Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-12 / 290. szám
APOSTAG 5 PETŐFI NEPE - 2008. DECEMBER 12., PENTEK Baba olvasók is lapozgatnak az érdekes községi bibliotékában A községi könyvtár meglehetősen népszerű intézmény. Aki nem hinné, megláthatja: a betűket nem ismerők is látogatják a szüleikkel. A baba olvasók - így nevezi az ovisokat Komáromi Petra könyvtárvezető - állítólag rajonganak a színes, képes mesekötetekért.- A könyvek között nevelkedő kicsikkel sokkal könnyebb lesz megszerettetni az olvasást, atni- kor majd megtanulják a betűvetést. Egyébként a kecskeméti Katona József Könyvtárban találták ki az ovisoknak a könyvtári foglalkozásokat, mi átvettük, nagyon jó ötlet - magyarázta a pedagógus könyvtárvezető. ■ Tanítják a bibliotéka használatát, és bevált náluk kecskeméti kollégáik ötlete.- A könyvtár részt vesz az iskolai oktatásban is. Negyedik osztálytól tartják a könyvtár- használati órákat, ezt a lehetősé- getki is használják pedagógusaink. Szervezünk író-olvasó találkozókat, irodalmi és történeti kiállításokat. Könyveink állandóan sokasodnak, hozzák ajándékba a falubeliek - újságolta Komáromi Petra. Nagy Lajostól sorjáznak a piros betűs hétköznapok Nagy Lajos (1882-1954) Kos- suth-díjas író a falu szülöttének emlékünnepe nyitja minden februárban az apostagi piros betűs napok sorát. A magyar irodalom- történet kimagasló alakjának szép kultuszát ápolja a nevét viselő iskola. Kivétel nélkül minden osztályközösség fellép az író tiszteletére valamilyen műsorral a fesztiválon. Hatalmas az apostagi majális, eredeti helyi rendezvény augusztusban a falunapok keretében a keresztény zenekarok országos találkozója, a Ladik Fesztivál. Év végére nem tartogat örvendezésre való eseményt a helytörténelem. December 24-én az egész falu emlékezik az 1944-es pentelei pontonhíd bombázására, ahol sok apostagi lelte halálát. Híd lábához ipari park falukomfort Vendégfogó programoktól is várják a fellendülést Ünnepeik, közösségi programjaik színesek, mutatósak. Rendszerint a csinos, ügyes mazsorettek az események főszereplői. A 2006-os év őszén, a lejárt mandátumú képviselő-testület búcsúzóul megszavazta azt a falurendezési tervet, mely már tartalmazta a Pentele híd lábánál létrehozandó ipari övezetet. Munkájukat folytatták az új apostagi és a dunavecsei önkormányzatok. Egy befektetővel létrehoztak egy gazdasági társaságot, amely az M8 vonala és a régi és új 51-es közötti területet közművesül Ez a beruházás lehet a feltétele az újabb munkahelyeknek, a falufejlesztésnek. Apostag aszerint boldogul, hogy mennyi saját forrása lesz a központi támogatások megváltásához.- Fejleszthetnénk hitelből is, de nem tudjuk, miből fizetnénk azt vissza. Ritkaság, nekünk nincs banki tartozásunk, reméljük nem is lesz. Csak azokat a feladatokat vállaljuk, melyek finanszírozhatók a helyi költség- vetésből. Ám a község forrásai egyre vékonyabban csurrannak, kénytelenek voltunk átadni intézményeink egy részét működtetésre - nevezetesen a szociális intézményünket - az önkormányzatoknál jobban finanszírozott kistérségi intézményi hálózatba - körvonalazta faluja helyzetét Zakar Zoltán János polgármester.- A fontos feladatok kényszerű átruházása vajon nem vetíti-e előre más szolgáltatások, juttatások megszüntetését is?