Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-07 / 32. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 7„ SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY • Lezsák Sándor, az Ország- gyűlés alelnöke február 9-én, hétfőn délután 3-tól 4 óráig Tiszaugon, a polgármesteri hi­vatalban tart fogadóórát. törvénykönyv Lassan 100 éves a késés a magyar jogalkotásban Talán végre megszületik az a magyar polgári törvényköny, melyhez ha­sonló elfogadását az I. világháború akadályozta meg. Biztató szavak a kecskeméti jogásznapról. Bálái F. István A jövő év első felében talán el­fogadja a parlament az új polgá­ri törvénykönyvet, amely ko­runk társadalmi és gazdasági jelenségeihez igazodva szabá­lyozza majd azokat. Az új Ptk.- hoz kapcsolódó előadások kö­tötték le a hallgatóság figyel­mét tegnap a kecskeméti jo­gásznapon, a megyei bíróság épületében. A magyar jogalkotás a közép­kor óta fut az idő után. Már Werbőczi István Hármasköny­véből se lett törvény, alkalmazá­sa csak szokásjogi gyűjtemény­ként ment át a gyakorlatba. Ugyanígy nem született meg a korszerű magyar polgári tör­vénykönyv sem, pedig a kapita­lista átalakulás már a XIX. szá­zadvégén igényelte volna. A né­met és svájci minták nyomán elkészült javaslatok elfogadását először az I. világháború akadá­lyozta meg, a II. világháború előtt pedig az országgyűlés kés­lekedett a törvény meghozatalá­val. A bíróságok azonban úgy alkalmazták a „magánjogi tör­vényjavaslatot", mint Werbőczi Hármaskönyvét, tehát mintha törvény lenne. A szovjet meg­szállás levette a napirendről'a kérdést, majd 1959-ben meg­született a „szocialista Ptk.”, ami természetesen nem szabá­lyozhatott magántulajdonra épülő, piacgazdasági vagyoni viszonyokat. Ezt a Ptk.-t toldoz- zuk-foldozzuk a ’80-as évek óta, a bírói gyakorlat hathatós segít­A jogásznapi előadások figyelmes hallgatóit beragyogta a korai tavaszt idéző napfény ségével próbálva meg „áthang- szerelni"'az új rendszerre. Ez volt a tömör lényege Máthé Gá­bor professzor megnyitó jogtör­téneti előadásának, amit a jo­gásznap alkalmából mondott tegnap. A rendezvény apropóját az adta, hogy 18 évvel a rendszer- váltás után, tavaly végre az Or­Felelősség és érvénytelenség az új Ptk.-ban módosulnak a szerződések ér­vénytelenségére vonatkozó sza­bályok, de a legjelentősebb ta­lán a felelősségtani változás: a szerződésszegéssel okozott ká­rért való felelősség fő szabály szerint objektív lesz, tehát a károkozó nem mentheti ki ma­gát azzal, hogy elvárható mó­don járt el. A szerződésen kí­vüli károkozás felelősségi sza­bályai nem változnak. A szer­ződés érvénytelenségének kö­vetkezményét nem az eredeti állapot helyreállításában, ha­nem a kívánt joghatás elmara­dásában jelöli meg a törvény- javaslat. szággyűlés elé került az új ma­gyar polgári törvénykönyv ten vezete, ami már alapjaiban is a vállalkozásokra tekintő vagyoni és kereskedelmi viszonyokkal számol. Az új Ptk. elfogadását optimista megközelítéssel ősz­re, hatályba lépését 2010 január-máju­sára teszi a szakma. A javaslat szerző- déstani fejezetéről Kemenes István, a Szegedi ítélőtábla kollégiumvezető bírája tartott előadást, aki személyesen szö- vegezte a szakértők által elké­szített tervezetnek ezt a részét. Előadásából kitűnt, hogy az új Ptk. három fő szempont sze­rint készült. Első cél volt a tör­vény „kereskedelmi jogiasí- tása”. Együtt szabályozva a vál­lalkozási jellegű és a személyi A jogalkotók megőriznék a je lenlegi törvény- könyv értékeit az újban is. vagyoni viszonyokat, a vállalko­zást helyezve előtérbe (a mosta­ni Ptk. a személyi vagyoni vi­szonyokra íródott). A természe­tes személyek vagyoni viszo­nyait a fogyasztói jogviszony (nem fogyasztóvédelmi jog!) vé­di majd a tőkeerő­sebb vállalkozások­kal szemben. Má­sodik szempont az uniós és nemzetkö­zi szabályokkal va­ló összhang megte­remtése, így az új Ptk.