Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-16 / 13. szám
14 ÚSZÓD PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 16., PÉNTEK Kevesebbet ünnepeltek, többet adóztak A fennmaradt írásos emlékek 1318-ban említik először. Nevének alapja valószínűleg az úszó, úsztató főnév lehet. Határát gyakran pusztították árvizek. A török megszállás alatt a szegedi szandzsák kalocsai náhijéjébe tartozott. Ferdinánd király 1559. február 3-án élethosszig tartó birtoklásra egri tiszteknek adományozta. A mai lakosság ősei 1620 körül népesítették be Uszódot, melyben a vallástörténet is szerepet játszott. A betelepülők zöme a református vallást gyakorolta, miután ők kevesebb ünnepnapot tartottak, mint a katolikusok, a török adószedők szívesebben látták őket a birtokokon. Az egyházközség dokumentumai szerint azért telepedtek le, mert felvidéki falujukat el kellett hagyniuk, mert nem gyakorolhatták protestáns hitvallásuk szerinti hitüket. A török elleni felszabadító háború után Úszód a kalocsai érsek birtokába került, majd a király 1832. július 5-én és augusztus 25-én kelt rendeleté értelmében a kalocsai káptalan dotatiójára elkülönítették. Református egyháza már 1659-ben létezett, templomát 1790-ben építették. A római katolikusok száma a XIX. században kezdett nagyobb mértékben emelkedni. Római katolikus plébániáját 1870- ben szervezték, Régiszi Szent Ferenc tiszteletére ebben az évben szentelték fel templomukat, melynek festése 1940-41-ben történt. Református templomát 1901-ben újjáépítették. A második világháború előtt a reformátusok kettő, a katolikusok egy iskolát tartottak fenn. KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Bedi Gyula polgármester, Bazsó László alpolgármester, Deák László, Filus Angelika, Lukács József, Nyaka Attila, Südi István, Vörös Zoltánné. Körjegyző: Czabainé Csada Márta. A családi ezüst fogságában kényszer Fájdalommal járó intézkedések, pénzügyi pozitívummal Minden korosztályt megmozgat és mindenkinek kínál vonzó programot a nyári falunap, amit augusztusban tartanak. Önálló intézmény nélkül működik a kis falu. Nagy értéke most még alig hoz pénzt. Szükségesek voltak az életbenmaradáshoz az együttműködések. Körjegyzőséghez tartozunk, intézményeinket is társulásban működtetjük - összegzi az esztendőt Bedi Gyula polgármester. Anyagilag ezek a változtatások azt eredményezték, hogy a közel 1100 lelkes önkormányzat 120 millió forintos költségvetése némi többlettel zárt, az eredmény pozitív nullának nevezhető. - A másik serpenyőbe viszont azt kell rakni, hogy önállóságunkat kellett feladni és munkahelyek megszüntetésére kényszerültünk, jelenleg már nincs önálló intézményünk - említi a fentiekhez kapcsolódó negatívumokat. Kedvező viszont, hogy két pályázat révén 12 millió forintért - ennek ötödé volt saját erő - korszerűsíthették az iskola fűtési rendszerét, kicserélhették a nyílászárókat. A községből naponta az ötödikes és a hatodikos diákok utaznak kísérővel Kalocsára és vissza, iskolától iskoláig viszi őket a busz. Ám az erre a célra kapott állami normatíva nem fedezi a költségeket, ráadásul csökken, így máshonnan kell előteremteni a szükséges forintokat. Ez könnyedén menne, ha sikerülne hasznosítani az egykori szovjet repülőteret, amit az állam a közigazgatásilag illetékes ön- kormányzatok - Kalocsa, Foktő és Úszód - tulajdonába adott. Ebből 144 hektár a településé.- Jelenleg holt vagyonnak tűnik, de nevezhetjük családi ezüstnek is, hiszen számunkra döntő lehet a sorsa. Ma még apró bevételeket hoz, hiszen csak birkalegeltetésből, illetve a siklóernyő- söktől származik bevételünk, össszesen évi egymillió forint. Nagy eredménynek tartom, hogy egyetlen szélhámos sem tudott minket megváltoztathatatlan és hátrányos helyzetbe hozni, pedig voltak ilyen kísérletek. Hasznosítása olyan tőkealapot biztosíthatna az önkormányzatnak, ami biztonságot teremthetne gazdálkodásunkban. Természetesen az lenne a legtisztább, ha egy komoly befektető megvásárolná az ingatlant, amit reptérként vagy iparterületként fejleszthetne - vázolja helyzetüket Bedi Gyula. Majd kérdésre válaszolva mosolyogva mondja: - Nagyon jó helyzetben lennénk, ha annyiszor tízmillió forintunk lenne, ahányan megbízható üzletemberként érdeklődtek a reptér iránt. Ugyanakkor megemlíti, hogy a község számára jelentős változást hozhatna a személyhajó-kikötő, aminek ügyével vállalkozók foglalkoznak. Protokoll után már nyúl a gépért hagyományos paraszti disznóvágásra, vagy lópatkolásra vágyik Bedi Gyula. A 45 éves, mérnöki végzettségű polgár- mester 1994 óta látja el feladatát, de az említettek nem ezzel, hanem hobbijával, a fotózással kapcsolatosan izgatják. - Keresem az alkalmakat, hogy dokumentálhassam a történéseket, ezért gyakran a tisztségemből adódó kötelezettségek teljesítése után már pakolom ki a fotóstáskát. Már középiskolásként kedvet kaptam a fotózáshoz, a digitális technika megjelenésével a kreatívfotózás kezdett érdekelni - számol be kedvenc időtöltéséről. Számára sikeres volt 2008, hiszen nemzetközi és országos pályázatokon egyaránt jutalmazták munkáit, 27 fotó ja került kiállítási anyagokba. ■QSúEEHH Gubbantósnak hívják táncukat ünnep Jellegzetes helyi táncukról gubbantós nép- művészeti találkozónak nevezték el és ezzel tették egyedivé falunapjukat. A településen ilyenkor - augusztusban - a szokásos programok, főző- és sport- versenyek mellett népművészeti kirakodóvásárt is tartanak, és a hagyományos alkotó-, valamint tánctábor eredményeivel is megismerkedhetnek a látogatók. Természetesen a több száz táncos sem titkolja tudományát az érdeklődők elől, a látványos felvonulást követően az esti műsorban is színpadra lépnek. Minden évben köszöntik az időseket figyelem Tevékeny a helyi nyugdíjas klub, a tagok szerepet vállalnak a községi rendezvényeken. Ezt is viszonozzák a fiatalabbak, amikor hagyományos programként a község vendégül látja a nyugdíjasokat. A műsorral és bállal gazdagított eseményen köszöntik a falu legidősebb polgárait, a legtöbb nyarat megélt nőt és férfit, valamint a legtapasztaltabb házaspárt. 2008- ban az 1919-ben született Sánta Lászlónét és a négy évvel idősebb Kasi Bálintot, valamint Petróczi Gábort és Petróczi Gábornét - akik 1944-ben kötötték össze életüket - ünnepelhették kiemelt figyelemmel. Papírra vetnék a helyi játékokat néprajz Nagy hangsúlyt helyeznek a faluban a helyi kultúra megőrzésére. Ennek eddig is számos bizonyítékát adták, ám tervük szerint újabbal szeretnék gyarapítani a sort. Összegyűjtötték ugyanis azon játékok leírását, valamint a hozzájuk kapcsolódó mondóká- kat, melyek még élnek a helybeliek emlékezetében. Ezeket egy 40-50 oldalas füzetben szeretnék közkinccsé tenni. Több a pici, mint a kicsi az óvodában gyerekek Még két garnitúra ruhájuk is van az ünnepnapokra Szoborral is tisztelegnek a művész emléke előtt- Szinte ideálisak a feltételek, a gyerekeknek épült az óvoda. Szép számmal vannak fejlesztő- eszközeink, játszóudvarunk is jól felszerelt. Sok fa, bokor kellene, és akkor túlzás nélkül mondhatnánk, hogy csodás környezetben telnek napjaink. Már léptünk ennek érdekében és rövidesen ez a vágyunk is teljesül - mondja Marosvölgyi Lászlóné, a Kék Sziget Óvoda vezető óvónője. Negyedik évüket kezdhették meg az új épületben, ahová jelenleg két csoportba 39 gyerek jár, 22 mini-és kis-, valamint 17 nagy- és középső csoportos. Az előző tanévben tizenketten lettek iskolások, idén nyolcán növik ki az ovit. Nagy beruházás, befektetés volt az óvodaépítés- Számunkra nagyon fontos a környezetvédelmi nevelés, ezért rendszeresen lejárunk a Duna-partra. A hagyomány- ápolás szempontjából pedig lényeges, hogy Megyeri Kiss Sára vezetésével táncoktatás folyik óvodánkban. Azt hiszem, kevesen mondhatják el, hogy húsz népviseleti ruhájuk van. Nálunk viszont - egy szülői felajánlás révén - ilyenek is vannak, alsó- és felsőszoknyák, ingek, kalapok, mellények. Gyerekeink ezeket magukra öltve rendszeresen fellépnek a községi rendezvényeken, így például az időseknek adott műsorokban is - említi büszkén a vezető óvónő. ■ Műemlékké nyilvánított emlékháza és szobra is van szülőfalujában Benedek Péternek. Az épület és a tető felújítását, megerősítését tervezi a település a Leader- program részeként, az alkotás pedig már a második, mert az előző, bronzból készült szobrot ellopták. A népi naiv - 1889-ben született - festőművész nem részesült művészeti képzésben, földművesként kezdte megörökíteni a paraszti élet eseményeit. A hétköznapokat és ünnepeket bemutató életképei mellett portrékat és ceruzarajzokat is készített. Munkásságát 1970-ben a Népművészet mestere kitüntető címmel ismerték el, művei egy része a Nemzeti Galériában található. A központban áll Kotormán László kőből készült alkotása
