Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-01 / 280. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 1, HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 A fődíjas film volt az ünnepelt ajándéka läkitelek Felvidéki alkotás vitte el a pálmát ­Kecskeméti mű is volt a legjobbak között Az idei volt a kilencedik lakiteleki filmszemle. Sára Sándor filmrendező érté­kelése szerint a látott fil­mek átlagszínvonala min­den korábbinál magasabb volt. Ökrös Csaba 2004. december ötödikéi nép­szavazás okán készült a Bartók Csaba rendezte film. A négy percnél valamivel rövidebb alko­tás Nagy László: Táncbéli tánc­szók című versét mondja el. Szepsi lakói szavalják el, szájról szájra vándorol a szó. A költő csodálatos sorai a ragaszkodás­ról, a szerétéiről, az összetarto­zásról szólnak („És akit én meg­találok / Pántolok rá aranypán­tot). Ezt idézi a film is, a határon túl élő magyarok szeretetét, ra­gaszkodását. Mint emlékezetes: a négy évvel ezelőtti népszava­zás eredménytelen volt, az anya­ország polgárai nem adták meg a kettős állampolgárság lehető­ségét a határon tűi élő magya­roknak. Az eredmény ismereté­ben torok­szorító, szív­be markoló értelmet nyert a Mert mibennünk zeng a lélek. A film egy­szerűsége, tömörsége, szikár szép­sége, az alkotók által felhasznált filmes művészi eszközök meste­ri alkalmazása annyit nyomott a latban, hogy a zsűri a fődíjat a szepsieknek adja. A film lakiteleki története itt véget is érhetne. Egy fejezet azonban még hátravan. Tudni kell, hogy a filmszemle pénteki napja nem csak a díjkiosztásé. Ilyenkor még egyszer levetítenek néhány díjnyertes alkotást, s ennek a há­romórás „szemle-összefoglaló­nak” alapján is díjaz a nézőté­ren helyet foglaló diákközönség. Miután leperegtek a filmek, és minden jutalmazott alkotó átvet­A hegybírók lakiteleki bálját megelőző néhány nap a Népfőis­kolán évről évre a mozgóképé, így volt ez szerdától péntekig a múlt a héten is, amikor a Kistér­ségi és kisközösségi televíziók filmszemléje zajlott. Száznegy­vennyolc film érkezett az idén, hat kategóriába sorolva. Az előzsűri értékelése alapján har­mincegy jutott a szemle zsűrije elé. Az ország minden sarkából érkeztek alkotá­sok, és számos, határon túli tévés, filmes műhely is küldött filmet. Közönségzsűri is van, a szűkebb régió középiskolái, média szakos diákjai is ott ülnek a nézőtéren, és szavazataik alapján is díjaz­nak filmeket. Idén is „mozizott” Lakiteleken sok kiskunfélegyhá­zi, kecskeméti, csongrádi, kun­szentmártoni diák. A filmek sze­replőinek felsorolásakor alkal­mazott fordulatot használva: és még sokan mások. így a térség nyugdíjasai is zsűriztek. Szombati lapunkban rövidhír­ben már közöltük, hogy melyik film érdemelte ki a fődíjat. A fel­vidéki Szepsiben működő Reg­film Kft. Mert mibennünk zeng a lélek című filmje nyert. A Sára Sándor filmrendező, zsűrielnök és Bartók Csaba, a fődíjas film rendezője. te díját, három ember maradt a vászon előtt: a zsűri elnöke, Sá­ra Sándor, a filmszemle atyja, Lezsák Sándor és Bartók Csaba, a fődíjas film rendezője. Lezsák felköszöntötte Sára Sándort, aki hetvenötödik születésnapját ün­nepli, s az ő tiszteletére rendez­ték az idei szemlét. A parlamen­ti alelnök elmondta, hogy sokat gondolkodott rajta, mi is lehetne igazán meghitt, kifejező és érté­kes ajándék a magyar mozgókép mesterének. „A filmszemle kí­nálta a megoldást, a fődíjas film az igazi ajándék. Hisz olyan al­kotóközösség készítette, amely­nek tagjai az elmúlt években so­kat tanultak Sárától, és útmuta­tását követve fejlődtek.” Lezsák Sándor megkérte Bartók Csabát, hogy mielőtt ajándékul ismétel­ten levetítenék a filmet, mondjon néhány szót keletkezésének kö­rülményeiről. A felvidéki rende­ző a várakozás csendjében a mikrofonhoz lépett, mély léleg­zetet véve belefogott a Nagy László-versbe. Nem érhetett el a második versszakig sem, elfúlt a hangja, könnyeivel küzdve, si­kertelenül próbálkozott a folyta­tással. Mielőtt a megerősítő taps felcsattant volna, sok szempárt homályosítottak el könnyek. Megindulva hallgattuk a szepsi- ből érkezett magyart, aki el­mondta: a négy évvel ezelőtti de­cember ötödiké óta már nem az anyaországba jön, amikor átlép a határon, csak Magyarország­ra: „mert nem anya az, aki el­dobja gyermekét.” A lakiteleki filmszemle főbb díjazottjai között van olyan, amelyet szűkebb pátriánk egyik alkotóközössége készített. Ez a Kecskemétfilm Kft. Virágom, vi­rágom című filmje, melyet Neuberger Gizella rendezett. Nyolc és fél percbe foglalva, na­túr filmes és animációs eszközö­ket ötvözve egy menyasszonyöl­töztetést mutat meg a film. A Buglya Sándor és Cseh János operatőri munkáját dicsérő al­kotás felvillantja a nézőnek, hogy milyen szédítően ismeret­len világba lép a házasság kü­szöbén át egy leány. A filmesek a túrái népviselet szépségét, és az öltöztetést végző kezek óvó ügyességét megmutatva, a nép­tánc sodró lendületével repítet­ték el a nézőt. A rendező az al­kotók és a zsűri közös beszélge­tésén elmondta, hogy a meny­asszony számára születésétől fogva az esküvő napjára gyűj­tött ruhák feladása csaknem há­rom órát vesz igénybe. A kime­rítő folyamat során búcsúzik el a lánytól a családja, útjára bo­csátva, amit párjával jár majd be, s aminek ismeretlensége ijesztő lehet. A Duna tévé ígéretet tett arra, hogy megvásárolja a filmet, és a lehető legrövidebb időn belül műsorára is tűzi. A zsűri további négy filmet ré­szesített kétszázezer forintos díj­ban. A Nyolcvan a százból című alkotás a moldvai csángó közös­ségek útkeresését mutatta be. A kései hazatérés című film, me­lyet a mártélyi 7 Határ Stúdió ké­szített egy vajdasági magyar ka­tona földi maradványainak fel­kutatásáról. Becskei Sándor a délszláv háború első halottjai kö­zé tartozott, mégis csak 2006- ban temethették el. Két portré is a nyertesek között volt, mindket­tőt Zsigmond Attila rendezte. A Földhöz vert csoda a gyergyó- szárhegyi Ráfi Lajos költőt mu­tatta be, és megismerhettük Ba­lázs Józsefet is az Egy gyergyó- alfalvi festő világában. Mély tiszteletet érdemel mind a tíz megyei Príma-jelölt! díjkiosztó Olyan értékekkel gyarapították Bács-Kiskun közéletét, melyekkel kiállhatunk ország és világ elé Péntek este, néhány perc­cel nyolc óra előtt végleg el­dőlt az idei Prima-díjak sorsa. Baják! Zsanett A kecskeméti Erdei Ferenc Kul­turális és Konferencia Központ aulájában berendezett ünnepi vacsorán a közönség rövidfilmek segítségével nyerhetett bepillan­tást a tíz jelölt munkásságába és életébe, hogy aztán Szili Nóra - az est háziasszonya - vezényleté­vel kezdetét vegye az izgalmas borítéknyitogatás. Szervezők és győztesek ekképpen foglalták össze a nagyszabású rendezvény és az elismerés mondanivalóját. vérségi János, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének (VOSZ) Bács-Kiskun megyei elnöke: - Nagy jelentősége van annak, hogy a mostani, válságos gazda­sági helyzetben is figyelmet tud­tak fordítani a vállalkozók e ne­mes célra, és összefogásukból idén is támogatást nyertek kü­lönböző közértékeink. Persze, ilyenkor mindig nehéz dolga van a zsűrinek, de mély tiszte­lettel gondolunk mind a