Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-24 / 46. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 24., KEDD AKASZTÓ Honnan ered a település neve? akasztó Egy széles körben elterjedt, anekdotákra alapuló nézet szerint Akasztó neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt a Pest felé, illetve onnan vissza utazók a kerékakasztó sár miatt rendszeresen elakadtak, ezért egy pluszfogatot kellett a szekerek elé akasztani. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogával áll kapcsolatban az elnevezés. Szlovák betelepülők építették újjá a falut história A település több mint 700 éves, de már két évezreddel ezelőtti időből is találták az Akasztóhoz tartozó Döbrögec-pusztán tárgyi emlékeket, például a Kr. u. 91-ből származó római kori Victoria-szobrot. A település nevét először 1278- ban IV. (Kun) László oklevele említi. Századokon át királyi birtok volt, a török hódoltság idején azonban teljesen elpusztult. Az 1700- as évektől szlovákokkal települt újra, akik a század végére teljesen elmagyaro- sodtak. A legnagyobbak között a horgászegyesület halbőség Tavaly volt negyvenéves a Duna-völgyi-fő- csatorna horgászvizeinek kezelését végző Akasztói Sporthorgász Egyesület. A szervezet folyamatosan növekvő, jelenleg 752 fős tagságával a megye 67 horgászegyesületét figyelembe véve a legnagyobbak között szerepel: létszámban csak a kecskeméti és kalocsai egyesület nagyobb. A horgászok ráadásul itt az átlagosnál több halat zsákmányolnak a statisztikai adatok alapján. Tavaly az egyesület tagjai több mint 12 tonna halat fogtak ki. A térség legjobb önkéntes tűzoltói az akasztóiak aktivisták A település legrégibb és jelenleg egyik legaktívabb civilszervezete az Akasztói Tűzoltó Egyesület. Az 1913-ban alakult szervezet 2006-ban szerveződött újjá 89 taggal. Az ön- kormányzati és lakossági támogatással technikai felszereltség tekintetében is megújult tűzoltók nemcsak a tűzeseteknél, hanem a belvizeknél is hasznos segítséget nyújtanak. Rátermettségüket bizonyítja, hogy 2008-ban férfi felnőtt és ifjúsági kategóriában is megnyerték a térségi tűzoltóversenyt. Az egyesület egyébként jelentős ifjúsági taglétszámmal (több mint 50 fő) rendelkezik. A képviselő-testület Suhajda Antal - polgár- mester. Csehi Zoltán; dr. Palágyi János; Bengő Antal; Endrődi Ferenc Pál; Gyuris Ferenc; Gyuris György; Jónás Józsefné; Martinkovics Tibor; dr. Pálúr István; Suhajda Imre; Suhajda Mihály. A pusztában is virágoznak kitartás Az önkormányzat 5,5 millióval támogatja a helyi civileket Suhajda Antal polgármester az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján felavatott emlékharanggal. Az emlékmű Rátkai Gyula lakatosmester ötlete nyomán készült el. Szorgalmasan dolgozva és körültekintően gazdálkodva a nehéz körülmények között is lehet biztosítani a túlélést. Ezt az akasztóiak a történelem során már nemegyszer bizonyították. Manapság nem nevezhető rózsásnak egy olyan település anyagi helyzete, mint Akasztó. Ennek ellenére a helyi vállalkozások prosperitása és a körültekintő önkormányzati gazdálkodás révén sikerül biztosítani a község intézményeinek működő- képességét. - 380 millió forintos költségvetésünket nem terheli működési hitel. Alapelvünk, hogy csak fejlesztések érdekében veszünk fel kölcsönt, de ez idáig még erre sem került sor - hangsúlyozza a polgármester. Suhajda Antal büszkén említi, hogy 5,5 millió forintot különítettek el a helyi civilszervezetek támogatására. Mint mondja: ezek az egyesületek - legyen szó a helyi futballcsapatról vagy akár a tűzoltókról, hogy csak példákat említsünk a számos szervezet közül - jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy Akasztó ma is élhető és hangulatos település. ■ Több mint hétszáz, 60 év feletti lakónk van, ellátásukat fejleszteni szeretnénk. A polgármester szerint hasonlóan fontos ázerep hárul a helyi oktatásra. Az önkormányzat döntése értelmében Akasztó nem csatlakozott iskolájával a kistérségben létrehozott egységes oktatási intézményhez, mégis - mind anyagilag, mind szakmailag - sikerül biztosítani a magas színvonalú működést. Az iskolában kiemelten oktatják az idegen nyelvet és az informatikát. Az intézményben egy 40 millió forintos, már elnyert pályázati támogatás révén egy nagyszabású informatikai fejlesztés valósulhat meg a közeljövőben: nemcsak a teljes körű internet-hozzáférés lesz biztosítva a tantermekben, hanem digitális táblák is segítik majd a tanítást. A Faluház néhány évvel ezelőtt történt felújítása után tervben van a civilek és a gazdák számára egy integrált közösségi szolgáltató tér kialakítása egy 50 millió forintos beruházás keretében. Ennek részét képezi majd a könyvtár felújítása és bővítése is.