Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-24 / 300. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 24., SZERDA 5 KARÁCSONY Ajándékok a világtalan asszonynak jótékonyság Sok olvasónk adományával tette szebbé a nehéz sorsú család életét A mai gonosznak nincs szarva, kénkőszaga, s patája sincs A sorsüldözött Soványné Légrádi Máriának és csa­ládjának még nem volt olyan karácsonya, mint az idei. Köszönhető ez az ajándékozó olvasóinknak. Pulai Sára A Tabdihoz tartozó Bucka dűlői cselédházban harmadmagával élő világtalan asszony szomo­rú sorsát lapunk december 16- ai számában mutattuk be. A nincstelenséggel és kegyetlen betegségekkel is küzdő család­ról szóló írásunk sokakat meg­érintett. Olvasóink közül töb­ben jelentkeztek, hogy adomá­nyaikkal szeretnék szebbé ten­ni a szegénység, a kilátástalan- ság határára önhibáján kívül sodródott család életét. „... Ismerem a szegénységet. Az 50-es években a nyolcgyer­mekes család legöregebb tagja­ként mi is átéltük az éhezést, a fázást, a ruhátlanságot. Nyug­díjasok vagyunk a férjemmel. Ennyit tudünk adni, de ezt jó szívvel...” - írta a borítékba zárt pénzes levelében Dudás Ernőné Kecskemét-Méntelek- ről, ahonnan egyebek között krumplit, befőtteket, lekvárt, kakaót, lisztet, cukrot, sütő­port, pudingot, habtejszínt, to­jást pakolt és hozott a szeretet- csomagban. S ezzel a szerkesz­tőség portáját ideiglenesen és kivételesen kineveztük ado­mánygyűjtő hellyé. „Meghatott a cikk. Hogy e szegény embe­rek kicsit jobban érezzék ma­gukat, adunk tartós élelmisze­reket, ruhákat, tisztálkodó­szereket” - jelentkezett névte­lenül egy másik asszony. Az ugyancsak megyeszékhelyi Gyulai Lajosné meleg ruhane­műket és ágyneműket is össze­pakolt. Egy nyugdíjas asszony nagyméretű reklámszatyrokat Pulai Sára (balra) újságírónő riportja hívta fel a figyelmet a nehéz sorsú családra, az ajándékokat is ő adta át Soványné Légrádi Máriának. pakolt tele élelmiszerekkel, majd másnap újra jelentkezett, hogy társai is gyűjtésbe kezd­tek a házban, és is­mét fordult az ado­mányokkal. „Mi sem vagyunk gaz­dagok, de borzasz­tó, hogy milyen sor­sok vannak” - szólt a telefonvégen egy női hang a repülőtérről, s ő is csomagolásba kezdett, a „bá­zis” pedig magasodott. Közben a kecskeméti Farkasné Bokor A megrakott műanyag ládák­tól, szatyroktól, dobozoktól alig fértünk el az autóban. közben kantyú, Újabb adományokat ajánlottak fel a családnak A tanyavilágból visszafelé tar­tottunk, miközben újabb olva­sók jelentkeztek adományaik­kal. A kecskeméti Fábián Ist­ván és családja tartós élelmi­szereket, ruhaneműket, meleg bundát hozott. Egy bajai olva­sónk is telefonált, kérdezvén, miként juttathat el csomagot a szerencsétlen családnak. E sorok írása közben e-mailben is érdeklődtek, merre is az a Bucka dűlő, hogy karácso­nyig elvigyék a világtalan asszonynak szánt aján­dékukat. Mária egy összehajtott karácso­nyi üdvözlőlapra ráírta jókíván­ságait, s belezárta a Sovány- nénak szánt pénzt. Egy közepes mére­tű borítékban szin­tén pénzt hoztak. . Amikor a szere- tetadományokkal elindultunk a Buc­ka dűlőbe, és út- i Páhi, Tabdi, Kas- Soltszentimre útke­reszteződésben „randevúz­tunk” egy soltvadkerti férfival, aki kocsijában zsák krumplit és egyéb, karácsonyi ajándéko­kat hozott a családnak. A célhoz érve, mire mindent kipakoltunk, beterítettük a konyhát a jó szándékú, adni tu­dó és akaró emberek szeretet- csomagjaival. Az asztal roska­dozott. Lett azon bejgli, szalon­cukor, vaj, kakaó, cukor, liszt, befőtt, tojás, szalámi és meg­annyi élelmiszerféle, tisztító- és ápolószer, s hosszan sorolhat­nánk, mi minden. Mária néni kezébe adtunk néhány kisebb csomagot, hogy legalább érez­ze, hogy mit kapott. Természe­tesen elvittük a Petőfi Népe ajándékát is. A feliratos törül­közőt arcához simítottuk, s pu­haságát érezvén a színére is rá­kérdezett a világtalan asszony, aki minduntalan csak hajtogat­ta: „Köszönöm. Köszönöm min­denkinek. Hadd üzenjek ne­kik” - mondta és egy fehér pa­pírra rávezettük a kezét, amivel leírta háláját: „Köszönöm”. S ez szól mindazoknak, akik - névvel és névtelenül - szeb­bé varázsolták e Bucka dűlői család hétköznapjait, s boldog­gá tették az idei karácsopyukat. ö j_c! t—jl íj-x• o _ így köszönte meg Mária az ajándékokat. Jókai Anna Kossuth-díjas írónő­vel a karácsonyi várakozásról és az ünnepről beszélgettünk.- Advent napjait éljük, a vára­kozásét. Valamire, s legfőképpen Valakire várunk, ám sokszor nem ismerjük fel az érkezőt, ahogy Advent című versében ön is írja. így helyette azt dicsérjük, aki lódít, míg az égi küldött a kü­szöbön állva várja, hogy bebo- csássuk.- A megváltás és a karácsonyi születés megadta azokat a kere­teket, amelyeken belül az embe­riség képes lehet arra, hogy ne a halálnak adja át az életét. Jézus születése valóban a világ kegyel­me és csodája. Ám ha nem szü­letik meg a mi lelkűnkben is ugyanúgy, mint valamikor Betle­hemben ez az égi gyermek, ak­kor ezerszer is megszülethetett, mi mégis el vagyunk veszve. Az ön által említett versem mon­dandója az, hogy ilyenkor, ad­vent idején a legnagyobb talán a kísértés. Hiszen az örök gonosz ■ Számomra a karácsony legfontosabb időpontja a szenteste. nem azt az embert akarja elven­ni, aki teljesen értéktelen, hi­szen ő már úgyis az övé. A Krisz­tusért a világban lévőket akarja. Óriási erőkkel, és ügyességgel dolgozik. A mai gonosz nem olyan, mint a népmesék ördöge. Nincs szarva, kénkőszaga, s pa­tája sincs, ami kilógna az ele­gáns öltönye alól. Nagyon is csá­bítóan kér bebocsátást, s az em­berek egy része el is hiszi, hogy ő az, akit vártak.- Ön és családja hogyan töltik a karácsonyt? Milyen karácso­nyi üzenetet küld az olvasók­nak?- Számomra a karácsony leg­fontosabb időpontja a szenteste. Ez a családé. Az egész nagycsa­lád összejön nálunk is. A követ­kező napokat viszont már jobban a világban kellene töltenünk. Szerintem az az igazi karácsony, ha minden egyes embertársunk­ra figyelünk. Mert éhesek az em­berek kiszolgáltatottságukban, nincstelenségükben a szeretetre. A legnagyobb ajándékként a sze- retetet adhatjuk, mert ezzel re­ményt is adunk. Erre kérem az olvasókat is. így lesz áldott kará­csonyuk. ■ Tetézi Lajos Telt házas koncert gyertyafénynél Nagy sikerrel adott karácsonyi koncertet az Aurin leány- és női kar, a Septeam énekegyüttes, valamint a Kecskeméti Kodály Zoltán iskola kamarakórusa a Szent Miklós-tempfom- ban. A meghitt ünnepi hangulat részeként a kórusok az énekek egy részét gyertyafény mellett adták elő. A számtalan díjat nyert együtteseket Durányik László karnagy vezényelte. Zongorán Lovászné Gajdos Éva, orgo­nán pedig Gárdonyi Zoltán közreműködött. A telt házas koncertet a Szent Este Alapítvány, a Wojtyla Barátság Központ, valamint a Porta Egyesület szervezte. ry] 1 l 1 3 1; » f ' mm — /wr' Ajándékok a rászorulóknak Földiné Scheidt Zsófia aktivista segítségével gyűjtést szervezett a Vöröskereszt kecskeméti szervezete. Az ajándékokat a Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tanulói kapták. Tegnap pedig a nehéz körülmények közt élő nagycsaládosok fenyőfája alá került ajándék. A tartós élel­miszerekből, játékokból, gyümölcsökből összeállított csomagokat Horváth László, a Vöröskereszt megyei igaz­gatója adta át a rászorulóknak. Ma délben pedig Kecskemét főterén Újvári Paulina, a Vöröskereszt helyi szerve­zetének titkára és munkatársai játékokat osztanak a gyerekeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents