Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-14 / 62. szám
6 MÁRCIUS 15. PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 14., SZOMBAT 'ÜNNEPI PROGRAMOK Bácsalmás Ma 9 órakor szentmise kezdődik a római katolikus templomban, majd a Kossuth-szobornál gyülekeznek az érdeklődők. Fellép a madarasi ifjúsági fúvószenekar, a Hunyadi-gimnázium diákjai és a kecskeméti Kurázsi Táncműhely. Ünnepi beszédet mond Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke. (J. J.) Baja Ma 16 órakor az Ifjúsági Házban az ünnephez kapcsolódó játszóház zajlik. Fáklyás felvonulás indul 19 órakor a Petőfi-szigetről a Tóth Kálmán térre. 20 órakor magyar táncház kezdődik az Ifjúsági Házban a Kobolya zenekarral. Vasárnap reggel 8-kor indul a Bácska Lovas- Nemzetőr-Lövész és Népdal Hagyományőrző Egyesület felvonulása a volt Vaskúti úti laktanya elől a Petőfi- szigetre. Ünnepi megemlékezés a Petőfi-szobornál 10 órakor. Műsort ad a Lukin László Ének-Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. (R. R.) BÓCSa Vasárnap 16:30-tól tartanak megemlékezést a polgármesteri hivatal előtt a bócsai polgárok. Majd ezután fáklyát gyújtva az ünneplők átvonulnak a Felszabadulás téri kopjafához, és a koszorúzás után ott ér véget a program. (B. Zs.) Bugac A Rigó József Általános Iskola diákjainak műsorával és a Kálmán Lajos Népdalkor versünnepével emlékeznek meg az 1848-as forradalom kitörésének 161. évfordulójáról március 15-én. A15 órakor kezdődő rendezvénynek a helyi művelődési ház ad otthont. (A. S.) Harta Ma 9 órakor kezdődik a szabadságharc áldozataira emlékező szentmise a katolikus templomban, 10-től tartják a községi megemlékezést. A kultúrházban diákok adnak műsort, majd a Petőfi-emléktáblánál és a kopjafánál koszorúznak. (K. T.) Kalocsa Ma 18 órától fáklyás felvonulást és ’48-as vacsorát rendez a Kalocsai Múzeumbarátok Köre. Ezzel az osztrák önkény elleni tiltakozásra emlékeznek, ugyanis 1861. március 15én a város minden házának ablakában gyertyaláng égett Stulits Antal bíró felhívására. Erre emlékezve világítják ki a múzeumi ablakokat, és kérik hasonló cselekedetre a város lakóit. Vasárnap 11 órakor, a Negyvennyolcasok terén Magyar Bálint országgyűlési képviselő mond beszédet, majd koszorúzást tartanak. Az első felelős magyar kormány tavaly október hatodikén átadott emlékműve gyarapodott: Batthyány Lajos ülő bronzszobra mellé került Szemere Bertalan, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc mellszobra. (K. T.) Az ország legszebb Petőfi-szobra helyi érték Eredetileg Segesváron állt, végül Budapestről került Félegyházára Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! (Részlet Petőfi Sándor verséből) 1922 februárjában szakadó hóesésben, és harangzúgás közepette érkezett a szobor Félegyházára Kiskunfélegyházán áll az ország legszebb Petőfi- szobra. A helybéliek joggal büszkék a város főterét díszítő bronzalakra. Azt viszont kevesen tudják, honnan és milyen kalandok között került a szobor jelenlegi helyére. N. Zs. - Sz. A. Félegyháza irodalmi rangját Móra Ferenc mellett a magyar és a világirodalom egyik legnagyobb költőjének, Petőfi Sándornak köszönheti. A tankönyvek szerint a poéta ugyan Kiskőrösön született, ám a városhoz fűződő gyermek- és ifjúkora okán, egyik költeményében mégis Félegyházát nevezte meg szülővárosaként. Nem véletlen, hogy a félegyháziak már a 19. század végén elhatározták, hogy szobrot állítanak a költőóriásnak. A század- fordulón, a város két országgyűlési képviselőjének részvételével úgynevezett Petőfi-szobor-bizott- ságot alakítottak, és nagyszabású gyűjtési akcióba kezdtek, a szobor költségeinek előteremtésére. Mint Sajtos Géza írta: „nem a kiskun polgárok Petőfi-szere- tetén és az adakozók szűkmarkúságán múlott, hogy csak két évtizeddel később kerülhetett sor a szobor felállítására.” A város főterét díszítő egész alakos Petőfi-szobrot Köllő Miklós, neves székely szobrászművész készítette Segesvár elöljá■ Több település is beadta kérelmét az úgynevezett „bujdosószoborra”. róinak megrendelésére. A remekbe szabott alkotást 1897-ben állították fel a segesvári megyeháza előtt. Az avatóünnepségen a félegyháziak egy csoportja is részt vett. A költő bronzmása azonban mindössze tizenkilenc évig díszíthette a segesvári megyeháza előtti teret. A közeledő front elől 1916-ban Budapestre menekítették, ahol a Hungária ércöntőbe került. Történt, hogy 1921 decemberében Lavotta-hangversenyt tartottak Kiskunfélegyházán, melyen egy budapesti újságíró, bizonyos Markó Miklós is jelen volt. A koncert utáni fogadáson a zsurnaliszta a megkérdezte az egyik félegyházi városatyától, hogyan lehet, hogy bár Félegyházán különös szeretet övezi a nagy költőt, a városnak még sincs egyeüen Petőfi-szobra sem. A képviselő elpanaszolta, hogy minden igyekezetük dacára csak 25 ezer koronát sikerült összegyűjteniük. Az viszont kevés egy megfelelő szépségű szoborra. Az újságíró megnyugtatta a városatyát, hogy nem szükséges új szobrot készíttetniük, hiszen a Hungária ércöntödében öt éve porosodik a Segesvárról elmenekített alkotás. A városatyák legott megfogalmazták kérelmüket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, melynek továbbítását az újságíróra bízták. Csakhogy az esetnek gyorsan híre ment, és rövid időn belül több település is beadta kérelmét az úgynevezett „bujdosószoborra”. Megindult a versengés Pápa, Kecskemét, Sopron, Aszód, Szalk- szentmárton, Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között. Hosszas huzavona után 1922-ben, a Petőfi Társaság döntése nyomán a szoborért folyó harc végül Félegyháza győzelmével végződött. A hírt a városban kitörő örömmel fogadták, és a kemény tél ellenére Fekete Antal becsüs vezetésével azonnal útnak indították a város fogatát Budapestre a Pe- tőfi-szoborért. Négy nap múlva, 1922. február 16-án „szakadó hóesés és a város harangjainak zúgása közepette” érkezett meg a Mit tudnak a Petőfi- szoborról a Móra- gimnázium tanulói? HORVÁTH DOMONKOS: - Köllő Miklós készítette, és eredetileg Segesváron állt. Innen a háború ideje alatt Budapestre vitték, ahol évekig porosodott. Félegyháza 1922-ben kapta meg és tán még abban az évben fel is avatták. FERI SZANDRA: - Az 1900-as évek elején került Segesvárról Budapestre, de - néhány illetékest leszámítva - senki nem tudott arról, hogy Magyarországon van. Félegyházára nagy hajcihő árán került. kársai Ákos: - Segesvárról hozták Magyarországra, de nem tudom, hogyan került Félegyházára. Azt viszont tudom, hogy mögötte áll a „Petőfi- kút”, melynek oldalára az van írva: „Lantom, kardom, tiéd, óh Szabadság!” segesvári bronzszobrot szállító ökrös kocsi. A város határában az ökrök helyére hat fehér lovat fogtak, így vonult be a nemzetiszínű zászlóval letakart szobrot szállító társzekér Félegyházára. A talapzat tervezésével Rad- nay Béla szobrászt bízta meg a város. A kivitelezést az Újszászi- Majláth cég végezte. Az impozáns alkotást 1922. október 29- én többezres tömeg jelenlétében avatták fel. Az eseményen a szé- kelység is képviseltette magát. MEGEMLEKEZESEK BACS-KISKUN MEGYEBEN „A néppel tűzön, vízen át” március idusa Lezsák Sándor lesz a szónok Kecskeméten Kecskeméten az ünnep elő- napján, vagyis ma 14 órától, a Kossuth-szobornál felállított színpadon utcaszínházi délutánt tartanak Katona József tiszteletére. Palotást táncolnak a Kecskeméti Református Gimnázium ballagó diákjai, majd a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Musical Stúdiójának előadása következik Kis tükör a színjátszás hőskorából címmel. Ezt követi a Katona József Gimnázium, a Kada Elek Szakközépiskola és az AFEOSZ diák színjátszóinak fellépése, a Komédiások forradalma Végül egy nyilvános főpróbát láthatunk: a Tóth László Általános Iskola második évfolyamos dráma tanszakos növendékeinek előadását Ide születtünk... címmel. A hivatalos városi ünnepség holnap délelőtt 10 órakor kezdődik a Himnusszal. Az ünnepi műsort a Tóth László imént említett dráma tanszakosai viszik színpadra. Fél tizenegykor ünnepi beszédet mond Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, majd következik a Kossuth-szo- bor megkoszorúzása. A KECSKEMÉT-HETÉNYEGYHÁZI Nyíri erdőben, a Szulyovszky- erdészháznál és ’48-as emlékparkban délután egy órakor, harangszóval és a Himnusszal kezdődik a szokásos március 15-ei program. A megemlékezés szervezője a Szabadságharc 1848— 49-es Alapítvány és a KEFAG Zrt. Nyitrai András, az alapítvány kuratóriumának elnöke, kecskeméti országgyűlési képviselő megnyitója után Zombor Gábor polgármester ünnepi gondolatai következnek. A látványos produkciókról a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület, a Ménteleki Táltos-Lovas Hagyományőrző Egyesület és az Égi Csodaszarvas Hagyomány- őrző Egyesület gondoskodik. Közreműködik még Futsek Soma diák, Széplaky Géza színművész, Bunyik Tamás, a Tűzön-vízen át néptáncegyüttes, az Univer Tánczos Péter Citera- és Népdalkör-egyesület, valamint az Univer dalárda. ■ K. Gy. Kiskunfélegyháza ’48-as toborzó és harcászati bemutatót tart korhű fegyverekkel a Kiskun Huszár- és Honvéd Hagyományőrző Egyesület a Padkaporos Néptáncegyüttes közreműködésével ma délután 5 órakor a Petőfi téren. Ezt követően gyertyás-fáklyás felvonulás indul a Kiskun Múzeumhoz, ahol a porosz- országi Klapka-légió tisztjeiről készült fényképekből látható kiállítás. A városi ünnepségsorozat koszorúzással egybekötött megemlékezéssel kezdődik március 15-én reggel 9 órakor a volt tiszti klub Bem-szob- ránál. A hagyományos koszorúzási ünnepség 10 órakor kezdődik a Petőfi téren, ahol Kapus Krisztián, a Petőfi Emlékbizottság elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően a helyi sajtó és lapkiadás 136 évvel ezelőtti megteremtőjének, ifj. Ulrich Istvánnak az emléktábláját koszo- rúzzák meg. (N. Zs.) Kiskőrös Március 15-én délelőtt fél 10- kor koszorúzás lesz az 1848-as emlékműnél és a Batthyány-emlék- táblánál. 10 órakor a városi kitüntetéseket adják át a polgármesteri hivatal dísztermében. Háromnegyed 11- től térzene lesz a kiskőrösi fúvószenekar előadásában. A koszorúzással egybekötött ünnepi műsor 11 órakor kezdődik a Petőfi téren, ahol Domonyi László polgármester mond beszédet. (B. F. I.) Kiskunhalas a Halas Táncegyüttes Talpra, magyar! című táncjátékával kezdődnek az ünnepségek ma 17 órától a Bethlen téren. A nemzeti ünnep napján a főtéri Országzászló emlékműnél 10 órakor ünnepélyes zászlófelvonással folytatódik az ünnepi megemlékezés. A filmszínházban 10:15-kor kezdődő városi ünnepséget követően, koszorzás lesz a Petőfi-szobornál. (I. N.) Soltvadkert A Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai adnak ünnepi műsort ma 17 órától a művelődési házban. Utána 17:45-kor a Hősök terén koszorúznak a ’48-as emlékműnél. (B. Zs.) Szabadszállás Vasárnap délelőtt 10 óra 45-kor a közösségi házban gyer- mekrajz-kiállítás nyílik, majd 11 órakor ugyanott lesz a városi ünnepség. Délben megkoszorúzzák Petőfi szobrát a főtéren, ahol a Kiskun Népdalkor ad műsort. (M. J.) ÜSZaalpár Az Árpád téren vasárnap Petőfi-szobrot avatnak. Kligl Sándor szobrászművész alkotását Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke avatja fel a 16 órakor kezdődő ünnepségen. (Sz. T.) TOVÁBBI ÜNNEPI PROGRAMOK A BAON.HU PORTÁLON!