-ba be­épült a „bécsi vételi egyez­mény”, a faktoring és a lízing tekintetében pedig az ottawai egyezmény. A harmadik cél a jelenlegi Ptk. értékeinek meg­őrzése és a bírói jogfejlesztés eredményeinek beépítése volt - a mostaninál közérthetőbb stílusban. Bdj3 TÁRLAT Hétfőn délután fél 5-kor Harmath Ilona grafikusmű­vész kiállítását nyitja meg Ko­vács Zita művészettörténész a főiskola gyakorló iskolájában. Közreműködik Kovács Cintia és Strasser Dorina furulyán. A kiállí­tás március 12-éig lesz megte­kinthető hétfőtől péntekig, 8 és 18 óra között. (G. Zs.) Hercegszántó ünnepelnek a helyi horvátok február elején ün­nepük a Marin-napot. A kisebb­ségi önkormányzat és a horvát iskola szülői munkaközössége műsort szervezett, ami ma 20 órakor kezdődik a vendéglőben. Fellép a szántói sokác énekkar, a pécsi Vízin zenekar, és Petrijev- ci testvértelepülés önkormányza­ta szervezésében a Zlatni Vez tamburazenekar. (T. G.) Kecskemét festmények ugra­nyecz Julianna naiv festőművész alkotásaiból nyílik tárlat hétfőn 17 órakor a kecskeméti tiszti klubban, amit Bács-Kun Dalár­da, valamint Garzó Gréta vers­mondó műsorával nyitnak meg. A festményeket február 26-áig láthatja a nagyközönség. (S. H.) Kecskemét véradás Hétfőn reggel kilenctől délután kettőig a Vöröskereszt szervezésében is­mét véradás lesz a Bácsvíz kecs­keméti székházában. (S. H.) Kunfehértó ÚJ BUSZ Biztonsá­gosabbá és szervezettebbé válik az üdülőfalu diákjainak szállítá­sa azt követően, hogy a község sikerrel szerepelt a vidékfejlesz­tési tárca falubusztenderén. A kistérségi közösségi közlekedés fejlesztésére kiírt pályázaton ön- kormányzatok és nem nyereség- orientált'Szervezetek folyamod­hattak. A 16 személyes, vidám mintákkal díszített két Renault tí­pusú kisbusz már munkába is állt a településen, (kz) Tataháza ÁLLATKÍNZÁS Bejelen­tés alapján indult eljárás egy 54 éves falubeli ellen. Otthonában ellátás nélkül, rossz körülmé­nyek között tartott állatai éhen pusztultak. Akár két évet is kaphat az állatkínzó. (G. Zs.) KÖZÉLETI HÍR Érkezik a tőkés polgári jog A pákászok igazsága A TERMÉSZETKÖZELI EMBE­REK mindig fontos megfigye­léseket tettek. Nincs ez más­képp mostanság sem. Éppen meleg februárt és korai ta­vaszt ígérnek. Halászok por- tyáznak a vízen, s megdöb­benve látják, hogy az amúgy is sebes csukák egy hónapot vertek saját magukra. ívó­hely után kutatnak, ami nem jelent mást, mint hogy hamar jő idén a kikelet. Ezt erősítik a tovaszárnyaló vad- ludak is, melyek máris elvá­gyódnak a halastavak köze­léből. Én - mondjuk - egy­szerűbb formáját választot­tam az időjóslásnak. Kinéz­tem tegnap az ablakon, a Sugó-hídnál álló villanyóra meg éppen húsz fokot muta­tott. Tényleg elég magas hő­mérsékletnek tűnt a tél utol­só hónapjának elején. En­nek megfelelően egymásra ültek a pecások a Halász­part alatt, kiszorítva a jeges napokon ott csemegéző kor- moráncsapatot. Kampós cső­rök sokasága helyett horog­erdő várt a keszegnépre. Igaz, csemegét is kínáltak a horgozók utolsó falatként. A