Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-27 / 22. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 27., KEDD BÁTYA Kicsi az iskola, de sok a munka, mert egyre több a feladatuk Csökken a gyerekek száma, de nincs kevesebb feladat, mint évekkel ezelőtt volt. így értékeli helyzetüket Tamaskó László, aki megbízott igazgatóként irányítja a Foktővel együttműködve fenntartott bátyai iskolát. A társulás létrehozásakor megfogalmazottakhoz igazodva a korábban önálló intézmények nagy önállósággal rendelkeznek, a gyerekek saját településükön járnak iskolába.- Egyre kevesebb az iskolás, óvodás - számol be az általános helyzethez hasonló körülményről a direktor. Bátyán jelenleg 150 diák jár a nyolc osztályba, a legnagyobb osztálylétszám az utolsó évfolyamosoké, ők huszonhármán vannak. Az alsóbb osztályokban a létszám is kisebb, az elsősöknél már csak tizenhármán vannak. m A nyolcadikosoké a legnagyobb osztálylétszám. Az óvodába 50 gyerek jár. Egy évtizede 220 tanuló és száz óvodás volta faluban. Az iskolában horvát nyelvet is oktatnak, erre mintegy kéttucatnyi gyerek tart igényt. Öt éve ad otthont az intézmény a helyi kisebbségi önkormányzattal közösen szervezett megyei eseménynek: a horvát nyelvet tanító iskolák találkozójának.- Igaz, hogy kisebb létszámmal jobban lehet dolgozni, de ez napjainkban jóval több feladatot jelent, energiát igényel a pedagógusi munka, mint korábban. Egyre több gyereknek van szüksége egyéni foglalkoztatásra, és úgy tapasztaljuk, hogy az intézmény munkájában folyamatosan nő a nem közoktatási feladatok aránya - fogalmaz Tamaskó László. Büszkén említi meg a Danubia fúvószenekart, melynek tagjai rendszeresen szerepelnek a helyi és környékbeli eseményeken, de már görög- és franciaországi fellépésekkel is büszkélkedhetnek. Tengerparti testvérekre bukkantak Öt éve foglalták írásba testvér- kapcsolatukat. Bátya (horvátul Bacin), valamint a Neretva torkolatánál fekvő Bacina a pécsi főkonzulátus közreműködésével talált egymásra.- Már családi, baráti kapcsolatok szövődtek. Bátyáról már több százan jártak a turisták által is kedvelt helyen - mondja Anisity Tábla hirdeti a kapcsolatot Ferenc, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. Úgy véli, a legfontosabb a gyerekek közötti barátságok létrejötte. Lefaragták a mínuszokat kicsiben Sokat jelentenek az aprónak tűnő támogatások Régi korok hangulatát idézi, és tárgyait mutatja be a tájház, amit egy magánszemély újított fel és rendezett be S3 \V.‘ Tervekben nincs hiány, de megvalósításuk a pályázatoktól függ.- Békesség van, ami nagyon fontos, mert erre volt a legnagyobb szükség - említi a helyi közállapotok legfontosabb jelzőjeként Zsebics Ilona, aki 2006 őszén nyerte el a választók bizalmát, és foglalta el a 2200 lelkes település polgármesteri posztját. Akkor a meglévő tartozások rendezése jelentette a legsürgetőbb feladatot.- Meghaladta a tízmillió forintot az az összeg, melynek sorsát rendeznünk kellett. Ebben egységes volt a képviselő-testület, melynek tagjai minimális tiszteletdíj mellett láttak munkához. Megjegyzem: többen ezt az ösz- szeget sem vették fel, hanem különböző célokra ajánlották fel. Emellett átszervezésekről döntöttünk, igyekeztünk a lehető legkisebb fájdalmat okozva egyensúlyba hozni az önkormányzat költségvetését. Ilyen volt például az intézménytársulás Foktővel, ezt úgy tudtuk megtenni, hogy nem kellett senkit elküldeni, mégis takarékosabb lett az iskola működtetése. A gyereklétszám csökkenése és a finanszírozás komoly problémát jelent, de egy kistelepülés számára nagyon fontos az iskola. Ebből a szempontból Kalocsa közelsége nem kedvez, mert hozzávetőlegesen 20-22 gyerek jár be a városi intézményekbe. Úgy látom, sok szülő nem érzi át annak következményeit, hogy nem helyben Íratja be gyermekét - sorolja Zsebics Ilona. Mindezek ellenére 2008-ra stabilizálták költségvetésüket, nem kellett hitelkeretükhöz nyúlni. Az év elején még arról nyilatkozott, hogy szerény vágyaik vannak: egy fűnyírót, illetve traktort szeretnének vásárolni.- Megvannak, de ennél sokkal nagyobb változást is hozott az év. Belterületi utak felújítására 72 millió forintot költhettek egy sikeres pályázat után, ennek önrészét egy ingatlan eladásából teremtettük elő. Intézményekhez vezető öt utcában tudtuk korszerűsíteni a lepusztult állapotban lévő utakat, járdákat. A Duna-Mecsek Alapítványtól öt község közösen nyert pénzt rendezvénysátorra. Utcanév- és eligazító táblákra szintén sikerült pályázatot nyerni, ahogy a közterületek virágosítására is. Nekünk az apróságnak tűnő, két- háromszáz ezer forintos tételek is sokat jelentenek - összegzi főbb fejlesztéseiket. Terveik azonban utóbbiaknál jóval nagyobb tételekről szólnak. Ilyen például a piactér, a faluközpont és a pihenőpark felújítását, valamint a Vajas-csatornánál szabadidős és horgászhely létesítését, a Templom tér és környezetének rendezését célzó pályázatuk, melynek tervei 5,2 millió forintba kerülnek, és kétszer 50 millió forintot céloznak meg. A megoldandó feladatok listáján szerepel továbbá a csapadékvízelvezetés megoldása, valamint az orvosi rendelő állapota miatt egy egészségügyi centrum kialakítása. Ezek a pályázati lehetőségektől függnek. A gazdasági problémák, a ki- látástalanság jelenti a legnagyobb gondot - válaszolja kérdésünkre Zsebics Ilona. - Küzdhetünk a mi kis falunkban, ha nem érezzük azt, hogy ebben partnereink vannak. Úgy látom, bizonyos tekintetben nemzetleépítő tevékenység folyik, s ez félelemre ad okot - vélekedik a település vezetője jövőképükről. A kórus mellett szülőfaluját vezetheti kottáit rendezi, klasszikusokat hallgat, ha van szabad ideje - mondja a történelem-ének szakos tanári végzettségű Zsebics Ilona. Hivatásától nem szakadt el, hiszen vezeti a főszékesegyházi kórust, falujában pedig kántor- kodik. Kecskeméten érettségi- íj ' zett, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnáziumban, i r\ m majd Egerben végzett, a tanárképző főiskolán. Huszonhét éven át dolgozott pedagógusként. - Nagyobbak a lehetőségek a gyerekek nevelésénél; a felnőttekkel } foglalkozva nagyon empatikusnak kell lenni és törekedni kell arra, hogy a másik ember “ szemszögéből lássuk a világot - veti össze tapasztalatait. < Az eredet tetten érhető a családnevekben Bácsaréve néven, 1061-ből származik a település első írásos említése. Közel ezeréves történetében nagy jelentőséggel bír a középkorban végbement népességcsere, melynek során a mai Dalmácia, illetve Bosznia területéről települtek le családok. Innen eredeztethető a település jellege, ami a mai napig tetten érhető a családnevekben. A település egyik ékessége a mai formáját 1875-ben elnyerő Kis- boldogasszony római katolikus templom, amit a középkori te miliőm helyére építettek, és 1780- ban szenteltek fel. Annak ellenére, hogy a térségben az utóbbi időszakban jelentősen csökken a paprika termesztési kedv, a Kalocsától délre fekvő Bátyán változatlanul sok házon lehet látni a száradó füzéreket. Helyi és házi az átutazóknak KEPVISELO-TESTULET Zsebics Ilona (polgármester), Matota József (alpolgármester), Bányai László, Bencze Gábor, Bukros Istvánné, Fekete Csaba, Fekete Zsolt, Jánosity István, Schmidt Péter Gábor, Tamaskó László. Jegyző: Magó Jenő. Hagyományt őriznek a daloló rozmaringosok közösség A mindennapok nehézségei között is keresik a társaságot az emberek Nincs nagy múltja, hiszen 2005- ben alakult a Bátyai Hagyományőrző és Nemzetiségi Egyesület Rozmaring Népdalköre, de három és fél év után Arany Páva minősítést szerzett az együttes. Szólistájuk, Szarvas Lajosné pedig különdíjat vehetett át.- Aki az éneket szereti, rossz ember nem lehet - vallja Perity Lajos, az egyesület alapító elnöke. Mint mondja: a népdalkor létrehozásának ötletével először Fehér Zoltánt kereste fel, aki azóta is művészeti vezetője és karnagya az együttesnek. Utána körbejárta ismerőseit, akikről úgy gondolta, hogy szívesen járnának egy hagyomány- őrző közösségbe. Hordósirató és Bőgőtemető: a farsangbúcsúztató bál az egyik nagy sikerű rendezvényük- Lehet, hogy nem a legkorszerűbb népdalkört szervezni, de az emberek a mindennapok nehézségei után keresik a társaságot. Kell a kikapcsolódás, egy kis akarat szükséges, és máris lélekben gazdagabb lesz az ember. Nekünk a heti örömöt adja meg a hétfőnkénti próba. Szinte a nulláról indultunk, énekből képzetlen, de jó hangú emberek fogtak össze és ennek meg lett az eredménye. Évente legalább húsz fellépésünk van, közel harmincán vagyunk a népdalkörben. Műsorunkban magyar és rác dalokat éneklünk, rendezvényeinkkel pedig igyekszünk feleleveníteni a falu hagyományait - sorolja Perity Lajos.
