Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-02 / 1. szám
13 PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK SEGÍTÜNK! Levágtak az ujja végéből baleset A munkahelyen történt, nem otthon - veszve az ügy A súlyos baleset esetén fokozza a sokkot, ha közben a főnök telefonálgat. képünk illusztráció A munkavállalói könyv megszűnik, tehát egy 15 éves nem kaphat ilyent Tisztelt Szerkesztőség! Tizennégy éves fiam az idén fejezi be az általános iskolát. Kiválthat-e munkavállalói könyvet? Ugyanis a munkaügyi központban elutasítottak, hogy 16 éves korig iskolaköteles, így nem kaphat. Kérdezem, hogy helyesen tájékoztattak-e. A munkaügyi igazgatás az „alkalmi munkavállalói könyv” fogalmát ismeri, de a kormány tervei szerint ez is rövidesen megszűnik, mert sok vele a visszaélés. Munkaviszonyt létesíteni egyébként 15 éves kor alatt egyáltalán nem lehet, 15 és 16 év között pedig szülői hozzájárulás kell. Aki betöltötte a 16-ot, a saját döntése alapján szabadon vállalhat munkát. Életjáradékért földet most nem vesz át az állam Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődöm, hogy van-e most lehetőség termőföldet földjáradékért az államnak átadni? Hány éves kortól van erre lehetőség, mi az a legkisebb terület, amit be lehet adni, és hol lehet ezt intézni? A földet életjáradékért programot utoljára 2007 áprilisában hirdették meg, a felajánlási határidők lejártak. A kormány nyilvánosságra került tervei szerint 2009 második felében indul legközelebb hasonló akció. Az eddigi gyakorlat szerint felajánló az az aktív személy lehetett, aki betöltötte a 60. életévét, nyugdíjasok esetén 55 év volt a korhatár. A legkisebb felajánlható terület 1 hektár, a legnagyobb 20 hektárvolt, ha a becsléssel megállapított értéke a 3 millió forintot nem haladta meg. A becslést felkért szakértő végezte - a jegyző értékbizonyítványát is figyelembe véve. A járadékot a felajánló életkora és a főid értéke szerint állapítják meg. Egy 60 éves felajánló a 3 millió forint értékű föld esetén havi 36 ezer forint életjáradékot kaphat. SZERKESZTETTE: BÁLÁI F. ISTVÁN Oldalunkon néhány olyan jogesetet ismertetünk, melyek a Segítünk! című rovatból év közben kimaradtak. Bálái F. István Tanácsot szeretnék kérni Önöktől! - írja egy olvasónk. - Még 2005-ben, január végén volt egy üzemi balesetem. A jobb kezem mutatóujja felső percének a felét amputálták. Amikor este 10 óra körül az ügyeletre vittek, a termelési osztályvezető telefonon arra kért: vállaljam magamra, hogy otthon történt. Én az ügyeletén elmondtam, hol történt, de kértem, azt írják be, hogy otthon. Elláttak, majd közölték, hogy menjek Kiskunhalasra, mert le kell az uj- jamból vágni, mert elüszkösödik. Oda már a gyermekem vitt. Amíg el nem vállaltam, hogy otthon történt, állandóan hívogattak telefonon mondván, hogy meg fognak látogatni, és megbeszéljük a dolgokat. A látogatás elmaradt, de hetente küldték azt a pénzt, amit abban a műszakban kerestek, amelyikbe én is tartoztam. Előfordult, hogy hetente csak két napra, de az is, hogy mind az öt napra. Két hónap múlva megpróbáltam újra munkába állni. Égy-két hetet dolgoztunk, majd leállt az üzem. Június 15-étől dolgoztunk újra, de azonkívül, hogy az emProblémám a következő: 2007. szeptember 3-án elhunyt az édesapám. 2008. március 19-én volta hagyatéki tárgyalás, ahol kiderült, hogy jelentős összegű pénzt örököltem. 2008 áprilisának első napjaiban rendeztem, hogy ez az örökség a nevemre kerüljön a kecskeméti OTP-kirendeltségnél. Az ügy intézésére különösebb panaszom nem volt, bár egy-egy alkalommal csak egy dolgot lehetett intézni attól függetlenül, hogy vidéki vagyok. Mielőtt az örökölt pénzösszeg a nevemre került, levonták a kamatadót, amivel nincs is gondom, értem, lített összegeket kaptam, senki sem kérdezte meg, hogy menynyibe került a kezelésre járás Halasra, és a gyógyszerköltség. DR. CSERNUS TIBOR ÜGYVÉD:- Sajnos az igényérvényesítésnek több akadálya is van. Ilyen hosszú idő elteltével kizártnak tűnik a dokumentált helyzettel szembeni bizonyítás, miszerint nem otthoni, hanem munkahelyi baleset történt Ehhez járul hogy miért történt. Továbbá a teljes összegből levonták az örökösödési adót is. Én ekkor még nem tudtam, hogy az örökölt összeg után mennyi illetéket fogok fizetni, de 2008 júniusában ezt is megtudtam. A közjegyzői díj és az illeték kifizetése nekem ráfordítás arra, hogy megörököltem ezt az összeget, tehát a fenti két ösz- szeg után is fizettem az örökösödési adót. Azt szeretném tudni, hogy milyen formában, legkorábban mikor igényelhetem vissza, és hol a kérdéses összeget. Azt sem kérdezték, hogy menynyit kérek, amiért magamra vállaltam a balesetet, vagy mennyivel lennék elégedett. még, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben érvényesíteni kívánt igények elévülési ideje 3 év, ami az előadottak alapján szintén eltelhetett. Mindent összevetve: a balesettel összefüggésben többletjuttatás igénylésére nincs mód. A hagyatékátadó végzést a közjegyző a jogerőre emelkedést követően megküldi az APEH- nek, illeték kiszabása végett - mondta lapunknak dr. Csernus -Tibor ügyvéd. A végzés nemcsak a javakat (aktívumokat), hanem az esetleges hagyatéki terheket (passzívumokat) is tartalmazza. Hagyatéki teher például a temetés vagy a hagyatéki eljárás költsége is (de maga az illeték nem!). Ezen tételeket az APEH figyelembe veszi, és csökkenti a vagyonszerzési illeték 2007. május 9-én létszámfelettiként elküldték, ugyanis én már nyugdíj mellett dolgoztam, mert olyan kicsi volt a nyugdíjam. Harminchét éves munkaviszony után 10 ezer 500 forinttal kezdtem, 13 éve vagyok nyugdíjas. Gyors- és gépíró voltam, de ezzel az ujjal nem tudok kiegészítő munkát vállalni. Mivel az ujjam megmaradt részét nem nagyon érzem, ezzel az újammal nem is tudok fogni, és többször lezsibbad az egész ujjam. Szeretném megkérdezni, lehetne-e valahova fordulni, hogy fizessenek életjáradékot. Tisztelettel... alapját. Elképzelhető, hogy a levél írójának figyelmét ez elkerülhette. Ha a csökkentés mégis elmaradt, az elévülési időn belül (5 év) lehet kérni a korrigálást a fizetési kötelezettséget megállapító hatóságtól. Egyébként az örökösödési illeték és örökösödési adó egyidejű megfizetése fogalmilag kizárt. Az örökösödés után régebben valóban „adót” kellett fizetni, a jelenlegi szabályok szerint azonban a vagyonszerzés után (ilyen az öröklés is) illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A panelprogramban olyan házak is részt vehetnek, ahol nincs távfűtés Érdeklődöm - írja olvasónk -, hogy aki panellakásban lakik, de nem távfűtése van, hanem olyan gázfűtés, hogy egy központi gázkazánból kapják a lakók a meleget és a meleg vizet, lehet-e pályázni fűtés-korszerűsítésre? Sajnos a lakóknak gázórájuk nincs. Esetleg egyénileg lehet-e gázórát felszerelni és annyit fizetni, amennyit fűt? Mert így nyáron nem kellene olyan nagy közös költséget fizetni, amiben a gázfűtés is benne van, no meg, ha nincs otthon az ember, nem fűtené. Persze megjegyezném, hogy a közös képviselőnk - a Mátyás király körúti cseréptetős panelházakról van szó - szerint nem kivitelezhető a korszerűsítés, de nem is jár utána. A panelprogramban (szigetelés és nyílászárócsere) minden panelház részt vehet, de ez nem fűtés-korszerűsítés. Ennek egyaránt a harmadát fizeti az állam, az önkormányzat és a tulajdonos. Fűtés-korszerűsítési pályázat többféle van, Kecskeméten a legelterjedtebb valóban a Ter- mostar által távfűtött lakások korszerűsítése. A Termostarral a kazán üzemeltetésbeadásával lehetne talán közösen pályázni. Temetési segélyt kért az özvegy, de nem kapott Meghalt a férjem. A kecskeméti polgármesteri hivatalban próbáltam temetkezési segélyt kérni, de gyorsan válaszoltak: a nyugdíjam meghaladta a mini- málnyugdíj kétszeresét, ezért nem adható. Tizenhárom éve vagyok nyugdíjas, jelenleg 63 ezer forinttal. Kérdezem, hogy jogosan utasítottak-e el... Levélírónkat sajnos jogosan utasították el, ha egyedülálló özvegy. A vonatkozó kecskeméti ön- kormányzati rendelet ugyanis eb1 ben az esetben a mindenkori nyugdíjminimum kétszereséhez köti a temetési segélyt, havi kétezer forintos méltányossági korrekcióval. Mivel 