzügyi veszteség, ami bekövetkezik, az elsősorban és kizárólagosan a tulajdonoso­kat érinti, és nem az alkalmazot­takat. Nem értek egyet azon meg­jegyzésével vagy nézőpontjával, hogy részben ezért is kerül sok ember az utcára Kiskunmajsán. Határozottan visszautasítom ezt, mert a létszámcsökkentésnek semmi köze nincs a pénzügyi veszteséghez. Világosan nyilatkoztam, hogy 2008-hoz képest több mint 40%- kal csökkent az AGRIKON KAM Kft. rendelésállománya, és gondol­ja végig, hogy ha megtartanánk a munkaerőt eredeti formájában, 40%-kal csökkent rendelésállo­mányesetén, akkor milyen veszte­séget szenvedne el a gyár. Alapve­tő dolog, hogy ilyen esetben, pláne akkor, amikor 2010. évre sem lát­szik a legkisebb növekedés a 2009- es helyzethez képest, akkor vissza kell korrigálni a munkaerő­kapacitást arra a szintre, ami a fi­zetőképes rendelésállomány kielé­gítéséhez szükséges, és természete­sen minden területen a legtakaré­kosabb költséggazdálkodást kell bevezetni, hiszen egy 4 milliárd Ft- ot meghaladó árbevétel-csökke­nés, felhalmozódott készletek csökkentése stb. ezt feltétlen szük­ségessé teszi. Egyértelműen szeretném kijelen­teni, hogy nem a pénzügyi veszte­ség miatt csökken az AGRIKON KAM Kft létszáma 720főről mint­egy 400 főre, hanem a jelentős, több mint 40%-os rendelésállo­mány visszamondása miatt. Lé­nyegében nem történik más, mint a létszám visszaáll a 2005-2006- os szintre. Szeretném megjegyezni, hogy legnagyobb megrendelőnk, a CLAAS SE GmbH cég 520 egység gél tovább csökkentette megrende­lését, míg a BRUNSWICK Magyar- ország Kft. Székesfehérvár (ameri­kai anyavállalattal) egész évre nem tart igényt az előre bejelentett és megrendelt termékekre. Azt sem lehet még kizárni, hogy az el­következendő egy-két hónapban további rendeléscsökkenés is be­következhet, amely természetesen tovább hathat a létszámszükség­letre. Kiskunmajsa, 2009. 03.13. Hugyecz Pál, ügyvezetőelnök *** Elnök Úr! Én leírtam a vélemé nyemet, az önét is közzétettük. Nem feltétlenül értünk minden­ben egyet. De ez nem baj. Annak azonban örülök, hogy ön is elis­meri: .....a döntés, amit meghoz­tun k, végül is rossz lett...” Egy hozzám is elküldött levelében le­írja, hogy ennek következtében komoly veszteségek érik a céget hónapról hónapra. Az ön állás­pontja szerint ennek semmi kö­ze sincs ahhoz, hogy dolgozókat bocsátanak el. Az olvasók majd eldöntik. ■ Barta Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents