Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-03 / 282. szám
PETŐFI NEPE - 2008. DECEMBER 3., SZERDA 15 NYÁRLŐRINC Fejlesztésekre pályáznak tervek Nem érzik sikertelenségnek, ha nem mindig nyernek A településre látogatók közül sokan megnézik az Árpád-kori templomromot, amely a község egyik látványossága. Az évszázadok alatt többször is változott a település neve Nyárlőrincnek hét évszázadra visszatekintő írásos emlékei vannak. A település Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomról kapta nevét a XIII. században. Első írásos említése 1354-ből való, I. Lajos király adománylevelében szerepel a Zenthlewryncz név. I. Rákóczi Ferenc a területet 1676- ban részbirtokként zálogba adta Koháry István bárónak. A Koháry nevet a Szentlőrinc névhez kapcsolva a falu új neve Koháry- Szentlőrinc lett. Az iskolai oktatás legidősebb Búzás János tanító nevéhez fűződik, aki munkásságával megalapozta a szentlőrinci népoktatást. A Honfoglalás ezer éves évfordulójára építették az első korszerű iskola épületet, a mai napig Búzás-iskola néven emlegetett iskolát. A teljes önállóságát 1950-ben kapta meg a település. A falunak ekkor alakult meg az első képviselő-testülete és kapta új nevét: Nyárlőrinc. A név utal az évszázados névre, a Szentlőrinc- re és a futóhomokot megkötő nyárfaerdőkre. A községben ma 2436-en élnek. Koháry István emlékét megőrzik a helybéliek. Hrúz felirat a temetőben levő ko fejfajan Petőfi vonatkozása is van a településnek. Ezt nem olyan régen derítették ki a helybéliek. A temetőben ugyanis egy olyan sírt találtak, amelynek kő keresztjén Hrúz Mihály neve olvasható. Ő pedig nem volt más, mint Petőfi Sándor édesanyjának a testvére, a költő nagybátyja. A sírt nem hagyták az enyészetnek a település lakói (más elhagyott sírt sem hagynak). Különös figyelmet fordítanak rá, és folyamatosan gondozzák. Két éve vette át a település irányítását Pap Sándor. Akkor meghatározta azokat a feltételeket, amelyeket szeretne megvalósítani a településen. Nem teltek tétlenül az évek.- A legfontosabb célkitűzés, amit a zászlónkra tűztünk, a szennyvízcsatornahálózatának a kiépítése volt. Ezt szeretnénk megvalósítani. Az eltelt időszakban megszerveztük a víziköz- -Infltársulást, aminek a támogatottsága jelenleg hetven százalékos. A pályázatunkat egyszer már beadtuk, amit nem fogadtak el, ezért újra próbálkozunk. A beruházás kilencszászmillió- ba kerül, bízunk abban, hogy / kedvezően fogják majd elbírálni. Amennyiben minden a tervezettnek megfelelően történik, akkor 2012-ben valósulhat meg a beruházás. A másik nagy tervünk a kerékpárút megvalósítása a 44-es főút mellett. Erre a hat-hét kilométeres szakaszra a tervek már elkészültek, engedélyezés alatt áll. Mivel ez egy kétszázmillió forintos beruházás, és hitelt kellett volna felvenni rá, hogy megvalósuljon, ebben az évben az elképzelést nem támogatta a képviselő-testület, mivel a hitel felvételünk is korlátozott.- Mind a két terv elég nagy falat, kisebb fejlesztési lehetőségekben miben gondolkodnak?- Több pályázatot is beadtunk. Az iskola tetőfelújítása, fűtéskorszerűsítése, nyílászáró cseréje és akadálymentesítése fontos feladatunk. Az önerő biztosításához hitelt kell felvennünk, de reméljük, hogy nyer a pályázatunk. A művelődési ház felújítására szintén beadtuk a pályázatunkat, a ravatalozóéra pedig szeretnénk beadni. Sajpap Sándor 1949-ben született Fehérgyarmaton, ott is járt középiskolába. A műszaki főiskolát Kecskeméten végezte el és itt nősült meg. Először a Fémmunkásnál dolgozott, majd pedig 1973-tól a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaságnál üzemeltető mérnökként. Az álnos nem egy esetben nem sikerült pályázati pénzhez jutnunk. Nem érzi úgy, hogy emiatt sikertelenek?- Minden pályázat nem nyerhet. A nagy számok törvénye alapján minél több pályázatot adunk be, annál nagyobb az esély, hogy nyerhetünk. Az elmúlt évben például két pályázatot adtunk be útfelújításra, mind a kettő nyert.- Milyen fejlesztések voltak az elmúlt időszakban?- Az orvosi rendelő akadály- mentesítésére nyertünk pénzt, és fel is újítottuk az épületet. A kazánt még ebben az évben kilami gazdaság megszűnésével a Szikrai Borászati Kft.-nél műszaki főmérnökként tevékenykedett. 2006-tól a település polgármestere. Hobbija a kirándulás és a kerékpározás. Imádja a tengert és a vizeket, legszebb élményei ezekhez köthetők, a horgászat távol áll tőle. cseréljük. Sikerült egy terepjáró autót is vennünk a tanyagondnoknak, amit lízingelünk. Saját erőből újítottuk fel az óvoda előtti parkrészt, egy csobogót is megépítettünk, köré pedig térburkolatot tettünk le. Az elkövetkezendő évben tovább szeretnénk bővíteni a parkot. Valamennyi fóldútnak, a szilárd burkolathoz való megvalósításához elkészítjük a tervét. A volt tűzoltószertár tetőszerkezetét felújítottuk, ahol funkcióváltást szeretnénk végrehajtani. Terveink, elképzeléseink mindig vannak. Nagyon sok múlik azon, hogy mennyi pénzt tudunk pályázat útján nyerni. Minden esetre reménykedünk. rv \ ~ * s ■ Árpád-kori templomrom és feltárt sírok A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték, a 13-14. század fordulóján már állott. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt. A templomot a 14- 15. század fordulóján átépítették és kibővítették, pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak. A területen 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás. Ennek során kibontották az alapfalakat és feltártak 541 sírt. A temetőt főleg a 14-17. század közepéig használták. A sírokból gazdag késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak. A tárgyak az egykor itt élő falusi lakosság gazdag és sokszínű kultúráját idézik. Megduplázták az idegen nyelvi órákat a suliban Az idegen nyelv fontos szerepet játszik a mai ember életében. A nyárlőrinci iskolában próbálnak élni ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt tanévben még csak heti két órában tanultak angolt és németet a felső tagozatos diákok. Ettől az évtől azonban megduplázták az órák számát, így jobban el tudják sajátítani a tananyagot a diákok. ONKORMANYZAT Képviselő-testület: Pap Sándor polgármester, Tormási Jenő alpolgármester, Beke Albertné, Forgó Istvánná, Hajagos Antal, Kiss Ferenc, Tóth István, Túri István, Varga Imre, Vass Ildikó (képviselők). Jegyző: Zayzon Jenőné. A tengert látni nagy élmény Érzelmüket, hangulatukat fejezik ki Vénusz Örömet akarnak szerezni másoknak is a táncukkal Aktív életet folytatnak a nyugdíjas klub tagjai A római mitológiában a szépség és a szerelem istennője Vénusz, a bolygók közül pedig ez a legszebb hangzású név. Ezért választotta kilenc fiatal hölgy tánccsoportjuknak a Vénusz nevet. Almási Andrea, Forgó Cintia, Halasi Annamária, Kiss Gyöngyi, Németh Ágnes, Szappanos Csilla, Szekeres Ágnes, Szomjú Lotti, Tarjányi Nikolett két éve táncolnak együtt, de már évek óta tanulják a tánc különböző formáját. Ketten közülük nyolcadik osztályosok, a többiek középiskolába járnak. Számukra a tánc azóta is egy kifejezésforma, érzelmeik, hangulataik legjobb és talán legkönnyebb kinyilvánítása. Szinte valamennyi helyi rendezvényen szerepelnek, de már a környező településeken is ismerik a nevüket, és hívják őket fellépni. Csak kedvtelésből táncolnak, mert szeretik ezt a fajta mozgást, szeretnek örömet szerezni másoknak, és természetesen jól érzik magukat együtt. A tánc, amit bemutatnak, azonban már közelíti a profizmus határát. A látvány minden esetre csodálatos. A koreográfiát saját maguk találják ki, a saját ötleteiket valósítják meg. Már a hastáncot is színpadra vitték, nem kis sikerrel. A fellépő ruhák beszerzése nem kevés pénzbe kerül. Az önkormányzat és néhány képviselő tiszteletdíjának felajánlásával segíti a csoportot. A táncsoport rendszeresen fellép a helyi rendezvényeken. Több mint két évtizede alapították a nyugdíjas klubot. Németh Mihályné tíz éve irányítja, szervezi kortársainak a programokat. Egy jól összeszokott csapat élére került. Nagy lendülettel, sok ötlettel kezdett a munkához, ami azóta is tart. Talán a legjelentősebb változás az elődökhöz képest, hogy újra szervezték a népdalkört. Vezetőjének a szomszéd településen, Lakiteleken élő szintén nyugdíjas énektanárt, Csinger Sándornét kérték fel. Az énekkar huszonöt tagú, közülük nyolcán férfiak. A népdalkor mellett színjátszó csoport is működik, melyet Nyúl Jánosné irányít A darabokat ő választja ki, és írja át számukra. Mindegyikkel nagy közönségsikert arattak. A hagyományőrző csoport is jól működik. Ennek keretében felelevenítik a régi kézműves foglalkozásokat. Hetente két alkalommal találkoznak. Az egyik napon az éves programban meghatározott rendezvényeket tartják, a másik nap próbálnak. Előadásokat hallgattak, többek között a község életéről, különböző betegségekről, de felolvasó esteket is szoktak tartani, ahol főleg vallásos eredetű történeteket olvasnak fel. Aktívan részt vesznek a községi rendezvényeken is. A kirándulás sem marad ki az életükből, minden évben szerveznek utakat nem csak belföldre, de külföldre is. ■