SPORTSZERŰSÉG JEGYÉBEN hozzáteszem: a derék vízjá­rók már a hét elején be- mondták a korai tavaszt. Márpedig akkor még jeges délkeleti szél borzolta a ke­délyeket. És ugyancsak át­fagyva hallgattam este, a fe- nyőszagú hidegben a sakál- vonyítást egy magaslesen ülve. Távolabbinak tűnt a ta­vasz, mint valaha. De igaza lett a pákászoknak. így, a húszfokos februárban azért melegebb szívvel néz a va­dászember a költöző vadlu- dak után, és les esténként szarvasborjúra. Hátha ki­csalja a terített asztal a sű­rűből a derék négylábút. egyébként is örömmel veszi tudomásul a lélek a koszlott, mára megvénült tél távoztát. Mert az a fiatalos lendület­tel érkező, új és jobb időket hirdető, virágillatú tavasz érkeztét jelenti. A tokosztásra ítélt liba nem jogfosztott: paragrafus védi dunna A száraz kéz, a tiszta ruha, a húzási irány és a bőséges etetés is elő van írva a libások számára Egy svéd tévéstáb felvétele nyo­mán a magyarországi (véres) li­batolltépéstől hangos az európai sajtó. Kíváncsiak voltunk, milyen szabályok vannak a tollfosztásra hazánkban - hiszen nyilván van­nak -, és mit tapasztal a hatóság Bács-Kiskunban, midőn ezek be­tartását ellenőrzi. Az 1998-as állatvédelmi tör­vény határozza meg, hogy mi mi­nősül állatkínzásnak, s ebben szerepel a kitétel, miszerint „az érett libatoll házilagos vagy enge­délyezett technológia szerinti té­pése” nem az - tudtuk meg dr. Lehotay Árpádtól, a Bács-Kiskun megyei MGSZH állat-egészség­ügyi igazgatóságának helyettes vezetőjétől. Van továbbá egy 1999-es agrárminisztériumi ren­delet, aminek ötös számú mellék­lete aprólékosan leírja a tollfosz- tás, azaz az érett libatoll kíméle­tes, fájdalommentes, szakszerű eltávolításának szabályait. Egye­bek közt azt, hogy akkor lehet tépni, amikor az állatok biológiai ritmusuknak megfelelően egyéb­ként is vedlenek (vagyis szinte minimális húzásra a kézben ma­rad a toll), száraz idő van, s a na­pi átlaghőmérséklet legalább 15 fok. Leírja a rendelet azt is, hogy tépés után az állatoknak védett, meleg helyen kell lenniük, hogy elegendő tolinak kell maradnia rajtuk, hogy előtte két hétig, s utána egy hétig megemelt meny- nyiségű takarmányt kell kapni­Libatoll: hosszú az út a paplanig uk. Természetesen magát a mű­veletet is szabályozza a miniszté­riumi verdikt. Például, hogy a tol­lat fekvési irányba kell kihúzni, hogy a szárny- és faroktollak nem téphetők ki (vagyis csak a li­ba melléről, oldalá­ról és hátáról „szed­hető” toll), aztán hogy a tolltépő kézé nek száraznak kell lennie, hogy tiszta ruhát kell vi­selnie, és így tovább. Az állatvédelmi feladatkörrel is felruházott hatóság természe­tesen rendszeresen ellenőrzi is a libatartókat, hogy mindezt be­tartják-e. Egy központilag össze­állított, ellenőrző kérdéseket tar­talmazó listát töltenek ki az alap­ján, amit a helyszínen tapasztal­nak. Amennyiben visszásságot rögzítenek, az állatvédelmi bír­ság ötezertől százötvenezer fo­rintig terjedhet. Minősített eset­ben állatkínzásért két-három év börtön is adható a büntető törvény- könyv szerint. Amit egyébként a svédek riportjában látni le­hetett, az Lehotay Árpád szerint nem védhető: abszolút kihágás­nak számít. Bács-Kiskunban amúgy egyre kevesebben foglal­koznak víziszárnyastartással és így tollfosztással is, ám hosszú­hosszú ideje, így 2008-ban sem találtak sehol semmilyen sza­bálytalanságot. ■ Kosa Gy. ■ Bács-Kiskunban nem találtak sza­bálytalanságot.

Next

/
Thumbnails
Contents