Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-18 / 41. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 18., SZERDA TÁZLÁR Az elpusztult falu a XIX. században éledt újjá Tázlár neve egy 1424-es oklevélben szerepel először. A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A falu, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Variációk egy témára: honnan ered Tázlár neve? egyes nyelvészek szerint a falu neve onnan ered, hogy a kun letelepedéskor a Táz család szállásai ebben a térségben terültek el. E magyarázat szerint a „lár” végződés a török nyelvben a többes szám jele. A boróka, az árvalányhaj és a betyárok vidéke az alföldi tanyavilág krónikása, Szalay László Öreg Szuhay című kötetében így írja le Tázlár vidékét a XX. század elején: „Növényzete a törpe nyárfa, a borovicskafenyő, meg a kökény. Az árvalányhaj, a kutyatej, a sivatagi sóska, meg a pirosító. (...) A borovicska szintén törpe fenyőfaj. (...) Közben megtörténik, hogy az orkánok egy-egy borovicskát teljesen eltemetnek. Volt, nincs. Pár év múlva aztán jönnek más orkánok, s az eltemetett borovicskáról lehordják a homokot. S íme, a borovicskás ismét a régi.” Saját háziorvost sikerült „leigazolnia”a községnek SZÁMOS KISEBB TELEPÜLÉS küzd azzal, hogy állandó háziorvosi szolgáltatást biztosítson az ott lakók számára. Tázlár ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, ugyanis ezt a kérdést a közelmúltban sikerült rendezni. A képviselő-testület vállalkozásba adta a helyi praxist dr. Skribanek Zoltán háziorvosnak, így folyamatosan elérhető ez a szolgáltatás a tázláriak számára. Őrzik, mi rájuk bízatott kitartás Takarékosan gazdálkodva fejlesztésre is jut pénz- Az optimistán csengő véleményekkel ellentétben mi szeretnénk a realitás talaján maradni. Naponta színét váltó világunkban energiáink nagy részét a túlélésre, a talpon maradásra kell fordítanunk - mondja Tázlár polgármestere. Kószó Endrének és munkatársainak a kistelepülések jellemző problémáival kell megküzdeniük. Ahogy ő mondja: igyekeznek ellenállni az oktalan leépítési kísérleteknek. Az önkormányzat mintegy 151 millió forintból kell, hogy gazdálkodjon. Jelenleg még csak formálódik az idei költségvetés, de várhatóan külső források bevonására csak a fejlesztési tervek önerejének biztosításához lesz szükség, működésre tehát nem kell hitelt felvenniük. Ugyanakkor a takarékos gazdálkodás alapfeltétel a költségvetés egyensúlya szempontjából.- Ez megkívánja tőlünk azt, hogy folyamatosan alkalmazkodjunk a törvényalkotáshoz, bár ez nem mindig könnyű. Mindenesetre mi támogatjuk a szociális szféra minden olyan átalakítását, melyben önkormányzati együttműködéssel, de határozottabb állami szerepvállalással lehet támogatáshoz juttatni a rászoruló családokat - említi példaként a közmunkával kapcsolatos változtatásokat a polgármester. ■ Működőképes társulásokat hoznának létre a környező településekkel. A törvényi szabályozáshoz való alkalmazkodás másik példája, hogy a helyi iskolával és óvodával Tázlár csatlakozott a kistérségi egységes oktatási intézményhez. - Az elmúlt egy év tapasztalatai gazdasági és szakmai szempontból is igen pozitívak, csak remélni tudjuk, hogy megtartha- tóak lesznek az elért eredmények - fogalmazott Kószó Endre hozzátéve, hogy minden területen ki szeretnék használni 9 lehetőséget, hogy működőképes társulásokat hozzanak létre a környező településekkel. Ezért január elsejétől körjegyzőséget működtetnek Pirtóval. Kószó Endre polgármester bízik abban, hogy lesz kiknek tovább örökíteni a vidéki élet tisztaságát- Ami a pályázati terveket illeti: az elsődleges feladatunk a szociális konyha befejezése és az egészségház tetőszerkezetének átalakítása. Az előbbi esetben már túl vagyunk a zöldmezős beruházás első szakaszán, jelenleg az új, mai igényeknek mindenben megfelelő épület berendezése maradt csak hátra. Amint ezzel elkészülünk, beindulhat a munka a létesítményben, mely nemcsak az óvodások és az iskolások, hanem az idősek és minden más helyi lakos igényeit ki tudja majd elégíteni - folytatta a polgármester. Hozzátette: elnyerték a támogatást a Kiskunmajsát Soitvadkerttel összekötő 5405-ös számú közútra tervezett forgalomcsillapító szigetek megépítésére is - ezek is a közeljövőben fognak megvalósulni, biztonságosabbá téve a helyi közlekedést. Ezenkívül a művelődési házban folyó igen aktív és sokszínű kulturális életet is különféle fejlesztésekkel támogatnák: a nyílászárók cseréje és a tetőszerkezet felújítása mellett egy információs pontot is létrehoznának, továbbá az udvar átalakítása egy szabadtéri színpad megépítését is magában foglalná. Mindezt szintén pályázati források segítségével. Megfelelő támogatás esetén jutna pénz a falumegújításra is, vagyis az eligazodást segítő táblák kihelyezésére, a park környezetének felújítására, valamint a már meglévő játszótér bővítésére.- Sosem voltunk tervek híján, és nem nagy dolgokat akarunk, csak megmaradni itt, ahol élünk, és szeretnénk megőrizni a ránk bízott értékeket, a vidéki életforma tisztaságát, sokszínűségét. Csak legyen még kinek továbbadni - fogalmazott Kószó Endre. Milliókat spórolnak a körjegyzői társulással Mintegy 4,8 millió forintot takarít meg Tázlár önkormányzata azzal, hogy január 1-jétől körjegyzőségi társulást hozott létre Pirtó községgel (mely egyébként ugyanekkora összeget spórol meg az összefogással). Tallós Bálint jegyző munkabérét és annak közterheit ugyanis a társulás miatt az állami költségvetés finanszírozza. - Az anyagi előnyökön túl fontos azt is megjegyezni, hogy miután Tázlár nem egy városhoz társult, hanem egy hasonló méretű községgel fogott össze, a lakosság felé nyújtott hatósági szolgáltatások helyben maradnak - fogalmazott Tallós Bálint, aki 2003-tól tölti be Pirtón a jegyzői hivatalt, az év elejétől pedig Tázláron is ő a „törvényesség őre”. ■ A lakosság felé nyújtott hatósági szolgáltatások helyben maradnak. A jegyző kérdésünkre hozzátette, hogy elvileg lehetséges, hogy a körjegyzőség tovább bővüljön, ám erről - abban az esetben, ha lesz olyan környékbeli kistelepülés, amelyik jelzi ezzel kapcsolatos igényét - Pirtó és Tázlár önkormányzata hivatott dönteni. Tallós Bálint terveiről szólva arról is beszélt, hogy egyelőre még új szolgálati helyén a tapasztalatszerzés fázisában van, de szeretné, ha egy jól működő információáramlás alakulna ki a két önkormányzat között. - Ami az egyik helyen bevált és működik, azt érdemes a társtelepülésen is meghonosítani - fogalmazott. Példaként említette a közterület-használat szabályozását, illetve a szociális segélyezést. Ez utóbbinál az önkormányzati hatáskörben lévő döntések mechanizmusát szeretné felgyorsítani. Virágzik a „rozmaringos” kulturális élet, és utánpótlás is van néphagyomány A tizenöt éves helyi asszonykórus négy arany és egy kiváló országos népzenei minősítéssel rendelkezik Azt, hogy egy település mennyire élhető, nem csak az utak és a járdák minősége, vagy az elérhető szolgáltatások száma határozza meg. Legalább ilyen fontos a közösség ösz- szetartó ereje, a település hangulata, melyben a helyi kulturális csoportok szerepe meghatározó. Tázlár ezen a téren nem kell, hogy szégyenkezzen. A Rozmaring Asszonykórus ebben az évben ünnepelte 15. évfordulóját. A húsz asszony részvételével működő csoport jelentős szerepet tölt be a falu kulturális életében, mivel a tagok minden helyi rendezvényen szereplőként és szervezőként is részt vesznek. Mártáné Czékus Györgyi vezetésével - aki egyben a művelődési házat is igazgatja - ráadásul a településen kívül is érnek el sikereket. Ezt bizonyítja, hogy 4 arany és egy kiváló országos népzenei minősítéssel rendelkeznek. A Tázlári Citerazenekar jövőre lesz 25 éves, rengeteget lépnek fel nemcsak helyben, de a környékbeli települések ünnepein is. Vezetőjük Horváth János nyugalmazott iskolaigazgató. ■ A Nyílik a rózsa népdal- és nótabemutatón helyi tehetségek csillogtathatják tudásukat. A Tázlári Citerazenekar jövőre lesz 25 éves A település kiemelkedő kulturális rendezvénye a Nyílik a rózsa népdal- és nótabemutató, melyen a helyi tehetségek csillogtathatják meg tudásukat évről évre. A környékből is sokan ellátogatnak erre a több száz főt vonzó rendezvényre. A kultúrát tekintve Tázláron az utánpótlással sincs gond. Az érdeklődők négy korosztályban (óvodás, kisiskolás, iskolás és felnőtt) tanulhatnak népi táncot a kiskunhalasi művészeti iskola keretein belül, Mándity László tánctanár vezetésével. A csoportok a helybeli bálokon, illetve a környék népzenei bemutatóin rendszeresen szerepelnek.
