Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-12 / 36. szám
6 « GAZDASÁG 2009. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. február 11-én 12000 11900 11800 11700 11600 11500 11400 I [Változás: -1,60%] Nyitóérték: 11702 Előző napi záróérték: 11928 Záróérték: 11737 ■ a New Vork-i Ú tőzsde nyitása/ 11300pont, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK ______ _ 200V-02- 11. Ré snél»» UMwáriR) Vátefciífei S8lióFt Danubius 4425 +2,90 3 Áll. Nyomda 685 +2,23 6_ MTelekom 582 +2,10 1210 FHB 635 + 0,95 23 Richter 26800-3,94 1691 Mol 9400-3,58 2 597 Egis 12 200-2,16 327 TVK 2365-1,86 9 Rába 690-0,57 5 A BUX index az elmúlt napokban 12200 12 100 12056 11500------------------------------------------------pont 02.03 02.04 02.05 02.06 02.09 02.10 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. február 11-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f t Ü2 294,39 227,60 196,98 +4,05 Ft +2,50 Ft +3,96 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.11.) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 '6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 Mo.-i Volksbank 4,25 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 02.11.) Vételi Eladási Allianz Bank 286,16 300,84 Budapest Bank 284,65 302,26 CIB Bank 281,83 305,31 Citibank 281,07 304,49 Erste Bank 285,23 301,67 K&H Bank 280,32 296,48 MKB Bank 284,21 298,79 OTP Bank 286,65 301,35 Raiffeisen Bank 290,14 303,20 Mo.-i Volksbank 284,36 301,94 Dollár-valutaárfolyamok (forint/dollár, 02.11.) I I Al lianz Bank 221,56 232,92 Budapest Bank 220,35 233,97 CIB Bank 217,88 236,04 Citibank 217,26 235,36 Erste Bank 219,64 234,16 K&H Bank 217,04 229,54 MKB Bank 219,68 230,94 OTP Bank 221,57 232,93 Raiffeisen Bank 225,34 235,48 Mo.-i Volksbank 220,14 233,76 Isii Az idén még jelentősebb tarifaemelésre kell felkészülniük az ügyfeleknek, jövőre azonban már sokkal mérsékeltebb lehet a drágulás Drágul a lakásbiztosítás tarifaemelés Tíz százalék feletti mértékben nőhetnek az árak Az ez évre várt 3-4 százalékos inflációval összehasonlítva nagymértékben, akár több mint 10 százalékkal is nőhetnek a lakásbiztosítási díjak. Az ok prózai: a biztosítók egyelőre a 2007-es inflációs értéket veszik figyelembe a tarifaemelésnél. Europress Akár tíz százalék feletti tarifa- emelkedést is tapasztalhatnak azok, akik az esztendő első hónapjaiban kapják meg az új biztosítási évre vonatkozó lakásbiztosítási indexlevelüket. Az ok prózai: a biztosítók még csak a 2007-es inflációt építik be a tarifáikba, és hát abban az évben 8 százalék körül alakult a pénzromlás üteme. Ehhez jön a lakossági ingóságvagyon becsült növekedéséből származó korrekció, amely 10 százalék fölé lökheti a díj emelkedésének ütemét. Évről évre felülvizsgáSják A biztosítók a szolgáltatásuk reálértékének megőrzése érdekében (vagyis azért, hogy a biztosítás valóban fedezze a biztosított vagyontárgyak értékét) minden évben felülvizsgálják, valamint indexálják a szerződéseket, azaz a lakás- és a fogyasztói árak függvényében, valamint a lakásban található ingóságok szaporodását megbecsülve megemelik a díjakat (ez az úgynevezett ér tékkövetés). Az index mértékét minden biztosító évente egyszer állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján (ennek ideje társaságonként eltérő). Az indexszám alapja az indexálást megelőző naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, de ettől a biztosítók általában 5 százalékponttal eltérhetnek. Mindezek együttesen adják az évről évre emelkedő, esetenként ^stagnáló vagy éppen csökkenő biztosítási díjakat. jelentősen csökkent