Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-12 / 36. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK 13 SZAKMÁR Rablott aranyat jelez a fény, de eddig hiába Fennmaradt dokumentumok­ban 1299-ben szerepel először a Kalocsától keletre, a Sárköz északi peremén fekvő település neve. A török hódoltság alatt el­pusztult, egy monda szerint a Buda várát kifosztó törökök er­re vitték a rablott aranyat, kin­cset. Elsüllyedtek a zsombékos lápvidéken, máig valahol a tő­zegben lehetnek a szekerek és a kincs is. Holdújuláskor állító­lag bolygó fény jelzi a helyet, ám mindeddig nem találtak rá. Pedig a jelenleg 1370 lakosú te­lepülésnek igen jól jönne. ■ Része Gombolyag, Alsóerek, Felsőerek, Öregtény és Kistény. Az 1548. évi összeírás Szak­márt a templomos helyek kö­zött említette. A község plébá­niáját 1868-ban alapították, anyakönyveit 1868 decemberé­től vezetik. Templomát 1831- ben szentelték Szűz Mária láto­gatása tiszteletére. Az 1939-es renováláskor a környékben egyedülálló módon harangjáté- kú órával látták el a tornyát. Hosszas előkészítés után, 1898. január 1-jén elszakadtak Kalocsától a szállások. Az észa­ki szállásoknak Szakmár lett a központja. Jelenleg az önkor­mányzat része Gombolyag, Alsóerek, Felsőerek, Öregtény és Kistény. Tóth Jenő polgármester, dr. Ko­vács János alpolgármester, And­rás Lászlóné, Dobler Róbert, Ferenczné Pécsi Ildikó, Gubicza Ferenc, Kovásznai István, Ta­más Zoltánná, Vén Károlyné, Vörös Jenő Tibor. Körjegyző: Csefkóné Busa Andrea. Várják a lehetőséget kicsiben Nagy segítséget jelent, hogy fegyelmezettek az adófizetők Két-háromszáz néző jön össze a focicsapat meccseire. Fotónkon a Szeremle elleni találkozó egyik pillanata. Csíkos mezben a hazaiak. Nem sokat foglalkoznak a kistelepülések jelzéseivel a döntéshozók - véli Tóth Je­nő polgármester.- Véleménye szerint történeté­nek milyen szakaszát éli most a község?- Stagnáló állapotban va­gyunk. Minden tekintetben. A lé- lekszám évente 15-30 fővel csök­ken, főleg a halálozások száma miatt, mivel a születések 15 kö­rül alakulnak. A vállalkozások tekintetében nem áll rosszul a te­lepülés, kedvezőbb a helyzet, mint más falvakban, de egy negyven főt foglalkoztató üzem bezárása azonnal nehézségeket okozott. Ezért is fontos körül­mény, hogy az adófizetők nagyon kezdetektől fogva polgár- mestere szülőfalujának, előt­te öt éven át tanácselnök volt a ’47-es születésű Tóth Jenő. Kalocsán végzett a me­zőgazdasági technikumban, 1968-ban a nagykanizsai fő­iskolán növénytermesztési üzemmérnök diplomát szer­fegyelmezetten teljesítik köteles­ségüket, amiért köszönet jár ne­kik. Nem jellemző a tartozás, a két százalék mértékű iparűzési adóból mintegy 15 millió forint bevételhez jut az önkormányzat. Költségvetésünk 200 millió fo­rint körüli. Persze a helyi adóbe­vételnek sok helye van, az iskola fenntartása például az állami hozzájáruláson felül havi egymil­liós költség. Nekünk kiemelten fontos az iskola, ezért öröm, hogy az innen továbblépők jól teljesí­tenek a középiskolákban. Ered­ményesen működik az intéz­mény 106 diákkal, csupán két- három gyerek jár más település­re. A továbbtanulókat is támogat­juk a Bursa Hungarica ösztöndíj- rendszerben. Mivel a falu infra­struktúrája teljes, ezért a fenn­zett. Az Újteleki Tsz dolgozó­ja volt ’82-ig, majd három éven át a bajai BKR szakta­nácsadójaként dolgozott. In­nen lett a település vezetője. Hobbija a labdarúgás, de már csak nézőként. Síelésre viszont minden szezonban szakít időt. tartásra, a csinosításra helyez­hetjük a hangsúlyt. Továbbá a fel­újításokra, orvosi rendelőnk még a huszadik századi elvárásoknak sem felel meg, ezért egy egész­ségügyi központot szeretnénk létrehozni. Várjuk a lehetőséget, hogy javíthassunk az állapoton.- Mi a tapasztalata a pályázati lehetőségekről?- Ezen a területen fontos len­ne az alulról építkezés, de ez még azoknál a pályázatoknál sincs így, amelyek kapcsán ezt gyak­ran hangsúlyozzák. Alulról néz­ve úgy tűnik, ezeknél is font ha­tározzák meg a feltételeket, és ez­zel szinte már a döntés is meg­születik. Sújtja a kistelepülése­ket az is, hogy az oktatási-neve­lési feladatok ellátására létrejött társulások esetében csak a gesz­tor önkormányzat nyújthat be pályázatot. A mi helyzetünkben tehát Kalocsa, miközben a mi tu­lajdonunkban van az ingatlan, és az sem biztos, hogy a másik ön- kormányzattal mindenben azo­nos az érdekünk. Ez tanácstalan­ságot szül, elszámolási vitákat eredményezhet. Ráadásul tör­vénysértő a szabályozás, de ezt hiába jellezzük különböző fóru­mokon, senki sem törődik vele érdemben.