Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-26 / 48. szám

ELETMOD . > c A if' Az időskor hazánkban egyenlővé vált a betegeskedéssel Teljesítménykorlát nélkül kórház Újra fogadhatnának minden beteget az intézmények Az Európai Unióban folyamato­san emelkedik az átlagos élettar­tam, mégsem biztos, hogy ezt az időszakot egészségesen élik meg az emberek. A tagállamok között nagy az eltérés. Egy felmérés szerint Magyarországon és Észt­országban számíthatnak arra a legkevésbé az emberek, hogy öt­venéves koruk után hosszú ideig élhetnek egészségesen. A The Lancet című brit lap tanulmánya szerint például a dán férfiak az ötvenedik életévük betöltésekor átlagosan további 28,3 évre számíthatnak, ráadásul ebből 23,64-et egészségben. Ugyan­ilyen idős magyar társaik az át­lagosan hátralévő 22,7 évből csak 10,78-at élhetnek meg tar­tós betegség nélkül. A sorban az utolsó előttiek vagyunk - noha Románia és Bulgária nem szere­pel a felmérésben nálunk csak az észtek betegesebbek. Az ő 22 évükből mindössze kilenc telik egészségben. Hazánkban - ahogy más országokban is - a nők tovább élnek: 50 éves koruk után újabb 29-re számíthatnak, míg a férfiak csak 23-ra. A nők­nek viszont többet kell szenved­niük, hiszen ők csak 11 évet tölt­hetnek betegség nélkül. A lap szerint az egészségben eltöltött évek annál magasabbak, minél több pénzt költ egy ország az idősek gondozására. ■ B. V. Nem óvjuk magunkat KOMÁROMI ZOLTÁN háziorvos szerint az időskori betegsége­ket alapvetően meghatároz­za, hogy valaki hogyan élt fiatalon. „Sok 20-30 évesnél nem érték az egészség. Sok a dohányos és a túlsúlyos, s mint tudjuk, utóbbi nem csak esztétikai probléma. Aki fiatalon nem figyel magára, eleve hátránnyal indul 50 évesen” - hangsúlyozza. Az alacsony iskolázottság, a csa­ládi háttér, a szociális mikro- kömyezet (dohányzó munka­hely, gyorséttermi étkezés) és az egészségügy helyzete mind hatással van az idősek egész­ségügyi állapotára. Az egészségügyi minisz­ter a teljesítménykoriát eltörlésére tett javaslatot. Megszűnhetnek a várólis­ták, és csökkenhetnek a kórházak tartozásai. Árvay N. T.-Wlcsek A. Az egészségügy finanszírozásá­nak fenntarthatóságára készített javaslatot az egészségügyi tárca, amelyről várhatóan jövő héten tárgyal a kormány. A kórházakban és a kúrasze­rű járóbeteg-ellátásban gyógyí­tott betegek kezelését 1993 óta az úgynevezett homogén beteg­ségcsoportok alapján fizeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az új rendszer egyszerűbbé tette az intézmé­nyek finanszírozását: az ugyan­azon betegségben szenvedő pá­ciensekre költött átlagos össze­get figyelembe véve kapták a tá­mogatást a kórházak. Ám ez az elszámolás a teljesítmények fo­kozására (több beteg, több szö­vődménnyel) ösztönözte az in­tézményeket - legalábbis papí­ron. Az ágazat finanszírozásá­nak tarthatósága érdekében ezért újabb szabályozásra került sor, bevezették a teljesítményvo- lumen-korlátot (tvk). A tvk lé­nyege, hogy a kórházak megha­tározott számú beteg ellátására kapnak pénzt, s ha a kvótát túl­lépik, a gyógyítást maguknak f kell finanszírozni. Az indokolt | sürgősségi betegellátások költ- | ségét azonban kifizette az OEP. J Bebizonyosodott, hogy a telje- i SÍtménykorlát finanszírozási A teljesítménykorlát eltörlése után talán a műtétekre sem kellene várni problémát okoz a nagyobb intéz­ményekben (súlyponti kórhá­zak, klinikák), mert nem küld­hetik tovább az ellátásra jelent­kező betegeket, ahogy ezt a ki­sebb intézmények teszik. Az el­látásra kötelezett kórházak ezért folyamatosan „veszteséget ter­meltek”. A Magyar Kórházszö­vetség, az Egészségügyi Gazda­sági Vezetők Egyesülete és az Egészségügyi Minisztérium ta­valyi felmérése szerint mintegy 68 milliárd forintra rúgott 2008 végére az intézmények tartozá­sa. Ennek egy részét az üzemel­tetési költségek teszik ki, de je­lentős az OEP háttér nélkül ellá­tott betegekre költött pénz is. A tvk további hátránya, hogy a ha­vi kvóta szűkülése miatt nőttek a várólisták. Néha ez a kezelések időbeni csúszását jelentheti, bi­zonyos gerincműtétekre például több hónapot, évet kell várni. A szaktárca terve szerint a jö­vőben megszűnne a tvk, és min­den gyógyítási teljesítményért fi­zetne az OEP. A javaslat értelmé­ben az intézmények fix összeg­ben kapnák meg az Egészségbiz­tosítási Alap idei, 743 milliárd forintos kasszájának kétharma­dát. A fönnmaradó rész „lebegő­kasszaként” működne, amelyet az ellátott betegek számától füg­getlenül osztanának szét. Ez utóbbi szerint minél több beteget látnak el, annál kevesebb lenne az egy betegre eső pénz. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint ezzel megszűnne a kór­házak teljesítménynövelő kény­szere. Szakértői számítások sze­rint a szaktárca terve 15 milliárd forint megtakarítást jelentene. Kökény Mihály: „jó az új rendszer" Mikola István: „átverés és hazugság" „az mszp-frakció támogatja az egészségügyi miniszter javas­latait - mondta Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke. - Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a mentésre, a háziorvosi el­látásra, a szűrővizsgálatokra és az európai uniós fejlesztésekre szánt pénzekből nem vonnak el ” Kökény Mihály hangsúlyoz­ta: az átalakításokra nem a tvk sikertelensége, hanem a gazda­sági helyzet miatt van szükség. A módosítások nyomán várha­tóan csökkennek a várólisták, és csak azok a betegek része­sülnek kórházi ellátásban, aki­ket a járóbetegellátásban nem lehet kezelni. „ÁTVERÉS ÉS HAZUGSÁG, hogy a kormányzat eltörölné a teljesít- ményvolumen-korlátot” - nyi­latkozta Mikola István ellenzé­ki szakpolitikus. A Fidesz sze­rint a változtatás azt jelenti, hogy a kormány a 2008-as összegek 70 százalékánál be­fagyasztja a kórházak költség- vetését, a maradékot pedig tel­jesítmény alapján osztja szét. Eszerint a tavalyi adatok 70 százalékában maximalizálják az egészségügyi intézmények teljesítményét. A Fidesz tovább­ra is fenntartja a tvk eltörlésé­re vonatkozó alkotmánybírósá­gi beadványát, és tervezik az egészségügyi bizottság rendkí­vüli összehívását. A véráramban úszna az aprócska orvosrobot A test jelzi a kimerültséget stressz Az egészséges élet segít a feszültségoldásban A tudományos fantasztikus fil­mek látványos képsorozatai után a valóságban is elkészülhet a vér­áramban keringő miniatürizált robot. Az ausztráliai Monash University kutatói nehéz fába vágták a fejszéjüket: olyan robot fejlesztésén dolgoznak, amelyet egy fecskendővel a vérbe lehetne juttatni. A mikrobot képek továb­bítására, mikroszkopikus szállít­mányok célba juttatására, sőt, mikrosebészeti feladatok ellátá­sára lenne alkalmas, olyan helye­ken, amelyek más technikával megközelíthetetlenek az érsebé­szek számára. A mikrobot átmérője nem ha­ladja meg a milliméter negyed­részét. Dolga végeztével a szerke­zet visszatér a bejuttatási pont­hoz, ahol elhagyhatná a testet. Ha a robot munka közben meghibá­sodna, a véráramlás vinné el a bejuttatási ponthoz, ahol injek­ciós tűvel, rosszabb esetben mikrokatéterrel lehetne kiszip­pantani. Guba Áron érsebész főorvos szerint az elképzelés kissé irreá­lis. Szerinte a most meglévő katé­teres eszközökkel is el lehet vé­gezni ezeket a beavatkozásokat. „Visszér elzárására talán alkal­mas lenne egy ilyen eszköz, de például nagyobb ütőerek problé­máinak ellátására nem" - mond­ja a főorvos. ■ Boda V. A folyamatos, feldolgozatlan stressz megbosszulja magát. Ha baj van, azt a szervezet is jelzi: a sajgó nyak, a fejfájás, a szívdobo­gásérzés, az izzadékonyság, az ál­matlanság vagy a koncentrálóké­pesség csökkenése, a gyengeség, a gombócérzés a torokban arra utal, hogy valaki stressz-szindró- mában szenved. Hogy ezeket a tüneteket elke­rüljük, mi magunk is törekedhe­tünk a stresszor (a stressz okozó­jának) megkeresésére és kiiktatá­sára. Ehhez persze fel kell ismer­ni a változtatás szükségességét. Csökkenteni kell a stresszre adott érzelmi reakciók hevességét Pró- báljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy megoldandó helyzetre, s nem olyanra, amely le akar győzni! Mélylégzéssel, izomlazítással, zeneterápiával, végső esetben gyógyszerekkel le­het csökkenteni a stresszre adott fizikai reakciókat. Kerülni kell a A szorongás depresszióba torkollhat. Nem szabad eltit­kolni, ha valaki nem tud úrrá lenni hangulati nyomottságán. A depresszió biológiai beteg­ség, ezért már az első tünetek­nél ajánlott orvoshoz fordulni. dohányzást és a gyakori kávézást, többet és rendszeresebben kell aludni. Végül törekedni kell az ér­zelmi állapot stabilitására, ame­lyet a legkönnyebben úgy érhe­tünk el, ha kerüljük a frusztrá­ciót okozó helyzeteket. ■ B. V. A leghatékonyabb a kombinált kezelés: gyógyszer és pszichote­rápia, ahol a páciens megta­nulja kezelni problémáit. Javu­lás rövid idő alatt jelentkezik, de a teljes gyógyuláshoz hóna­pok kellenek. A stresszböl gyorsan depresszió lehet ■TTg-rriT Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Az inkontinencia kezelhető betegség TÖBBFÉLE OKA LEHET a vize- lettartási problémáknak - derül ki a kiskegyed friss számából. A hölgyeknél idősebb korban jelentkező gond azonban orvosi segít­séggel megoldható. Egy mutáns gén keményíti az artériákat GÉNHIBÁS EGEREK vizsgálata közben a Yale Egyetem ku­tatói megtalálták az érelme­szesedés egyik lehetséges okát. Az orvosok megállapí­tották, hogy azoknál az álla­toknál, amelyeknél nem működött az Akti nevű gén, hamarabb jelentkeztek az érelmeszesedés tünetei. A hasfájás oka sokszor a szorulás A gyermekkori hasi pana­szok esetén legjobb, ha rög­tön az emésztőrendszert kezdik vizsgálni - állítják az Iowa Egyetem kutatói. A krónikus és az akut szék­rekedés ugyanis együttesen áll a háttérben azon esetek több mint felében, amikor a szülők hasi panaszokkal vi­szik kórházba gyereküket. Étcsokoládéval a krónikus fáradtság ellen enyhülést hoz a krónikus fáradtságban szenvedőknek az étcsokoládé. A csokite­rápia további kutatásokat igényel, de a szakemberek már most azt tanácsolják a krónikus fáradtsági szindró­mában szenvedőknek, hogy fogyasszanak kakaóban gaz­dag étcsokit, de mértékkel. Óv a barna kenyér < a rákos betegségektől csökkenthető a hasnyálmi­rigyrák kialakulásának ve­szélye napi két szelet, teljes kiőrlésű lisztből készült ke­nyér elfogyasztásával - de­rült ki egy amerikai kuta­tásból. A korpás lisztből ké­szült kenyér, a gabonafélék és a barna rizs fogyasztásá­val is csökken a kockázat. @ további érdekességek: www.reggel.hu CT'\ OM % CM K l

Next

/
Thumbnails
Contents