januárban a pénzromlás üteme - állítják az elemzők. A Portfo- lio.hu pénzügyi portál hazai és külföldi szakértőket kérdezett meg várakozásaikról; a becslések átlaga 3,1 százalék lett januárra - szerintük ennyivel nőttek az árak egy esztendő alatt Decemberben még 3,5-es volt az inflációs ütem. Az év Nem kőtelező elfogadni Az új tarifát az ügyfélnek ugyanakkor nem kötelező elfogadnia (a többség ezzel a jogával nincs tisztában), a biztosító által meghatározott díjtól felfelé és lefelé is eltérhet - hívja fel a figyelmet Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásbiztosítási üzletágának a vezetője. A szerződések azonban minden esetben felhívják a figyelmet arra, hogy az éves indexálás a 'szerződéskötéskor meglévő vagyontárgyakra és azok pótlási értékére vonatkozik, azaz érdemes figyelembe venni, hogy az azóta eltelt időszakban nőtt-e a lakásban található ingóságok értéke. A gyakorlatban persze második felében a szakértők szerint ugyanakkor a pénzromlás ütemének növekedése várható; az esztendő végére várakozásaik szerint az infláció elérheti a 4 százalékot Nagy ugyanakkor a bizonytalanság az előrejelzésekben, nehéz megbecsülni a gazdasági visz- szaesés, illetve a forintgyengülés árakra gyakorolt hatását nem jellemző, hogy az ügyfelek jelentős mértékben eltérnének a biztosító által kalkulált következő éves díjtól, a tarifák ugyanis az e területen szintén igen éles verseny hatására nemzetközi viszonylatban is jelentősen lecsökkentek az utóbbi években - teszi hozzá a biztosítási szakember, hangsúlyozva, hogy egy átlagos budapesti lakás biztosítási díja éves szinten ma már legfeljebb 10-15 ezer forint. Lassulhat a drágulás üteme A várakozások szerint jövőre és utána ugyanakkor jelentősen mérséklődik a tarifaemelkedés üteme, éppen az infláció, pontosabban annak kedvező irányú változása (ütemének csökkenése) miatt. A pénzromlás üteme tavaly ugyanis már „csak” 6,1 százalék volt, az idén pedig a várakozások szerint 34 körül lesz, és ez a biztosítók értékkövetési gyakorlatában is meg fog jelenni. Mérséklőleg hathat a díjnövekedések ütemére a válság is - teszi hozzá Szurgyi Nándor. Az ok kézenfekvő: mivel a lakosság fogyasztása a krízis miatt csökken, ezért az ingóságvagyon növekedési ütemére tett becslésekben is a korábbinál kisebb, akár negatív számok fognak szerepeim. Az év végére újra gyorsulhat az infláció Visszafogják a terjeszkedést a bankok a válság miatt A krízis miatt több hazai bank is leállította, vagy legalábbis jelentősen visszafogta a terjeszkedését, hálózatépítését Magyarországon. Aki mégis nyit új fiókokat, az főképpen Budapesten teszi ezt. A Citibank azon hitelintézetek közé tartozik, amelyek nem változtatnak a terveiken. „Folytatjuk a tavaly megkezdett stratégiát” - mondta Shirish Apte, a Citibank kelet-és közép-európai régiós vezérigazgatója, aki felavatta a hitel- intézet új, gödöllői fiókját. ■ A bankok mindenütt visszafogták a terveiket A UniCredit ezzel szemben már bejelentette, hogy módosít eddigi tervein: korábban a banknál a hálózati egységek két éven belüli megduplázását tervezték. A Budapest Bank és az Erste nem tervezett dinamikus terjeszkedést a válság előtt erre az évre. Úgy tűnik, a CIB is csak a krízis előtt megkezdett beruházásait fejezi be az idén. A Raiffeisen 25 fiókot nyitott tavaly, újakról egyelőre nincs hír - derül ki továbbá a Napi Gazdaság által készített banki körképből. Jelenleg az MKB-nál is hallgatnak a tíz fiók előirányzott megnyitásáról, és a Volksbank sem ismertette még, hogy 63 kirendeltsége miként gyarapodik a korábbi tervek szerinti száztagú hálózattá. Korábban a K&H-nál is azt hangsúlyozták, hogy 2007-09 között közel megduplázzák fiókjaik számát. Ám a Napi Gazdaság szerint a hitelintézetnél megfelezték az idei nyitási terveket. A K&H és a Citibank egyébként elsősorban Budapesten nyit új fiókokat. Az OTP viszont inkább hálózatának optimalizálását tervezi az idén, ez akár bezárásokat is jelenthet. ■ G. M. Elbocsátások a nemzeti banknál MINDEN HETEDIK dolgozóját elbocsátja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanknál közölték a 91 fős létszámcsökkentés független a gazdasági válságtól, az egy 2008 elején indított hatékonyságjavító program eredménye. Ezzel a programmal az MNB évi 1,7 milliárdot takarít meg; az elbocsátások egyszeri költsége 111 millió forint. Államosításba fordulhat a kormányzati segítség? válság Lapértesülések szerint tulajdonrészt is kérhet az állam a cégektől a hitelgaranciáért Gigacsomag az állások megmentésére Sajtóértesülések szerint jelenleg is harminc-negyven, zömében nagy foglalkoztató vállalattal tárgyal a kormány arról, hogy mekkora pénzügyi segítségre lenne szüksége az államtól a válság hatásainak enyhítésére. A jellemzően egy-egy adott térség meghatározó foglalkoztatójának számító cégekkel Tukacs István „válságbiztos” egyeztet arról, hogy milyen módokon lehetne elkerülni a tömeges elbocsátásokat. Az érintett vállalatok között megtalálható többek között a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., amellyel a sajtóinformációk szerint már létre is jött a megállapodás, hasonlóan a vásárosnamé- nyi Berwin Ruhagyár Zrt.-hez, TÖBB MINT 1800 milliárd forintos beruházásélénkítő csomagot jelentett be tegnap a kormány, ettől körülbelül tízezer munkahely megmentését várják. Az intézkedés keretében elsősorban az építőipar számára biztosítanak folyamatos megrendeléseket a következő másfél évben. A csomag segítségével többek között 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg. A MOST BEJELENTETT, 1800 milliárd forintos csomag kiegészíti a kormány által tavaly novemberben útjára indított 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéssorozatot, amelynek megvalósításával mára több mint 560 milliárd forint vált elérhetővé a hazai vállalkozások számára. Ezekkel az eszközökkel Magyarország képes lehet a világgazdasági válság negatív hatásait részben csökkenteni - áll a gazdasági tárca közleményében. amelyet több százmilliós csomaggal segítenek meg. A közeljövőben fejeződhetnek be a tárgyalások az Audi egyik bajba jutott beszállítójával, a Csaba Metál Zrt.- vel is. A többiekkel jelenleg is zajlanak a tárgyalások. A segítség azonban nincs ingyen. A péti Nitrogénműveknek például a kabinet úgy szavazta meg az újrainduláshoz szükséges 10 milliárd forintos hitelt, hogy cserébe a cég vállalta: amennyiben nem tudja visszafizetni a kölcsönt, akkor a vállalatban egy forintért tulajdonrészt szerez az állam. A sajtóban megjelent hírek szerint a tárgyalásokon részt vevő harminc-negyven vállalat szintén számíthat hasonló ajánlatra, azaz a segítség fejében lehet, hogy az állam tulajdonrészt kérne a cégben, mint azt a péti gyárnál tette. Bajnai Gordon gazdasági és nemzeti fejlesztési miniszter lapunk kérdésére ugyanakkor nem támasztotta alá azokat a sajtóértesüléseket, miszerint olyan tőketámogatást terveznének nyújtani vállalatoknak, amely állami tulajdonszerzést tenne lehetővé. Mint a miniszter kifejtette: számos céggel tárgyalnak az EU keretein belül adható állami segítségről, azonban a kocká- zatitőke-alapok kivételével nem áll szándékában az államnak magáncégekben részesedést szerezni. ■ G. M.