- Kiemelt terveink között szerepel az idősek napközi otthonának felépítése. A 120 millió forintos beruházás révén - amelyhez természetesen pályázati forrást is igénybe veszünk - egy harminc fő befogadására és ellátására alkalmas intézmény kezdheti meg működését a Faluház szomszédságában. Ez azért fontos, mert több mint hétszáz, 60 év feletti lakónk van, és az ő ellátásukat mindenképpen fejleszteni szeretnénk - hangsúlyozza Suhajda Antal. A nappali ellátáson kívül az otthon tervezett szolgáltatásai közé tartozik majd az ebédkihordás és a házi gondozás, továbbá az épületben kapna helyet a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat is. A polgármester úgy véli: a helyiek megélhetésében az állattartáson és a növénytermesztésen kívül a falusi turizmus is nagy segítséget jelenthetne. - Halban gazdag horgászvizeink, jó boraink vannak, és a környékbeli puszták részét képezik a Kiskunsági Nemzet Parknak - támasztja alá állítását. Az önkormányzat igyekszik hangsúlyt tenni a testvértelepülési kapcsolatokra is. Az erdélyi Kraszna település mellett hamarosan szerződést kötnek a vajdasági Ada község első helyi közösségével. Ezenkívül hasonló együttműködésben gondolkoznak a mongóliai Hutag-Undur tartománnyal. - Tavaly már járt nálunk egy mongol küldöttség, és mi is készülünk egy látogatásra. Szeretnénk, ha nem pusztán kulturális, hanem gazdasági kapcsolatok is kialakulnának a két fél között - fogalmazott Suhajda Antal. Y Akasztó Jól használják ki a térség adottságait az akasztói gazdák A Duna-Tisza közén fekvő Akasztón évszázados hagyományai vannak az állattenyésztésnek. A legeltetésen alapuló állattartást elsősorban a település határában elterülő szikes puszta tette lehetővé. Szakemberek szerint az itt tenyésztett állatok az átlagosnál jobb élettani mutatókkal rendelkeznek, mivel a szikes legelők növényi populációja számos gyógyhatású és regeneráló fűfélét tartalmaz. Nem véletlen, hogy Akasztón működnek a térség legjelentősebb - a Németh fivérek nevéhez köthető - marhatenyészetei; valamint - 9 helybéli családi vállalkozás által vezetett - juhászatai. Utóbbiak nem mellékesen 2500 liter tejet adnak naponta. A mezőgazdasági termelés fő gerince a szőlőtermesztés. A településhez tartozó, összesen 760 hektárnyi szőlőterületen mintegy hatszáz gazdálkodó dolgozik, átlagosan mintegy egyhek- táros ültetvényeken. A tapaszta- 1 latok azt mutatják, hogy Akasztón is van igény a támogatott ültetvénykivágásokra, ugyanakkor új telepítések is vannak, a termelést pedig többnyire az idősebb generáció fejezi be véglegesen. Érdekes adat, hogy a négy legjelentősebb helyi borászati cég a belföldi fogyasztás tíz százalékát kitevő bormennyiséget (több mint 400 ezer hektolitert) értékesít évente - természetesen nem csak belföldön. Az elmúlt években illesztették be a települési programok sorába az Akasztói Sziki Napokat. A többnapos rendezvény a helyi és térségbeli gazdáknak, vállalkozóknak nyújt lehetőséget, hogy portékáikat reklámozzák. Az állattenyésztőkön és a borászokon kívül a helyi zöldség- és gyümölcstermesztőknek is van mivel dicsekedniük a népes közönség előtt. Üdülőparadicsom alföldi hangulattal fűszerezve horgászpark Szabó József joggal büszke a természeti adottságok miatt kiváló minőségű szikipontyra Akasztó egyik nevezetessége az Akasztói Horgászpark és Halascsárda. Szabó József haltenyésztő mérnök, a komplexum vezetője így emlékezik vissza a kezdetekre: „Egy barátom szülei, akik haltenyésztéssel foglalkoztak, azt mondták, hogy Akasztó mellett van egy 70 hektáros terület, ahol el lehetne kezdeni a tenyésztést. Megvettem a földet, és belevágtunk. 1989 őszén kezdtük építeni a halgazdaságot ezen a terméketlen pusztán, amelynek értéke nem érte el az egy aranykoronát sem hektáronként. Haltenyésztési szakkönyveket vettem, szakemberektől Szabó József, a komplexum vezetője Font Sándor országgyűlési képviselőt avatja be a halfilézés kulisszatitkaiba kértem tanácsokat, beléptem a Haltermelők Országos Szövetségébe, ahonnan sok segítséget kaptam. Majd 2001-ben a debreceni tudományegyetemen halászati szakmérnöki diplomát szereztem. Célokat állítottam fel, azokat akartam megvalósítani, de mindig csak addig nyújtózkodtam, ameddig a takarónk ért.” A területen jelenleg csaknem 400 hektáron termelik az akasztói szikipontyot, melyre Szabó József joggal büszke. A Kígyós ivóvíz-tisztaságú vizéből táplált tavakban szinte nincs iszap, a bomló szerves anyag nem rontja a hal ízét. Az állomány energiaigényéhez igazított takarmányozás révén pedig koleszterinben és zsírban szegény, igazi vörös húsú pontyok fejlődnek ki. A horgászat szerelmesei számos más halfajtát - akár kapitális példányokat - is foghatnak az erre kijelölt horgászta- vakon. A pihenni vágyókat homokos medrű tó, pezsgőmedence, csárda, étterem és panzió is várja. Szabó József kiemelte: nemrégiben kibővített, klima- tizált rendezvényházukban akár 190 fős rendezvényeket (esküvőket, céges összejöveteleket) is le tudnak bonyolítani - minőségi szolgáltatással és versenyképes árakon.