- Milyennek látja a település jövőjét?- Közel kétszázan lakják a szállásokat, leginkább idősek. Ezért fontos a tanyagondnoki szolgálat, ami 1994 óta működik. A körülmények javítását célozta egy sikeres pályázatunk, egy új, kilencszemélyes kisbusz áll majd rendelkezésünkre. Ennek ellenére nem rózsás a helyzet, hiszen az állami normatíva en­nél a szolgáltatásnál is csupán a költségek egy részét fedezi: gya­korlatilag az egy alkalmazottra elegendő, a működtetés költsé­geit máshonnan kell előteremte­ni. Örvendetes viszont, hogy az utóbbi években több fiatal csa­lád telepedett meg. Ez remény­kedésre ad okot. Közelít a negyedszázadhoz « nurf'y.nBM Augusztusban sűrű a program események Községi rendezvényként szoktak megemlékezni március 15- éről, valamint október 23- áról. A község búcsúja Sarlós Boldogasszony napját követő vasárnap. Programok szempontjából azonban az augusztus a legmozgalmasabb hónap. Ekkor tartják a falunapot, amire sokan térnek haza, illetve visszajáró , vendégként látogatják a versenyeket, műsorokat. Szintén ebben a hónapban szokásos esemény a pónifogathajtók regionálissá vált versenye, valamint a többnapos, nemzetközi motorostalálkozó. Hagyományaikat őrzik a táncosok kultúra Nagy hangsúlyt helyeznek az értékek megőrzésére. A Danubia művészetoktatási iskola keretein belül három tánccsoport működik, közel hetvenen vesznek részt a munkában. Természetesen a fálunap egyik jeles eseménye a népviseletbe öltözött fiatalok fellépése. Ugyancsak sokak által várt program a helyi táncosok évzáró bemutatója, a gálán vendégegyüttesek is közön­ség elé lépnek és adnak szá­mot tudásukról. Tisztelegnek a hősök előtt mementó A település központjában áll az első és második világháborúban elesettek emlékműve. A világégésekben elhunyt szakmának neveit kőbe vésték, a múlt század elején tíz, míg derekán negyven- nyolc áldozata volt a községnek. Mindig rendezett az emlékmű környéke Ment a kazán, álltak a számítógépek hétköznapok Több évtizede épültek a település középületei Figyelnek és megelőznek, ezért néha birka a jutalom Százéves lesz 2012-ben a község­háza, a helyi védelem alatt álló ingatlan korszerűsítése már na­gyon időszerű. Ez a munka je­lentős kiadással járna. Ezt bi­zonyítja homlokzatának felújítá­sa, amire pályáznak, mintegy 22 millió forintba kerülne. Elektromos hálózata sem kor­szerű, a kazán beindításakor például le kellett állítani a hiva­tali számítógépeket, mert a rendszer nem bírta a terhelést. A község legfiatalabb közintéz­ménye, az iskola egyik szárnya is harminc évnél régebben épült. Pályázott az önkormány­zat a művelődési ház felújításá­ra is, ám ebben az ügyben még nem született döntés. A művelődési ház a hetvenes évek elején épült, 40 millió forintra taksálják a felújítás költségeit Nem ma kezdték a szakmári pol­gárőrök. A napjainkban egyesü­leti formában működő csoport 1991 óta létezik. - Azért alakult meg, mert igény volt rá. Ötven­hármán kezdtük, jelenleg 36 ál­landó tagunk van. Az alapítók kö­zül nyolcan-kilencen vagyunk a csapatban, évente egy-két új em­ber csatlakozik hozzánk. Többsé­gében középkorúak alkotják a társaságot, de biztosított az után­pótlás: vannak huszonévesek is a csapatban - összegzi Filus Ist­ván, a szervezet elnöke. Hangsú­lyozza: legfontosabb feladatuk a megfigyelés és a megelőzés, ha­vonta 10-12 négyórás járőrszol­gálatot teljesítenek, és a különfé­le rendezvények biztosításánál is számíthatnak munkájukra. Jó a kapcsolatuk a rendőrséggel és a tűzoltósággal, helyismeretük nagy előnyt jelent.- A legemlékezetesebb ese­tünk az volt, amikor közreműkö­désünkkel sikerült betörőt fogni az önkormányzat konyháján. A közbiztonság szempontjából a házaló árusok sok gondot jelen­tettek. Volt olyan év, amikor több százan fordultak meg nálunk. Aztán tilos lett, és elegendővé vált erre figyelmeztetni és a falu határáig kísérni az idegeneket - mondja az elnök. Helyi cégektől esetenként több tízezer forintos támogatást kapnak. De akkor sem keserednek el, ha az ado­mány birka formájában érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents