Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-01 / 280. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. DECEMBER 1, HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 A fődíjas film volt az ünnepelt ajándéka läkitelek Felvidéki alkotás vitte el a pálmát Kecskeméti mű is volt a legjobbak között Az idei volt a kilencedik lakiteleki filmszemle. Sára Sándor filmrendező értékelése szerint a látott filmek átlagszínvonala minden korábbinál magasabb volt. Ökrös Csaba 2004. december ötödikéi népszavazás okán készült a Bartók Csaba rendezte film. A négy percnél valamivel rövidebb alkotás Nagy László: Táncbéli táncszók című versét mondja el. Szepsi lakói szavalják el, szájról szájra vándorol a szó. A költő csodálatos sorai a ragaszkodásról, a szerétéiről, az összetartozásról szólnak („És akit én megtalálok / Pántolok rá aranypántot). Ezt idézi a film is, a határon túl élő magyarok szeretetét, ragaszkodását. Mint emlékezetes: a négy évvel ezelőtti népszavazás eredménytelen volt, az anyaország polgárai nem adták meg a kettős állampolgárság lehetőségét a határon tűi élő magyaroknak. Az eredmény ismeretében torokszorító, szívbe markoló értelmet nyert a Mert mibennünk zeng a lélek. A film egyszerűsége, tömörsége, szikár szépsége, az alkotók által felhasznált filmes művészi eszközök mesteri alkalmazása annyit nyomott a latban, hogy a zsűri a fődíjat a szepsieknek adja. A film lakiteleki története itt véget is érhetne. Egy fejezet azonban még hátravan. Tudni kell, hogy a filmszemle pénteki napja nem csak a díjkiosztásé. Ilyenkor még egyszer levetítenek néhány díjnyertes alkotást, s ennek a háromórás „szemle-összefoglalónak” alapján is díjaz a nézőtéren helyet foglaló diákközönség. Miután leperegtek a filmek, és minden jutalmazott alkotó átvetA hegybírók lakiteleki bálját megelőző néhány nap a Népfőiskolán évről évre a mozgóképé, így volt ez szerdától péntekig a múlt a héten is, amikor a Kistérségi és kisközösségi televíziók filmszemléje zajlott. Száznegyvennyolc film érkezett az idén, hat kategóriába sorolva. Az előzsűri értékelése alapján harmincegy jutott a szemle zsűrije elé. Az ország minden sarkából érkeztek alkotások, és számos, határon túli tévés, filmes műhely is küldött filmet. Közönségzsűri is van, a szűkebb régió középiskolái, média szakos diákjai is ott ülnek a nézőtéren, és szavazataik alapján is díjaznak filmeket. Idén is „mozizott” Lakiteleken sok kiskunfélegyházi, kecskeméti, csongrádi, kunszentmártoni diák. A filmek szereplőinek felsorolásakor alkalmazott fordulatot használva: és még sokan mások. így a térség nyugdíjasai is zsűriztek. Szombati lapunkban rövidhírben már közöltük, hogy melyik film érdemelte ki a fődíjat. A felvidéki Szepsiben működő Regfilm Kft. Mert mibennünk zeng a lélek című filmje nyert. A Sára Sándor filmrendező, zsűrielnök és Bartók Csaba, a fődíjas film rendezője. te díját, három ember maradt a vászon előtt: a zsűri elnöke, Sára Sándor, a filmszemle atyja, Lezsák Sándor és Bartók Csaba, a fődíjas film rendezője. Lezsák felköszöntötte Sára Sándort, aki hetvenötödik születésnapját ünnepli, s az ő tiszteletére rendezték az idei szemlét. A parlamenti alelnök elmondta, hogy sokat gondolkodott rajta, mi is lehetne igazán meghitt, kifejező és értékes ajándék a magyar mozgókép mesterének. „A filmszemle kínálta a megoldást, a fődíjas film az igazi ajándék. Hisz olyan alkotóközösség készítette, amelynek tagjai az elmúlt években sokat tanultak Sárától, és útmutatását követve fejlődtek.” Lezsák Sándor megkérte Bartók Csabát, hogy mielőtt ajándékul ismételten levetítenék a filmet, mondjon néhány szót keletkezésének körülményeiről. A felvidéki rendező a várakozás csendjében a mikrofonhoz lépett, mély lélegzetet véve belefogott a Nagy László-versbe. Nem érhetett el a második versszakig sem, elfúlt a hangja, könnyeivel küzdve, sikertelenül próbálkozott a folytatással. Mielőtt a megerősítő taps felcsattant volna, sok szempárt homályosítottak el könnyek. Megindulva hallgattuk a szepsi- ből érkezett magyart, aki elmondta: a négy évvel ezelőtti december ötödiké óta már nem az anyaországba jön, amikor átlép a határon, csak Magyarországra: „mert nem anya az, aki eldobja gyermekét.” A lakiteleki filmszemle főbb díjazottjai között van olyan, amelyet szűkebb pátriánk egyik alkotóközössége készített. Ez a Kecskemétfilm Kft. Virágom, virágom című filmje, melyet Neuberger Gizella rendezett. Nyolc és fél percbe foglalva, natúr filmes és animációs eszközöket ötvözve egy menyasszonyöltöztetést mutat meg a film. A Buglya Sándor és Cseh János operatőri munkáját dicsérő alkotás felvillantja a nézőnek, hogy milyen szédítően ismeretlen világba lép a házasság küszöbén át egy leány. A filmesek a túrái népviselet szépségét, és az öltöztetést végző kezek óvó ügyességét megmutatva, a néptánc sodró lendületével repítették el a nézőt. A rendező az alkotók és a zsűri közös beszélgetésén elmondta, hogy a menyasszony számára születésétől fogva az esküvő napjára gyűjtött ruhák feladása csaknem három órát vesz igénybe. A kimerítő folyamat során búcsúzik el a lánytól a családja, útjára bocsátva, amit párjával jár majd be, s aminek ismeretlensége ijesztő lehet. A Duna tévé ígéretet tett arra, hogy megvásárolja a filmet, és a lehető legrövidebb időn belül műsorára is tűzi. A zsűri további négy filmet részesített kétszázezer forintos díjban. A Nyolcvan a százból című alkotás a moldvai csángó közösségek útkeresését mutatta be. A kései hazatérés című film, melyet a mártélyi 7 Határ Stúdió készített egy vajdasági magyar katona földi maradványainak felkutatásáról. Becskei Sándor a délszláv háború első halottjai közé tartozott, mégis csak 2006- ban temethették el. Két portré is a nyertesek között volt, mindkettőt Zsigmond Attila rendezte. A Földhöz vert csoda a gyergyó- szárhegyi Ráfi Lajos költőt mutatta be, és megismerhettük Balázs Józsefet is az Egy gyergyó- alfalvi festő világában. Mély tiszteletet érdemel mind a tíz megyei Príma-jelölt! díjkiosztó Olyan értékekkel gyarapították Bács-Kiskun közéletét, melyekkel kiállhatunk ország és világ elé Péntek este, néhány perccel nyolc óra előtt végleg eldőlt az idei Prima-díjak sorsa. Baják! Zsanett A kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ aulájában berendezett ünnepi vacsorán a közönség rövidfilmek segítségével nyerhetett bepillantást a tíz jelölt munkásságába és életébe, hogy aztán Szili Nóra - az est háziasszonya - vezényletével kezdetét vegye az izgalmas borítéknyitogatás. Szervezők és győztesek ekképpen foglalták össze a nagyszabású rendezvény és az elismerés mondanivalóját. vérségi János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) Bács-Kiskun megyei elnöke: - Nagy jelentősége van annak, hogy a mostani, válságos gazdasági helyzetben is figyelmet tudtak fordítani a vállalkozók e nemes célra, és összefogásukból idén is támogatást nyertek különböző közértékeink. Persze, ilyenkor mindig nehéz dolga van a zsűrinek, de mély tisztelettel gondolunk mind a tíz jelöltre, akik vállalták a megmérettetést. Gratulálok a díjazottaknak, de emellett meg kell említenem, hogy a résztvevők mindannyian győztesek, hiszen sokszorosan bizonyítottak saját területükön. Olyan maradandó értékekkel gyarapították a megyei közéletet, melyekkel büszkén kiállhatunk az ország és a világ elé. Örülünk, hogy e társadalmi összefogással mi is támogathattuk munkájukat. dr. csatári Bálint geográfus: - Már maga a jelölés is nagy megtiszteltetés volt számomra, hiszen a tudományok általában nem élnek olyan aktívan a köztudatban, ezáltal finanszírozásuk is csekélyebb. Ahhoz azonban, hogy ezeket a sikereket elérjem, komoly csapatmunkára volt szükség. Pályafutásom alatt mindvégig éreztem annak a helyi közösségnek a támogatását, amelyért dolgozom és ez hihetetlen kitartást tud adni az embernek. Az egymillió forintból egy kisebb összeget a „Csiperó- csapat” azon tagjának szeretnék felajánlani, akinek a legtöbb hiányzik ahhoz, hogy jövőre világot láthasson. Egy másik részét pedig a Katona József Gimnázium alapítványának adom, hiszen gyermekeim ebben az oktatási intézményben lépnek a tudományok rögös útjára. ALFÖLDINÉ DOBOZI ESZTER pedagógus, költő, iskolaigazgató: - Nagy jelentőségű elismerés ez számomra. Már attól is büszkeség töltött el, hogy ilyen kiválóságokkal kerülhettem egy listára, de őszintén szólva fel sem merült bennem, hogy rám is eshet a zsűri választása. Becsülöm a vállalkozók jótékonysági törekvéseit, hiszen ezáltal segítenek egy kicsit jobbá tenni a világot. Munkánk során valamennyien ezen fáradozunk. Iskolaigazgatóként, pedagógusként tudom, hogy a mai világban nagyon fontos szerepe van annak, hogy pozitív követendő példákat állítsunk a felnövekvő generációk elé. Ez persze nehezen menne egy biztos családi háttér nélkül. Én szerencsésnek mondhatom magam, hiszen irodalomtörténész férjem mindenben támogat, és azt is elfogadja, ha sokszor csak nagyon későn érkezem haza. A pénz egy részét alapítványaink rászorulóinak megsegítésére fogom felhasználni. mikulás Ferenc, stúdióvezető: - Úgy gondolom, a Kecskeméti Animációs Stúdiónak sikerült jó néhány olyan filmet előállítania, mellyel bátran képviselhetjük városunkat nemzetközi megmérettetéseken is. A Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Mesék Mátyás királyról, Mondák a magyar történelemből, mind-mind olyan címek, melyekre egy egész ország emlékszik, hiszen nagy részünk ezeken nőtt fel. Megalkotásuk azonban nagyon komoly szakértői munkát igényelt. Harminchét év alatt kiváló kollégákkal hozott össze a sors, és nélkülük nem is lehetnék most e díj büszke tulajdonosa. Eredményes együttműködésünknek hála, igazi értékeket közvetítő rajzfilmek tudnak képviselni bennünket szerte a világban. csupor BALÁZS orgonistatanuló:- Nagyon nagy lehetőség számomra, hogy fiatalságom ellenére nekem szánták ezt a díjat. Ez az első ilyen rangos elismerésem, de remélem, hogy a jövőben is lesz alkalmam bizonyítani rátermettségemet, és még sok hasonló, felemelő élményben lesz részem. Egy életre elköteleztem magam a zene mellett, és - noha olykor sok lemondással jár- tudom, hogy pont ezekért a pillanatokért éri meg csinálni. Arra biztatok mindenkit, aki ezzel a szerelem-hivatással kacérkodik, hogy küzdjön az álmaiért, hiszen sok gyakorlással és önerővel minden elérhető. Balról jobbra: Csupor Balázs, Alföldiné Dobozi Eszter, Vérségi János, Mikulás Ferenc és Csatári Bálint. Nem vagyok jó, nem vagyok jó senkinek / Rám ugatnak égiek és földiek