2008-ban a nyugdíjminimum 28 ezer 500 forint volt, a méltányossággal együtt sem jár temetési segély azoknak, akiknek a nyugdíjuk meghaladja a havi 59 ezer forintot. A terheket le kell vonni a hagyatékból! öröklés A vagyonszerzés után illetéket fizetünk, nem örökösödési adót Hosszú idő telt el, kizártnak tűnik a bizonyítás ■ A vagyonszerzési illeték nem hagyatéki teher. A szomszéd köteles tűrni a javítást! birtokvédelem Az ellenszegülés közvetett birtokháborításnak minősül Ha ismeretlen helyen lakik az adós, nehéz megtalálni Tisztelt Szerkesztőség! Olyan problémám van, hogy tetőt cseréltünk. A szüleim bementek a helyi hivatalba, és aki már több éve ott van, nem tudta megmondani, hogy kell-e hozzá engedély, vagy nem. Végül felhívták a megyeszékhelyen lévő hivatalt, és ott azt mondták, hogy ha megváltoztatjuk a tetőt, akkor kell, de ha nem, akkor is. Mivel mindenféleképpen kell, a szüleim úgy döntöttek, hogy akkor megváltoztatják a tetőszerkezetet. A házunkat életveszélyessé nyilvánította a kárszakértő, de ezt senki nem nézte itt a helyi hivatalban. Csak állították, hogy kint volt megtekintetni a tetőt, amiről mi nem kaptunk értesítést, de ő úgy látta a cserepeken keresztül, hogy a fő tartógerenda eltört. Az első rajzra megkaptuk az engedélyt. Közben változtattunk a tetőszerkezeten, beadtunk egy újabb rajzot, de az időjárás viszontagságai és a szomszéd miatt nem vártuk meg az újabb engedélyt. Most vissza kellene bontani a tetőt, de a szomszéd úgysem engedi. Kérdésem: mivel nem enged be, és a ház mögött még van közel egy méter a mi portánkból, miért nem enged át, hogy fel tudjuk tenni az ereszcsatornát, heszegni a tetőt, és kitakarítani a ház mögötti területet? Van-e erre valami jogszabály? És ha van, akkor ezzel hogyan lehet élni? Mivel a szabálysértési előadót sem engedte be, akkor hogyan tudunk peres út kihagyása nélkül eljárni? A szomszédoknak kötelességük tűrni, hogy bizonyos munkálatokhoz szükséges mértékig belépjenek a telkükre - mondta dr. Csernus Tibor ügyvéd. Az előre egyeztetett időpontban a területükön keresztül akár tatarozási, javítási munkákat, áthullott gyümölcsök betakarítását, átnyúló ágak, gyökerek eltávolítását egyaránt meg kell engedniük egymásnak. Az előadott helyzet közvetett birtokháborításnak minősül, ami az ingatlannal kapcsolatos jogosultságok megzavarásában áll. Megszüntetése érdekében az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél lehet birtokvédelmet kérni. A jegyző a birtokháborítás megállapításával együtt kötelezi a szomszédot a szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére. Ennek során természetesen a megfelelő kímélettel kell eljárni, a legkevesebb kárt okozva a szomszédnak, és azt is megtérítve. Ha a szomszéd a jegyző határozata ellenére sem enged, részére bírság szabható ki, ami megismételhető. Tisztelt Szerkesztőség! Még 2003-ban egy ingatlan megvételének folyamatában, ügyvédi szerződéskötés után a tulajdonos eltűnt a megvásárolandó ház fele árával. Többéves keresés, ügyvédi-bírósági hercehurca után szeretném végre visszakapni a pénzem, de hiába a bírósági végzés, fizetési felszólítás, mindig annyival intézi el a dolgot, hogy nyom egy kis pénzt a postás zsebéhe, és sorra jönnek vissza a bíróságra a levelek „a címzett elköltözött” jelzéssel. Kérném tisztelettel a segítséget abban, hogy megtudjam: ezt valóban el lehet-e így intézni és kibújni a fizetési kötelezettség alól? Mert akkor ez egy nagyon jó módszer, és én is alkalmazni fogom. Olvasónk nincs könnyű helyzetben. Ha egy ismert címről nem idézhető valaki, a lakcímnyilvántartótól kell igazolást kérni a keresett személy lakcíméről. Ilyen igazolás, majd sikertelen keresés után, ha a levél „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel jön vissza, akár hirdetményi idézés is szóba jöhet az „eltűnt személy ügygondnoka” ellenében. Ami persze időveszteséggel és többlet- költséggel jár. Ha az ilyen módon végigvitt eljárás eredményeként jogerős határozat születik, még mindig bizonytalan a végrehajtás sikere. ■ A szomszéd ingatlanját kímélni kell a munka során!
