Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-25 / 47. szám

14 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 25., SZERDA Díjat nyert az Energetika Kft., ezért egy napot csúszik az ülés Februárban a szokásoktól és a munkatervtől eltérően nem a hónap utolsó csütörtökén ülé­seznek a bajai képviselők. Az­nap ugyanis Búcsú Lajos és Fercsák Róbert alpolgármester a fővárosba utazik Milyacski Máté ügyvezetővel, hogy a Par­lament Vadász-termében díjat vegyen át. Az önkormányzati tulajdonú Baja Energetika Kft. a legdinamikusabban fejlődő cég címet érdemelte ki - több vállal­kozással egyetemben - a Vállal­kozók Országos Szövetsége megítélése alapján - tudtuk meg tegnap az ügyvezetőtől. A bajai testület ezért pénteken délelőtt 9 órától ül össze a vá­rosháza dísztermében. Ekkor döntenek az idei költségvetés­ről is a városatyák. ■ G. Zs. Buszt vásárolhat a mátételki önkormányzat Négy nyertes pályázattal büsz­kélkedhet a mátételki önkor­mányzat, két anyagukat pedig most bírálják el. Bényi Józsefné polgármestertől megtudtuk, hogy utasvárókat építenek, falu- gondnoki huszt vásárolnak, fel­újítják a temetőt, és befejezik a közösségi tér kialakítását. A be­ruházási érték megközelíti a húszmillió forintot. - Újabb, si­keres pályázatok révén szeret­nénk felújítani a Táncsics utca burkolatát, valamint a volt mű­velődési ház előtti teraszt. Járda- felújításra mintegy félmillió fo­rintot költenénk idén. ■ Az újszülötteket baba­kötvénnyel ajándékoz­zák meg:. A babakötvény - születendő gyermekenként 40 ezer forint - adományozásával pedig az el­vándorlást szeretnénk mérsékel­ni - mondta a falu vezetője. Hoz­zátette: az önkormányzat bevéte­le 63 millió forint, de forráshi­ánnyal küszködnek, mint szinte minden kistelepülés. Ezért taka­rékoskodnak, továbbá pályáz­nak az Önkormányzati Miniszté­riumhoz a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében. ■ Juhász Jenő A citera dél-alföldi nagykövete 30 év „Egyre több tanítványom van, akinek a szüleit is tanítottam muzsikálni” Szerencsések, akik számá­ra a zenélés nemcsak hob­bi, de életforma is. A Kato­natelepen élő Juhász Péter autodidakta módon sajátí­totta el a citerázás fortélya­it. Az elmúlt három évti­zedben generációkat taní­tott muzsikálni. Rákász Judit- Úgy mesélik, hogy citerás csodagyerekként kezdte pá­lyafutását. Hány évesen raga­dott először pengetőt?- Négyévesen harminc dalt tudtam - mondja Juhász Péter.- Csodájára jártak a szomszé­dok. Persze volt hozzá családi in­díttatás: nagyapám, Baki János népszerű cimbalmos volt. Tőle és szüleimtől tanultam a zene sze- retetét. Családi rendezvényeken, szüreti bálon, disznóvágáskor mindennaposak voltak a közös danolászások. Akkoriban a nóta az élet természetes része volt.- Hogyan hatott erre a világra a ’60-as évek beatkorszaka?- Nem tagadom, az az évtized nekem is a gitár korszaka volt. A citera háttérbe szorult. Hetvenöt­ben a hároméves kisfiamnak vettem egy citerát, hátha attól le­nyugszik kicsit, mert igen ele­ven kölyök volt. De rá se hederí­tett a hangszerre. Én viszont el­kezdtem újra játszogatni rajta, és meglepődtem, milyen köny- nyen felidéződnek a gyerekko­romban tanult dalok. Akkoriban a kecskeméti Likőripari Vállalat karolta fel a népzenei mozgal­mat. Bíró István öreg citerás ve­zetésével meg is alakult egy ci- terakör. A Rákóczi-indulót senki sem játszotta úgy, mint ő. Meg­tiszteltetés volt közéjük kerülni. Aztán egy napon Pista bácsi át­adta nekem a pengetőt azzal, hogy: „Most már te taníts tovább, vezesd a zenekart!” Ettől kezdve én vezettem a képzést úgy, hogy közben magamat is képeznem kellett, mert a tanításhoz az ösz­tönös zenélésnél több kell.- Ezzel az együttessel indult a fellépések sora?- Hívtak minket népzenei ta­lálkozókra, vállalati események­re. Komolyan vettük a feladatun­kat, s ehhez dr. Kálmán Lajos ta­nár úr, népzenetudós óriási se­Juhász Péter a különleges citerák fortélyaira is megtanítja az érdeklődőket gítséget nyújtott. Az ő hatására indultunk a tiszta népzene, a népdal irányába: repertoárunk­ból eltűnt a nóta, a műdal. Akko­riban ébredtem rá, micsoda kincs a magyar népdal, és mi­lyen fontos közös örökségünk megőrzése! Az ismeretek újabb tanulásra ösztönöztek, hiszen nem lehet különválasztani a népdalt a néprajz egészétől, őse­ink életmódjának megismerésé­től. Elvégeztem a citeraegyüttes- vezetői és művészeti oktatói tan­folyamot, de még tanultam, ami­kor már felkértek tanításra Ka­locsán, Kecskeméten.- Fő foglalkozás lett a tanítás?- Nem. Dolgoznom kellett, hogy eltartsam a családomat. Úgy ismertek, mint a „citerás sofőr”: a csomagtartóban ott volt a citera, ha valahol megálltunk, várakozni kellett, előkaptam a hangszert, és pengettem. Nem sok ilyen sofőr járta akkoriban Magyarország útjait. Közben Katonatelepre költöztünk, és a későbbi Mathiász János iskola adott helyet a megalakuló Kato­natelepi Citerazenekarnak, a közelmúltban elhunyt Fazekas Ferenc igazgató úr lelkes támo­gatásával. Tavaly tartottuk a harmincéves jubileumi találko­zónkat.- A fotókon sok tanyafellépés látható, ahol turisták veszik körül Önöket.- Fülöp herceggel kezdődött a fellépések sora a fogathajó-világ- bajnokságon, Miklóstelepen. Si­A furulya mellé a citera is bekerült az oktatási programba juhász Péter a Líra Alapfokú Zeneművészeti Iskolában tanít jelenleg, a katonatelepi iskola mellett a Mátyás király és a Hunyadi János általános isko­lában szerveznek citeraokta- tást. Dr. Kálmán Lajos népze­netudós mellett a megyei KÓTA (Kórusok Országos Tanácsa) népzenei bizottságának szakre­ferenseként dolgozott. Részt vett a Citera mint módszertani hangszer című kísérleti prog­ram kidolgozásában, majd a kilencvenes évek végén Pokorni Zoltán oktatási miniszter kéré­sére közreműködött az alapfo­kú művészetoktatás követelmé­nyeinek és tantervi programjá­nak elkészítésében. kérünk volt, így egyre gyakrab­ban hívtak minket Kecskemét közeli tanyákra. A külföldi ven­dégek csak a cigányzenét ismer­ték, a hamisítatlan, ősi, magyar népzenével, a népdallal akkor ta­lálkoztak először. Csaknem ezer fellépésünk volt: 40-50 ezer kül­földivel ismertettük meg a ma­gyar népzenét. Meghívtak min­ket Svájcba, Németországba, Olaszországba, Ausztriába, Var­sóba, Moszkvába... Bolognában 26 ezer ember előtt léptünk fel az ottani stadionban. Legutóbb egy izraeli tévétársaság készített- idehaza - filmet a magyar nép­zene citerahagyományairól, melyben bemutattuk az alföldi parasztcitera hangzásvilágát.- Járnak még fellépésekre?- Ma már a múzeumok éjsza­kájára, a hazai és külföldi híres­ségek zártkörű programjaira, sőt legutóbb tévés főzőműsorba is hívtak bennünket. Emlékezetes volt az első kecskeméti repülő­nap, ahol a vezérkar szakmai megbeszélése előtt mutatkoz­tunk be.- Csak gyerekeket tanít?- Héttől a hetvenhét évesig sok száz tanítványom volt az elmúlt három évtizedben. Kiemelten foglalkozunk például hátrányos helyzetű gyerekekkel. Speciális igényeiknek megfelelően alakít­juk az órarendet és hangszerük tanítási módszertanát. Ha vele született rendellenésségben szenvedő gyermekről van szó, a tantervi anyag egészét az ő igé­nyeinek megfelelően formáljuk át. A balkezes gyerekek oktatá­sa különleges módszertant, tü­körkép-tanítási technikát igé­nyel. Számukra még balkezes citerát is készítettem. De kifej­lesztettem akusztikus, test nél­küli citerát, amelyen csak a hú­rok rezgése hallatszik. Kiváló­an lehet gyakorolni a helyes ujj­rendeket, pendítéseket és per- getéseket. Kezdetektől fogva a szolmizációs tanítási módszer híve vagyok. Sokan nem is hin­nék, hogy milyen komoly felké­szülést kíván az igényes és szín­padképes citerajáték, hiszen transzponáló hangszerről be­szélünk: hangzásához és hang­neméhez kell a dalokat igazíta­ni. Egyre több tanítványom van, akinek már a szüleit is tanítot­tam citerázni. Öröm látni, ami­kor együtt lép fel több generá­ció. Akkor érzem azt, hogy van értelme a munkámnak. Eltévesztette a határidőt, mégis tízszeres lett a nyeremény Fortuna Hűséges mélykúti és kecskeméti előfizetőink nyerték az 50-50 ezer forintot a Petőfi Népe újévi játékán Két nyugdíjas házaspár nyerte a Petőfi Népe újévi nyereményjáté­ka 50-50 ezer forintos fődíját. Mindketten több mint húsz éve előfizetői a lapunknak. Bien Gáborék Mélykúton lak­nak. A nyertes szelvényt a helyes válasszal most Tériké, a feleség küldte be. Elmondták: mindket­ten szeretnek játszani, a kereszt- rejtvényeket kimondottan kedve­lik. Azok közül is a skandináv fajtákat. A Petőfi Népe segítségé­vel egyszer már találkoztak is Fortunával. Akkor egy tisztálko­dási szerekből összeállított aján­dék csomagot nyertek. Az újság­ban elsősorban a helyi híreket és a környéken történtekről szóló tudósításokat keresik. Bien Gábor és Tériké állítja: a keresztrejtvény a legjobb kikapcsolódás Kerekesék a nyereményből három unokájuknak is vesznek majd ajándékot A kecskeméti Kerekes Imrét és feleségét is a megyében tör­téntek érdeklik. Az újság olvasá­sát mindig a lapszéllel kezdik. A családfő a sportoldalakat is ked­veli, mert nagy KTE-drukker. Ők is nyertek már a Petőfi Népe ko­rábbi játékán: belépőt Szekeres Adrien koncertjére. Mostani nye­reményjátékunk viszont rosszul kezdődött a részükre. Három szelvénnyel akartak játszani az első, ötezer forint értékű sorsolá­son, de Erzsiké elfelejtette a be­küldési határidőt. Egy megfejtést a fődíj reményében februárban is feladott. Ezzel nyert - a feledé- kenységének „köszönhetően” tíz­szer nagyobb értékű vásárlási utalványt. ■ G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents