Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-24 / 46. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 24., KEDD MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Bácsalmás KÖZÉLET Ma 14 óra­kor ülésezik a képviselő-testület a polgármesteri hivatal földszinti tanácskozójában. A tervek sze­rint zárt ülésen döntenek az al­jegyzői pályázatról a városatyák, számos egyéb, fontos téma meg­vitatása mellett. (G. Zs.) Baja TÁRLAT Ma 16 órakor Be- csey Zsolt európai parlamenti képviselő nyitja meg A többnem­zetiség laboratóriuma a multi- kulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánátban című kiállítást - tudtuk meg Révfy Zoltán polgármestertől. A tárlat a városháza dísztermében lesz látható. (G. Zs.) Bátya tört Egy vendéglátóhely üzemeltetője szombat reggel szembesült a ténnyel, hogy fel­törték üzletét. Az éjszakai láto­gatók azonban nem mentek be, ugyanis onnan semmi sem hi­ányzott. (K. T.) Hercegszántó ismertető szív­vel-lélekkel címmel tart előadást dr. Papp Lajos március 6-án, pénteken 18 órától a művelődé­si házban. A szervezők minden érdeklődőt várnak. (G. Zs.) Kalocsa JÖTT és vitt Míg aludt, ismeretlen járt házában, és ma­gával vitte az étkészletet - jelen­tette be egy idős hölgy vasárnap reggel a rendőröknek. Elmondá­sa szerint a ház tetőzetét meg­bontva jutott be az illető a ház kamrájába, onnan pedig a la­kásba, miközben ő a szomszéd helyiségben aludt. (K. T.) Kecskemét lélek csütörtökön 18 órától folytatódik a testi-lelki egészségről szóló előadás-soro­zat az Erdei Ferenc kulturális központban. Mozdulj! De ho­gyan? címmel Villám Erika, majd Hét levél, hét szerződés címmel Szigeti Jenő tart elő­adást. (S. H) Mélykút TÁNC Ma 17 órai kez­dettel bemutatkozik a Jánoshal­mi Felső-Bácskai Alapfokú Mű­vészetoktatási Intézmény mély­kúti tagozata tánccsoportja a művelődési házban. (J. J.) • Lezsák Sándor, az Ország- gyűlés alelnöke február 27-én, délután 15-től 16 óráig Orgová- nyon, a polgármesteri hivatal­ban tart képviselői fogadóórát. A paprikával rengeteg a munka a vetéstől kezdve a betakarításig. A gazdákat most magasabb árakkal csábítják a termesztésre. A paprikával ne kukoricás! fűszer A Vajdaságban is termesztetnek, hogy legyen elég hazai A gazdasági válság elle­nére is emelheti a felvá­sárlási árakat a kalocsai paprikafeldolgozó. Holott az elmúlt években keve­sebb paprikát termeltek a régióban, mert a gazdák gabonára váltottak. Barta Zsolt- A terveink szerint az idén a termelőknek bruttó 12 900 forin­tot fizetünk a paprika mázsájá­ért. Ha nem akarjuk, hogy eltűn­jön a piacról a hazai termés, ak­kor lépnünk kell - mondta el la­punk megkeresésére Németh Jó­zsef, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. elnöke. Tavalyelőtt sok gazda úgy dön­tött, hogy nem termeszt többé paprikát, mert a gabonával keve­sebb a munka, és jobban is fizet. Például akkoriban egy mázsa kukorica 6200 forint volt, miköz­ben a termelő - a jóval munka­igényesebb - fűszernövényért 7500-8100 forintot kaphatott mázsánként, míg tavaly 9 ezer forintot. Fűszerpaprika termesztése Magyarországon 2003 2004 2005 2006 2007 * A 2008-as adatra még várni kell. FORRÁS; KSH Az érseki város környékén az elmúlt tíz év során a korábbi négyezer hektárról alig egyfrze- dére esett vissza a paprika termőterülete. Németh József úgy számol, hogy legalább 3 ezer hektárnyi ter­mésre van szükség ahhoz, hogy a hazai igényeket ki lehes­sen elégíteni. Ezért nemcsak áremelésben gondol­koznak, de a Vajdaságban is fi­nanszírozzák az ottani gazdákat, akik szívesen termelnek. A gazdasági válsággal kapcso­latban Németh József úgy véli, hogy az élelmiszeriparba is be­gyűrűznek a problémák. A nagy értékesítési láncok egyre olcsób­ban kívánnak vásárolni. Volt olyan magyar kiskereskedelmi bolthálózat, mellyel hat éve jó kapcsolatban állnak, ugyanak­kor most 30 százalékos árcsök­kentési javaslattal álltak elő. A nagy kereske­dőláncok leve­rik az árakat.- A legjelentősebb konkuren­ciát a spanyolok jelentik, de a hispánok közel sem készítenek olyan minőségű terméket, mint nálunk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nyugati piacon a felhasz­nálók inkább csak színezésre, míg ná­lunk főként ízesí­tésre használják az őrölt paprikát - mondta el az elnök, aki a papri­kapiaci nehézségek ellenére bi­zakodó, mert tavaly 500 millió forinttal nőtt a társaság árbevé­tele. Mint megtudtuk: az emelke­dés más termékek - ételízesítők, fűszerkeverékek - piacnyerésé­nek köszönhető. A cég fő profil­ja ettől függetlenül a paprikafel­dolgozás marad - tette hozzá a társaság első embere, aki hang­súlyozta, hogy a nehézségek el­lenére sem gondolkoznak lét­számcsökkentésben. Bevett szokás osztogatni a zuschlag-per számomra felér egy tanulmánnyal. Mindenki úgy tesz, mintha ez az egész valami szenzá­ció volna. Pedig egyetlen nó­vum van: az, hogy valaki végre lebukott, hogy nevek, helyszínek, összegek kerül­nek nyilvánosságra. Amúgy gumicsont az egész. HA MAGYARORSZÁGON a köz­pénzből mindenki csak né­hány tízmilliót lopna, ha csak elvéfre fordulnának elő másfél milliós születésnapi bulik, akkor mi valóságos kánaán lennénk. De nem az vagyunk. Nyílt titok, hogy bevett szokás osztogatni és visszaosztogatni. Eleve ott kezdődik, hogy pályázatot gyakran nem is lehet meg­nyerni másképpen. Ott sen­kit nem érdekel, hogy valaki hajlamos-e a korrupcióra, vagy sem. Vagy beleül egy hintába, vagy nem kap egy fillért sem. A pályázaton megnyert pénzek útjait az­tán szépen lepapírozzák. Zuschlag csak azért bukott le, mert az aktuális érdekek éppen azt kívánták. Közben zavartalanul folytatódnak az ehhez hasonló ügyek. Esély sincs a változásra. A mai magyar politikusok - pártál­lástól függetlenül - nem azért kezelik sajátjukként a közpénzt, mert gazemberek, hanem egyszerűen azért, mert így szocializálódtak. Hiszik, hogy nekik ez jár. Tisztelet a kivételnek, és aki tud ilyen kivételekről - mert azért akadnak -, az becsülje meg őket, mert ebben a kö­zegben tisztességesnek ma­radni nem hétköznapi mu­tatvány. ezek után nem csoda, hogy amikor nagy a baj, akkor a válságintézkedések csak ha­ragot szítanak. A hollandok­nak például húszmilliárd eurót kell megspórolniuk idén. Ettől senki nem esett pánikba, bíznak a kormá­nyukban. Ezt mi nem mond­hatjuk el magunkról. Még legalább úgy negyven évig. Zsákból tálalják a menüt az erdei pincérek vadetetők Télen nagy szükségük van a vadon élő állatoknak arra, hogy élelmet találjanak Folytatják a káros szenvedélynek közösségi ápolását A vadászok nemcsak lövik a va­dat, de gondoskodnak is róluk. Té­li időszakban rendszeresen etetik őket, mivel ilyenkor nehezebben jutnak táplálékhoz az állatok. A Lakiteleki Földtulajdonosok Vadászati Közössé­ge több mint tizenöt hektáron termel kü­lönböző gabonafélét az őzek, nyulak és fácánok táplálására. A tagok művelik a földeket, amelyek tavasztól őszig élelmet és búvóhelyet nyújtanak az erdőlakóknak. - A vadásztár­saság az elmúlt időszakban nem vásárolt takarmányt, mert elegen­dő termett. Ezen a télen már öt­száz mázsánál is több takarmányt juttattunk ki az 5400 hektárnyi vadászterületen lévő negyven vadetetőbe - tudtuk meg Cseh Ist­vántól, a közösség vezetőjétől. Az etetőkbe főleg búzát, kuko­ricát és szálastakarmányt tesz­nek. Az emberi fo­gyasztásra alkalmat­lan almát is kiviszik a vadnak. Hetente több alkalommal feltöltik az etetőket, melyek kör­nyékén jól láthatóak a nyomok. Cseh István elmondta, hogy minden évszakban tesznek ki táplálékot, hogy az állatok oda­szokjanak. Rögzül bennük, hogy ott biztosan találnak élelmet. Nyá­ron persze kevesebb takarmányt tesznek a megszokott helyekre, ■ Az emberi fo­gyasztásra már alkalmatlan al­mát is kiviszik a vadnak. de szükségesnek tartják, hogy az állatok ne felejtsék el, hol számít­hatnak „terített asztalra”. A lakiteleki vadászok örülnek, mert az idei, szombaton záruló vadászszezonban elégedettek le­hettek a szép őzállománnyal. Ugyanakkor mezei nyúlból vala­mivel kevesebb volt a megszo­kottnál, valamint a fácánok szá­ma sem érte el az előző években regisztráltat. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy a szárnyasoknak és a négylábúaknak egyaránt le­gyen elegendő táplálékuk, ami odaszoktatja őket a területükre. Céljuk nem más, mint hogy min­dig a területnek megfelelő létszá­mú vaddal rendelkezzen a vadá­szati közösség. ■ Sz. T. A lakiteleki vadászati közösség tagjai maguk termelik a takarmányt a vadnak. Negyven helyen tálalnak. Kerekegyházán továbbra is fenntartják a szenvedély- és pszichiátriai betegek közösségi ellátását. A város a kecskeméti Főplébániai Karitász Alapít­vánnyal megújítja a szerződést a szolgáltatásra. A közösségi ellátások csak a 10 ezer lakosnál többet számlá­ló településeken kötelező, így Kerekegyházán nem. Mégis a településen úgy látják, hogy szükség van az alapítvány Rév szenvedélybeteg-segítő szolgá­latának további működtetésé­re. Erre a célra az önkormány­zat térítésmentesen adja hasz­nálatba az alapítványnak a Fő utcán eddig is általa használt épületet. ■ M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents