Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-05 / 30. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK HOMOKMÉGY Egy település, ami valójában hat szállás Területét évezredek óta lakták, keleti határa a Duna-ágból létrejött Őrjeg (Sár, Turján, Vörös mocsár), a hajdani vízivilágra a környék földrajzi nevei emlékeztetnek. Az Árpád-kori Mégy határában ma három hasonló nevű település található, ezek közül csak Alsómégy fekszik a valamikor Sár, az Őrjeg mocsara mellett. Kecskemégy nevét 1426-ban, Homokmégyét 1444- ben említik először oklevélben. A török hódoltság idején - hasonlóan a szomszédos falvakhoz - elpusztult, határait a közeli túlélő települések népe igyekezett birtokba venni. Itt létesítettek utcás településeket, ahol telente csak a jószágokat tartó férfiak laktak, a nyári munkák idejére viszont az egész család kiköltözött. Mai területe a XVIII-XIX. században Kalocsa város határához tartozott, 1880 körül a homokmégyiek állandóan lakják szállásaikat, azok elszakadásával 1898-ban lett önálló község. Határában van a Sárköz legmagasabb pontja, a Halomi- högy (106 m). László Gyula 1938-ban avar kori temetőt tárt fel Halomban. Az egyedi szerkezetű, szállásokkal rendelkező Homokmégyhez napjainkban öt kisebb település tartozik: Alsómégy, Hillye, Halom, Kis- kecskemégy és Mácsa. KEPVISELO-TESTULET Matos Attila (polgármester), Ridegné Markó Márta (alpolgármester), Baloghné Lovasi Zsuzsanna Mári, Csorba Nándor, Dunai László, dr. Farkas András, Fekete Antal, Kárpi Lajos, Markéba Károly, Szabadi Ottó. Körjegyző: Hodovánné dr. Ancsa Molnár Mária. Gazdagok - feladatokban a nagyság átka Extra teendőkkel jár a település szerkezete £§P X Íj, t r. ■ ’ Matos Attila polgármester: Közel a faluhoz, a középkori Sármégy templomának helyén újjáépítettük az alapot, és bemutatóhelyet alakítottunk ki Városi távolságokkal kell számolniuk. Ennyi lakosra egy hulladéksziget dukál, abba kell elkülönítetten gyűjteni a háztartási szemetet. így számoltak a regionális rendszertervezői. Ezzel fejtörésre kényszerítették az ezerötszáz lelkes Homokmégyét. Azzal ugyanis nem számoltak, hogy az egy önkormányzat hat települést takar. Ezek egy hat kilométeres sugarú körben fekszenek.- Sajátos településszerkezetünk egyedi feladatokat ró ránk. Szállásaink miatt kénytelenek voltunk a közművek építésénél extra költségekkel számolni. Ezért például a csatornázásra ezeken a részeken nem kerülhetett sor. Szoktam mondani, hogy Alsómégyen még az utolsó ház után is lehet házat találni. De ez a szépsége is - jellemzi helyzetüket Matos Attila. Egyéb területeken is pluszfeladatokat jelentenek a városi távolságok. így náluk az a sok szór hallható axióma sem állja meg a helyét, hogy az óvodásoknak nem kell utazniuk. Óvodájukba ugyanis naponta tizenkét gyerek buszozik. Az iskolások közül pedig az ötödikesek és a nyolcadikosok Kalocsára ingáznak. Az Alsómégyen, Hülyén élők a menetrendiről az iskolabuszra szállnak át mindennap. Az ebédszállításban és az alapvető élelmiszer-ellátásban szintén fontos az ingázás, ami a falugondnoki szolgálatnak ad munkát. Kétnaponta tejet és kenyeret hordanak a település egyes részeire. A hat szálláson három orvosi rendelő fenntartása vagy a 400 közvilágítási lámpatest működtetése nem szokványos mértékű feladat a százötvenmillió forintból gazdálkodó önkormányzatnak.- Abban viszont hasonlítunk a kistelepülésekhez, hogy iskolánk, óvodánk társulásban működik kalocsai központtal. Évek óta racionalizálunk, Öregcsertővel körjegyzőséget alkotunk, a védőnői szolgálatunk szintén közös. Úgy gondolom, a következő ilyen terület a háziorvosi ellátás lesz. A gyerekek utazási költségét természetesen átvállaljuk, hiszen nem szenvedhetnek anyagi hátrányt azért, mert a szállásokon élnek. Mivel itt ipar soha nem volt, ezért Kalocsa gazdasági helyzetétől, a munkalehetőségektől függ az itt élők helyzete. Egykor két busz indult reggel öt órakor a városba... Helyben az önkormányzat a legnagyobb munkaadó, a szántóföldi növénytermesztés nem igényel sok alkalmazottat. Ezért az elvándorlás nagy hulláma már sújtotta a települést, az utóbbi években 7-8 születés és 20 halálozás jellemző, a be- és kiköltözés egyensúlyban van - ösz- szegez a polgármester. Az utóbbi jelenség nagymértékben átalakította a helyi közösséget. Egy-két millióért jó állapotú ingatlanokat vásároltak a főváros környékéről érkező telepesek, többségük azonban nem illeszkedett be. Mint mondják: ha gyakran lehetett taxit látni, akkor tudták, hogy új tulajdonosok érkeztek valamelyik portára.- Sokan csalódtak, amikor elfogyott a pénzük és segélyért jöttek. Ugyanis csínján bánunk a szociális kiadásokkal. Mivel intézményeink kinőtték a települést - a hatvanas években háromezer volt lélekszámúnk -, ezért fenntartásuk a legfontosabb feladat. De a kistelepülések hátrányban vannak a pályázatoknál, már a feltételek meghatározásánál körön kívül kerülnek. Például legalább 50 milliós útfelújításokat támogatnak, amikor nekünk ennek töredékére lenne szükségünk, és ahhoz van elég önrészünk. Vagy azért nem juthatunk pénzhez az iskolatető rendbehozásához, mert az intézmény kihasználtsága nem megfelelő. Mintha akkor nem romlana az állaga! - említi lehetőségeiket és esélyeiket érzékeltetve Matos Attila. Megőrizné, ami eddig nem veszett el maradjon meg a mai színvonalon és állapotában, ne tűnjön el a térképről a település. Ezt kérné a jótündértől Matos Attila, aki 1985-től tanácselnökként, 1990-től polgármesterként áll a község élén. Tősgyökeres homokmégyi: 1960-ban született, a kecskeméti kertészeti főiskolán 1981-ben szerzett diplomát, majd a kis- kunmajsai mgtsz szőlészeti agronómusa volt. A nős, egygyermekes édesapa hobbija a kertészkedés. ■ Az elvándorlás nagy hulláma már sújtotta a települést. Egymásra leltek a hasonló falvak kapcsolat Mintha lemásolták volna egymást, annyira hasonlít Homokmégy és testvértelepülése, a 700 kilométer távolságra fekvő Székelyvarság. A Hargita megyei jellegzetes erdélyi magyar hegyi szórványtelepüléssel 1992 óta van kapcsolat, ami múzeumi együttműködés révén alakult ki. Közel azonos a lélekszámúk és a területük. A másfél évtizedes ismeretségnek köszönhetően az együttműködésben a kialakult családi kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt. Megtalálták, feltárták és közkinccsé tették leletek A kilencvenes évek közepén edénytöredékek, csontok, eszközök töredékei alapján beazonosították, egy évtizeddel később pedig feltárták a település határában az Árpád-kori előzményekkel rendelkező középkori Sármégy templomát és temetőjét. Lantos Andrea régész vezetésével a 400 négyzetméter alapterületű ásatáson előkerült az egyházi épület alapmaradványa, illetve 316 sír. A templom berendezésére utal egyebek mellett egy III. Béla korából származó rézpénz, és egy tizenkét centiméteres limoges-i corpus, a leletek a 12 13. századra tehetők. Utóbbi koronás fején az arc karcolásokkal aprólékosan megformált, szegecsekkel rögzíthették a kereszthez. Vörösréz lemezből készült és aranyozott KaCSÍ Homokmégy gasztronómiájának sokak számára talán meglepő értéke a paprikás kalács, amit kácsiként is említenek. A tészta tölteléke a cukros édes fűszerpaprika. Felvételünk a kalocsai Paprika Napokon készült, ahol az egyik különleges esemény volt a sárközi specialitás elkészítése. Fél évszázados a társaság célkeresztben Nem ritka a kapitális agancsú bika Az átlagosnál jobban ismert a település és környéke a vadászok között. Ebben jelentős szerepe van a Dózsa Vadásztársaságnak. Az ötvenegy éve működő társaság - külföldi vendég vadászai révén - az idegenforgalomra is nagy hatással van. Dr. Kákonyi Gábor elnök szerint ilyen hosszú ideig csak azok a társaságok élvezhetik a helyiek támogatását, melyek elkötelezett munkát végeznek környezetükért. A társaság 2004-ben bekapcsolódott a fogolyrepatriációs programba, melynek révén ezt a kedves őshonos madarat visszateiepítheti eredeti élőhelyére, ahonnan az a mezőgazdasági technológia változásai miatt kiszorult. Három hivatásos vadászt foglalkoztatnak, taglétszámuk meghaladja a 40 főt. Bevételeik döntő hányadát a bérvadásztatásból szerzik. A hagyományos stílusban épült vadászház felújítására, és ott állandó trófea- és fotó- kiállítás berendezésére 2007-ben került sor, ez felhívja a figyelmet a környék egyedülálló természeti kincseire. A Gemenc közelében fekvő, mintegy tizenkétezer hektár méretű vadászterületen a hazai őshonos vadfajok szinte mindegyike fellelhető. Évente 55 gímszarvas elejtése engedélyezett a területen, ebből 17 bika, nagy részük trófeabírálaton érmet is szerez. Gyakran 11-13 kilogrammot elérő, kapitális agancsú bika kerül terítékre. Százhatvan őz, közöttük ötven bak elejtésére van lehetőség, a terület bővelkedik vaddisznóban is, így évente 120 kilövésére adnak engedélyt. Az apróvad is szép számmal van jelen a területen, évente 260 fácánkakas kerül terítékre, míg mezei nyúl- ból mindössze 60, mivel a a társaság célul tűzte ki a vadnyúlál- iomány íeiszaporitását. Köszönhetően a Duna-völgyi-főcsator- nának, jelentős számú vadászható vízi vad is él a területen. ■ Felhívják a figyelmet a környék természeti kincseire.
