Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-10 / 58. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁRCIUS 10.. KEDD MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Átrobognak a védett erdőn természetőrzés Rendszám nélkül nem lehet a quadot azonosítani A kijelölt pályákat használó quadosoktól senki sem sajnálja az extrém szórakozást, mely rendkívül népszerű Bácsalmás FÓRUM Szerdán 15 órakor vállalkozói fórumot tarta­nak a polgármesteri hivatal dísz­termében. Pályázati és hitellehe­tőségekről tájékoztatják az ér­deklődőket a szakemberek. (J. J.) Baja FESTMÉNYEK Kutnyászky Géza festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást az Újvárosi ÁMK-ban. Csütörtökön 15.30-kor nyitja meg Béres Béla művelődés- szervező a tárlatot az iskolagalériá­ban. Az érdeklődők április 6-áig nézhetik meg a képeket. (G. Zs.) BallÓSZÖg galambok Keresi a rendőrség azokat az ismeretlene­ket, akik egy ballószögi tanyából loptak el kétszáz galambot. A kár félmillió forint. (M. Gy.) Hercegszántó védelem Folyta­tódik az előadás-sorozat a helyi Vállalkozói és Gazdálkodói Népfőiskolán. Ma 18 órakor Horváth András szakmérnök, növényvédelmi felügyelő az ak­tuális növényvédelmi feladatok­ról, valamint a szakterületet érintő jogszabályváltozásokról beszél a művelődési ház klub­termében. (T. G.) Kecskemét képzés Civil képzési programot szervez az „Őrizzük meg...” Ifjúsági Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület március 11-én és 12-én. A témák között szó lesz a pályázatírásról és a projektmenedzsmentről egy­aránt. Az érdeklődők elektroni­kus leveleit várják az omikegye- sület@freemail.hu e-mail címre, de jelentkezni lehet a 30/501- 2971-es telefonszámon is. (T. V.) Kiskunhalas közös ima Márci­us 15-én, 15 órai kezdettel Róna Tamás rabbi és Édes Árpád refor­mátus lelkész párhuzamos zsol­tármagyarázatát követően a Kis­kunhalasi Ökumenikus Lelkész­kor lelkipásztorai imádságokat mondanak hazánkért a reformá­tus gyülekezeti házban. (T. K.) romínná« • Kunszentmiklóson, az Általános Művelődési Központban, ma 17 órai kezdettel Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének rész­vételével lakossági fórumot tart a párt helyi szervezete. Téma: a gazda­sági válság és hatásai. • Lezsák Sándor, az Országgyűlés al­elnöke március 12-én, délután 3-tól 4 óráig Tiszaalpáron, a polgármeste­ri hivatalban tart fogadóórát. ▲ Igyekeznek kiszorítani a védett erdőből a quadoso- kat, terepmotorosokat. A rendszám sokat segítene.----------- -M«!-----------------L-------------------­Gé czy-,?solt Vadászidényben is motorzúgás­tól hangos az erdő. A langyoso­dé februárban gyakran keresz­tezték a tarvad után cserkelő vadászok útját berregő motoro­sok. Nem szívderítő, amikor go­lyóspuskával a kézben figyel az ember, aztán a várt borjú vagy suta helyett kerekesek érkez­nek a keresztúton. De most, a jó idő beköszöntével sem csak a kirándulók szaporodnak meg az erdőkben. Gyűlnek az ille­gális terepmotorosok, quado- zók is. A kijelölt pályákat használók­tól senki sem sajnálja az extrém szórakozást, ám a tilosban járók ugyancsak sok fejtörést okoznak a rendőrségnek és az erdőgaz­dáknak. Márpedig az ifjak nem sokat teketóriáznak, igyekeznek minél többször használni az ajándékba kapott járgányt. Le­hetőleg a közeli erdőkben. Ta­pasztalni lehet ezt a Baja és Kecskemét közötti erdőkben éppen úgy, mint a dunántúli sűrűben. Persze nemcsak gyerekek, de vadra leső felnőttek is jár­ják a rengeteget.- Orvvadászatra rendkívül praktikusak ezek a rendszám nélküli járgányok. Meglövik a vadat, elszelelnek, később pedig autóval visszatér­nek a helyszínre a rapsicok. De veszélyesek önmagukra és a ki­rándulókra, a tanyasi körzetek­ben lakókra Is a terepjárgányo­kat túráztatok. A balesetek elke­A profi quadosok, terepmotoro­sok általában a kiépített pályá­kat részesítik előnyben. Az amatőrök vagy a túrázók vi­szont gyakran a természetbe mennek kipróbálni gépeiket, rülése és a bűnmegelőzés érde­kében fontos, hogy mielőbb rendszámot kapjanak a quadok és a terepmotorok, hogy azono­sítani lehessen a járműveket és a tu­lajdonosokat - véli Miklós Károly, a Bács-Kiskun Me­gyei Vadászkama­ra titkára. Szerinte a jogszabályok módosítására, or­szágosan egységes szabályozás bevezetésére van szükség. A me­gyében egyébként már évek óta együtt működik a rendőrség és a vadászkamara a tilosban járók kiszorítása érdekében. A napokban írt alá együttmű­ködési megállapodást a Du­ilyenkor kerülhetnek védett te­rületekre. Az illegális motoro­sok, quadosok nemcsak a nö­vényzetet károsíthatják, hanem a vadállomány mellett a kirán­dulókra is veszélyt jelenthetnek na-Dráva Nemzeti Park a va­dászkamara és a vadásztársa­ságok szövetsége Baranya me­gyei szervezetével. Závoczky Szabolcs, a nemzeti park igazga­tója hangsúlyozta: a vadászok - akik ellentétben a természetvé­delmi őrökkel nem rendelkez­nek hatósági jogosítványokkal - a környezetvédők „kinyújtott karjai” lehetnek. Értékes infor­mációkkal szolgálhatnak a nem­zeti park munkatársainak a be­járt területről. Bács-Kiskunban és a Dél-Du- nántúlon is tartottak korábban összehangolt akciókat a rendőr­ség, az erdészet és a természet- védelmi hatóság munkatársai azokon a helyeken, ahol gyak­ran felbukkannak a quadosok, terepmotorosok. Ha védett terü­leten lelnek illegális járművek­re, akár több száz ezres nagysá­gú bírságot is kiszabhatnak a tu­lajra. Sőt a gép elkobzására is mód nyílhat. Ugyanakkor vala­mennyi érintett úgy véli: a pár­beszédnek nagyobb szerepe van a konfliktusok rendezésében, mint a büntetéseknek. . MIKLAY JENŐ Tanyasi túlélők A kint való nép soha nem nevezte otthonának a ta­nyát. Megyek haza - mond­ta, amikor falura, városra tartott. Otthona azon a föl­dön volt, ahol őseit nyu­gosztalta a temető. E spiri­tuális függelemtől váll fo­galmi másodlagossá a kinti világ annak is, kinek pedig ott pergett le egész élete. A természet pici darabjának hitte magát, annyinak, mint a disznóól fölött hajladozó eperfa, a réten vágtató szöcske. Valóban ilyen volt ez a fennmaradásért küsz­ködő „átmeneti" lét. A tanya funkciója ma sem más. Csak most a komfortos városi világ nyomorító költ­ségeitől szabadulok élik túl odakint a nehéz időket. Messzebb a hatalomtól, a közszolgáltatóktól mentsvár a tanya annak, ki a megdrá­gult városon összeroskadna. A tanyaházak szétporlásával egy időben egészen más vi­lág formálódik kint. A gaz­dag kitelepülő lovardát, ál­latparkot, horgásztavat épít a szolgáltatásainak. A leg­szegényebb nem épít sem­mit: saját erkölcse szerint élő, tanyasitól lopó tanyasi­vá válik. visszatért a beíyárvilág napi betörésekkel, fosztoga­tással, gyilkosságokkal. Hol vannak már a szűk ablakú, földből épült tanyák meg a fosztókák, ahol legények kaptak elsietett csókokat? Nem is e romantikáról ál­modom, hanem mbdern, valódi, termelő tanyás gaz­dálkodásról. De annak lát­szata sincs. A szétforgá­csolt birtokméretek, a tőke­hiány és az emberellenes uzsorahitelek a reményt is elvették. Emberfeletti lenne az alapvető infrastruktúra nélküli tanyavilágban gaz­daságot építeni. A magyar vidék fölül nyaranként az esőktől terhes felhők is gyakrabban tovaszállnak: nincs miért letenniük éltető terhüket. ■ Sok egyéb mel­lett orwadászat- ra is rendkívül praktikusak a járgányok. Vannak a profi, és vannak az amatőr quadosok Ahol még a postás is eltéved tanyavilág Nyolcvanezerrel többen élnek külterületen ► Folytatás az 1. oldalról - Egyik tagjuk időnként sportre­pülővel pásztázza a vidéket, má­sok lovastanyákról indítanak portyákat, de ma­gánakciókra nem lehet építeni a köz- biztonságot. Rend­őri védelemre szo­rulnak a tanyák - hangsúlyozta az egyesület elnöke. Az utóbbi években többféle, néha egymásnak ellentmondó adat került nyilvánosságra a ta­nyavilág lélekszámának alakulá­sáról. Összességében megállapít­ható a gyarapodás, de nem min­denütt. - Pest és Bács-Kiskun megyében jelenleg az a jellem­ző, hogy a tanyasiak költöznek falvakba, a kisebb városokba, ahol viszonylag olcsón jutnak la­kóépületekhez. Jelenleg a tanya­világ nem kínál életcélt és meg­élhetést. Ezért a Du- na-Tisza közén je­lenleg is sok tanyát kínálnak eladásra, de inkább csak az értékesebb, hobbigazdaságnak kialakítható ingatlanokra men­nek a pénzesebb fővárosi vagy holland, német vevők. A leron­gyolódott tanyákat legfeljebb a szegényebb családok vásárolják meg az olcsóbb élet reményében. Az elhagyott ingatlanok sorsa pe­dig hetek alatt megpecsételődik: tolvajok őrjáratoznak és elviszik az építőanyagot - mondta el ta­pasztalatait G. Kovács Sándor nagykőrösi ingatlanszakértő. Igazuk lehet azoknak is, akik azt mondják: a Duna-Tisza közi tanyavilágot is egyre többen lak­ják. Ők a szemükre hagyatkoz­nak, azt látják, hogy folyvást so­kasodnak a kiskerti lakóépületek. A városi rezsi elől menekülők elő­szeretettel költöznek a város-, vagy faluszéli zártkerti ingatla­nokra. Csakhogy azok többsége nem tanya besorolású, ebből kö­vetkezően nem is jelennek meg a lakónyilvántartásokban. Elvileg a postás is eltévedne, mert címük nincs. A bungalók lakóit is szám­ba véve tényleg kiderülhet: a 300 ezerrel még alá is becsüljük a kül­területen élők számát. ■ A Duna-Tisza közén sok tanya van eladó. Kiállítás g. Katona Tibor kecskeméti festőművész képeiből nyílt kiállítás a Kiskunfélegyházi Vállalkozók Ipartes­tületi Székházában. A tárlatot Túrái Kamii esztéta nyitotta meg. A kiállítással együtt az érdeklődők Rádiné ' Bense Tünde bőrdíszműves alkotásait, Holtság Károly ólomüveg és Tiffany-lámpáit, Rátkai Zsuzsa horoszkóp­képeit és festményeit, valamint Udvari Emese ékszergarnitúráit is megtekinthetik.

Next

/
Thumbnails
Contents