tíz je­löltre, akik vállalták a megmé­rettetést. Gratulálok a díjazot­taknak, de emellett meg kell em­lítenem, hogy a résztvevők mindannyian győztesek, hiszen sokszorosan bizonyítottak saját területükön. Olyan maradandó értékekkel gyarapították a me­gyei közéletet, melyekkel büsz­kén kiállhatunk az ország és a világ elé. Örülünk, hogy e társa­dalmi összefogással mi is támo­gathattuk munkájukat. dr. csatári Bálint geográfus: - Már maga a jelölés is nagy megtiszteltetés volt számomra, hiszen a tudományok általában nem élnek olyan aktívan a köztu­datban, ezáltal finanszírozásuk is csekélyebb. Ahhoz azonban, hogy ezeket a sikereket elérjem, komoly csapatmunkára volt szükség. Pályafutásom alatt mindvégig éreztem annak a he­lyi közösségnek a támogatását, amelyért dolgozom és ez hihetet­len kitartást tud adni az ember­nek. Az egymillió forintból egy kisebb összeget a „Csiperó- csapat” azon tagjának szeretnék felajánlani, akinek a legtöbb hi­ányzik ahhoz, hogy jövőre vilá­got láthasson. Egy másik részét pedig a Katona József Gimnázi­um alapítványának adom, hi­szen gyermekeim ebben az okta­tási intézményben lépnek a tudo­mányok rögös útjára. ALFÖLDINÉ DOBOZI ESZTER pedagó­gus, költő, iskolaigazgató: - Nagy jelentőségű elismerés ez szá­momra. Már attól is büszkeség töltött el, hogy ilyen kiválóságok­kal kerülhettem egy listára, de őszintén szólva fel sem merült bennem, hogy rám is eshet a zsű­ri választása. Becsülöm a vállal­kozók jótékonysági törekvéseit, hiszen ezáltal segítenek egy ki­csit jobbá tenni a világot. Mun­kánk során valamennyien ezen fáradozunk. Iskolaigazgatóként, pedagógusként tudom, hogy a mai világban nagyon fontos sze­repe van annak, hogy pozitív kö­vetendő példákat állítsunk a fel­növekvő generációk elé. Ez per­sze nehezen menne egy biztos családi háttér nélkül. Én szeren­csésnek mondhatom magam, hi­szen irodalomtörténész férjem mindenben támogat, és azt is el­fogadja, ha sokszor csak nagyon későn érkezem haza. A pénz egy részét alapítványaink rászoruló­inak megsegítésére fogom fel­használni. mikulás Ferenc, stúdióvezető: - Úgy gondolom, a Kecskeméti Animációs Stúdiónak sikerült jó néhány olyan filmet előállítania, mellyel bátran képviselhetjük városunkat nemzetközi megmé­rettetéseken is. A Magyar nép­mesék, a Vízipók-Csodapók, a Mesék Mátyás királyról, Mon­dák a magyar történelemből, mind-mind olyan címek, melyek­re egy egész ország emlékszik, hiszen nagy részünk ezeken nőtt fel. Megalkotásuk azonban nagyon komoly szakértői mun­kát igényelt. Harminchét év alatt kiváló kollégákkal hozott össze a sors, és nélkülük nem is lehetnék most e díj büszke tulaj­donosa. Eredményes együttmű­ködésünknek hála, igazi értéke­ket közvetítő rajzfilmek tudnak képviselni bennünket szerte a világban. csupor BALÁZS orgonistatanuló:- Nagyon nagy lehetőség szá­momra, hogy fiatalságom ellené­re nekem szánták ezt a díjat. Ez az első ilyen rangos elismeré­sem, de remélem, hogy a jövő­ben is lesz alkalmam bizonyíta­ni rátermettségemet, és még sok hasonló, felemelő élményben lesz részem. Egy életre elkötelez­tem magam a zene mellett, és - noha olykor sok lemondással jár- tudom, hogy pont ezekért a pil­lanatokért éri meg csinálni. Arra biztatok mindenkit, aki ezzel a szerelem-hivatással kacérkodik, hogy küzdjön az álmaiért, hiszen sok gyakorlással és önerővel minden elérhető. Balról jobbra: Csupor Balázs, Alföldiné Dobozi Eszter, Vérségi János, Mikulás Ferenc és Csatári Bálint. Nem vagyok jó, nem vagyok jó senkinek / Rám ugatnak égiek és földiek

Next

/
Thumbnails
Contents