Petőfi Népe, 2009. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-09 / 57. szám

INTERJÚ Kisplasztikák és nagy szobrok Bajáról műhelytitkok Mészáros Gábor keramikus kettős jubileuma a hódmezővásárhelyi múzeumban Király László Mészáros Gábor, Mészy, bajai keramikus szob­rászművész betöltötte öt­venedik életévét. Ugyan­akkor huszonöt éve alkot. A kettős jubileum okán Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeum önálló tárlatra kérte fel a művész tanárt. Mészy lassan tíz esztendeje oktat Baján ■ Betöltötte ötvenedik életévét, és huszonöt éve alkot a bajai keramikus.- Jómagam adtam meg az Em- lékkép-plasztikák címet. Lé­nyegében eddigi munkásságo­mat átfogó kiállítás, mely há­rom termet foglal el. Csupán néhány kisplasztikával érzé­keltetem, hogy valójában kera­mikus vagyok. A többi na­gyobb darab: szobor, illetve szoborcsoport. Például a Kö­kénydomb sorozat, a bukoli- kus csoport (pásztorélet, sze­relem, „birkák”). Ott vannak a falképek vagy síkplasztikák is, melyeket Arany Toldija, a ma­gyar Alföld színei, kopár síkja, homokja ihletett. Lovagkornak nevezem a fejdíszekre em­lékeztető bumfordi tárgya­kat, ám jelentős szerepük van életemben az idoloknak, ido- mos női torzóknak, mint pél­dául a Kavicsasszonynak és a Pogány Madonnának. Ennyi fért. bele fél, illetve negyed év­századba. Sajnálom, hogy mindez nem Baján látható - mondta el érdeklődésünkre Mészy, azaz Mészáros Gábor, az ünnepelt. Munkáira jellemző a tömör, gömbölyű egyszerű­ség, a funkcionali­tás, a föld, a homok színei. Minden al­kotásában tetten ér­hető a népművé­szet, a szülőföld (bé­kési táj). Kritikusai kiemelik, hogy anyagában és az abból adódó formákban Mészy új, sajátos szobrászi mi­nőséget teremtett. Nála a sa- mott és a porcelán váltja fel a hagyományosan alkalmazott anyagokat: a fát, a követ, a Mészy legújabb munkája, a le­endő, csillagjegyekkel övezett Sárkánykút zsűrizésre elkészí­tett terve Mészáros Gábor kisplasztikái, valamint kerámiaképei javarészt Baján, a Vasvári Pál utcai műtermében találhatók bajára 2000-ben költözött fe­leségével, Fodor Ildával. Fel­kérték őket, hogy a Jelky- szakképzőben indítsák el a kerámia szakot. Korábban mindketten Nyíregyházán oktattak. Mészy Budapesten végzett, a Magyar Iparművé­szeti Egyetem szilikátipari tanszék kerámia, porcelán szakán, 1983-ban. 1990-iG a fővárosban, utána két évig a nyíregyházi művé­szeti szakképzőben oktatott. napjainkban a bajai Jelky- szakképző művészeti tagoza­tán alakrajzot, mintázást és kerámiát tanít. bronzot. Ezen belül egyéni stí­lusa, organikus, látványos esz­tétikuma azonnal szembetűnő. Kiemeli őt a kortárs szobrá­szok és keramikusok sorából.- Számos bírálat ért. Például amikor samottból formáztam meg életnagyságban a^ bajai Flórián-szob- rot. Pedig zsűri­zett alkotás. Épp­úgy, mint a köze­pes méretű kerti és térplasztikák, vagy a nagy­méretű falburkolatok, a bajai főiskolán látható Bellosics- dombormű, illetve a legtöbb köztéri, vagy közgyűjtemény­ben látható munkám. Gyerek­korom óta gyúrom az agyagot, a sarat. Ösztönösen yagy tuda­tosan népi gyökereimhez nyú­lok viszsza. Olykor játékosan, pajzán módon, humorral, még­is sok, gyötrelmes munkával. Erre ösztönzőm tanítványa­imat is. Bajáról három kerami­kus, illetve összesen tizenegy leendő tanár, képző- és ipar­művész tanul tovább a hazai felsőfokú intézményekben. Nyíregyházáról huszonhárom tanítványomból lett egyetemi végzettségű keramikus, fotós, díszlettervező, üvegmegmun­káló. Elégedett lehetnék, de sem az iparunk, sem az épített környezet nem alkalmazza kel­lő mértékben ezeket a szakmá­kat - mondja némi keserűség­gel Mészáros Gábor. Mészy egyik jelentős, falbur­kolattal övezett csobogója Ba­ján, a vonatkerti gyakorló isko­lát ékíti. Most készül ugyancsak Bajára, a Csillag- vizsgáló épülete előtti sárkány­kút, melyet idén, a csillagászat nemzetközi évében avatnak fel. A mester kisplasztikái és kerámiaképei javarészt Vasvá­ri Pál utcai műtermében látha­tók. Munkáit az új-zélandi Auck- landben, a fővárosi Iparművé­szeti Múzeumban, a Csepel Ga­lériában, a kecskeméti Nemzet­közi Kerámia Stúdióban, továb­bá Hódmezővásárhelyen, Nyír­egyházán és Csanádpalotán állandóan megtekinthetik az érdeklődők. Mészáros Gábor műtermében, a leendő Sárkánykút modelljével Életvidám a természete, igyekszik nem foglalkozni a bajaival bangó margit Mások büszkék a kultúi^yúkra, mi meg szégyenkezünk a cigánymuzsika, a csárdás és a gulyás miatt Súlyos betegségeken esett át, de tele van életörömmel. Bangó Margit dalait hallva az emberek sírnak és vigadnak. Az énekes­nőnek az ad erőt, hogy szeretik, és hogy feladata van.- Ön tele van vitalitással. Ahová megy, ott vibrál a leve­gő. Hogyan csinálja?- Életvidám az alaptermésze­tem. Igyekszem nem foglalkozni a bajaimmal.- Felgyógyult a mellrákból, műtötték a gerincét, embóliát kapott. Most hogy érzi magát?- Fáradékonyabb lettem, hiá­ba, tizennégy csavar van a gerin­cemben. De muszáj tennem a dol­% gomat. Tudom, hogy felada­tom van, és az emberek szere- tete erőt ad.- A magyar nótát, a cigány­zenét némelyek lekicsinylik.- Mert nem ismerik. Egyet­len nótában benne van az érzé­sek gazdagsága. Az emberek ki­énekelhetik velük az örömeiket, bánataikat. De a nótához meg kell érni. Sajnos a cigányzene ná­lunk a médiában háttérbe szo­rult.- Melyik korosztályból ke­rülnek ki az ön rajongói?- A négyévestől a száz­évesig mindegyik ott csá- pol a koncertjeimen. Névjegy SZÜLETETT: Vásárosnamény, 1950. április 4. PÁLYA: 40 éve énekel, idén augusz­tusban jubileumi koncertet ad több mint 100 szereplő vei DÍJAK: Kossuth-díj, Magyar Örökség Díj. Gyermekek és idősek is ott csápolnak a koncertjein- Nem becsüljük a magyar cigányzenét és nótát, pedig mindkettő hungarikum.- Mások büszkék a kultúrá­jukra. Mi ehelyett szégyenke­zünk, ha azt mondják ránk, a ci­gánymuzsika, a csárdás és a gu­lyás országa vagyunk. Pedig ezek igenis értékek. Bárhol lép­tem fel a világban, Európában, Amerikában, Ázsiában, minde­nütt felállva tapsoltak. Külföldön engem tartanak a cigánydalok királynőjének.- Van valamilyen, különösen kedves emléke ezekről az utakról?- Egy pozsonyi fellépésem után a kultúrigazgató mesélte: Szlovákiában a fiatalok Bangó Margitra diszkóznak. Nem akar­tam elhinni. Levonszolt a pince- helyiségbe, ahol legnagyobb megdöbbenésemre láttam, hogy igazat mondott. A pultnál a pin­cér elrikkantotta magát: „itt a Bangó Margit!” A fiatalok való­sággal letámadtak, öleltek, csó­koltak.- Nehezen indult a pályája. Mi vitte előre? A küldetés­tudat, vagy hogy mindenáron énekelni akart?- Mindkettő. Kell, hogy meg­ismerjék a mi kultúránkat, mert akkor megszerethetnek bennün­ket, romákat. ■ Rados Virág

Next

/
Thumbnails
Contents