Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-31 / 26. szám
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2uuv. januarói., szumbai IU Hogyan szankcionálja a mulasztásokat az adóhatóság módosítás. Ezek a következők: számlatartási kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság összege az áru, igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 20%-áig terjedhet, igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a mulasztási bírság már az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de minimum 10 000 Ft, ha bankszámla- nyitásra kötelezett adózók közötti ügyletek során 250 000 Ft-ot meghaladóan készpénzmozgás történik, a kifizetőre a 250 000 Ft-ot meghaladó összeg 20%- ának megfelelő mulasztási bírságot kell kiszabni. 2008. évben újdonság volt az is, hogy a számla-, egyszerűsített számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az adózó mellett az értékesítésben közreműködő alkalmazottat is 10 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedően bírságolhatta az adóhatóság. 2009. évtől mindezek mellett az adózó képviselője, illetve az 2008. január 1-jétől lényegesen szigorítottak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott maximálisan kiszabható mulasztási bírságok összegén. Ameddig 2007. évben a kiszabható maximális mulasztási bírság összege egyéni vállalkozó esetén 100 000 Ft, társas vállalkozás esetén 200 000 Ft volt, 2008. január 1-jétől ezek az ösz- szegek 200 000 és 500 000 Ft-ra módosultak. Nyugta- és számlaadási kötelezettség elmulasztása, az alkalmazottak bejelentési kötelezettségének elmulasztása, valamint az igazolaüan eredetű áruk forgalmazása területén még ennél is szigorúbb, 1 000 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság is kiszabható. 2009-ben ezek a bírságszintek alapvetően nem változtak, csupán néhány esetben történt értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanez a szabály érvényes arra a személyre is, akinek kötelessége lett volna az alkalmazottat bejelentenie, azonban ezt nem tette meg és az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapította meg. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság minden esetben nagyon körültekintően mérlegeli az eset összes körülményét, így például azt, hogy először mulasztott-e az adózó, avagy hasonló mulasztásért már korábban is részesült bírság kiszabásában. A bírságmaximumok növelése nem vonja automatikusan maga után azt, hogy a kiszabott bírságok is a többszörösére növekedtek. A megemelt összeg inkább azt eredményezte, hogy az adóhatóság jobban tudott mérlegelni és egyedibb, az adott eset, valamint az adott adózó összes körülményéhez jobban igazodó bírságolási gyakorlatot tudott kialakítani. A „HALLGATÁS NEM JELENTI A BELEEGYEZÉST" A hatósági eljárás során 2009. január l-jétől új előírás, hogy ha az adóhatóság ez előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