- Ki mondja meg, hogy mi kerül veszélybe, mondjuk, egy év múlva. Most úgy látjuk, hogy a szociális juttatások, segélyek tarthatóak. Ugyanezt mondhatom az újszülöttek családjának nyújtott egyszeri 15 ezer forintos ajándékutalványról, a fiatalok első lakáshoz jutási támogatásáról. Tudjuk, a fészekrakók számára nem sok az a 100-300 ezer forint adomány, de legalább egy közművet ki tudnak váltani vele. A választási ciklus elején a gazdaságfejlesztés mellett komfortosabb, élhetőbb faluról beszélt az önkormányzat. Úgy gondolom, beváltható ígéret. A közművek megépítésére már nem kell költeni, de a karbantartásokra, különösen az úthálózat javítására annál inkább. Sajnos, középületeink állapota egyre romlik, különösen sürgető az Europa Nostra-díjas zsinagógánk, a művelődési ház felújítása. Szeptemberben a volt postaépület felújítására adtunk be pályázatot: közösségi házat létesítenénk ott. Az Ágoston-ingat- lan megvásárlásával pedig megtettük az első lépést a faluközpont megújítására. A házat elbontjuk, parkoló, park, játszótér lesz a helyén.- E feladatokhoz bizonyára sok kétkezi munka is elkél. A falubeliekre számíthatnak?- A régi játszótér felújítását mondom példának: közel százan jöttek segíteni. Bevonjuk a társadalmi szervezeteket a pályázatokba, mert ők az önkormányzatoknál kedvezőbb feltételekkel jutnak támogatáshoz. Akarunk építeni egy 15-20 személyes szállót, annak költségeire már az egyik civilszervezet pályázik. Nálunk a turizmus feltételeit érdemes fejleszteni. Nívós fesztiváljaink, sportrendezvényeink és a három történelmi egyház kulturális értékei ismeretében állítom ezt. Látom, hogy a falubeliek is akarják. Hiszem: lesz majd nálunk jó borturizmus, kolbászfesztivál, és minden olyan rendezvény, amiért érdemes Apostagra utazni. A közösségi rendezvényeken jól érzi magát ZAKAR ZOLTÁN JÁNOS 1976-ban született Budapesten. A dunaújvárosi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett számvitel-gazdálkodás szakon. 1998-ban műszaki menedzser képesítést szerzett a Dunaújvárosi Főiskolán. 2000- ben kapott újabb diplomát Szegeden, a JATE közgazdász szakán. 2000-től Dunavecsén a Bács-Kiskun megyei közoktatási intézmény tanára volt. 2006-tól Apostag polgármestere. Felesége titkárnő. Szabad ideje jelentős részét a civil közösségek rendezvényein tölti vagy sportol. • Apostag Apostolok bizánci körtemplomától a zsinagógáig Apostag több mint ezer éve lakott település. Az első írásos emlék 1217-ből származik. Kelták éltek ott, ezt bizonyítják a község határában talált leletek is. Nevét feltehetően a tizenkét szögletű bizánci stílusú körtemplomról kapta, amelyben a 12 apostol szobra állt. A honfoglalás után a terület Árpád fia, Üllő birtokában volt. Az 1318. évben nevezetes helyszín volt Apostag. Ősi temploma adott helyet a Károly Róberttel szemben szervezkedő főpapság tanácskozásának. A török megszállás végén lakatlanná vált, 1695-ben népesült be ismét. A Rákóczi-, majd az 1848/49-es szabadságharcban aktívan részt vettek az apostagiak, és becsülettel szolgálták a hazát. A 19- 20. század fordulójától mintasze- ' rű szőlő- és gyümölcstermesztő gazdálkodás jött létre a település környékén. Az 1960-as évek elején a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása végzetesen tönkretette a földművelést, elér- téktelenítette a felhalmozódott szakmai ismereteket. A községben a katolikus, református és evangélikus egyházközség él, békésen, egymást tisztelve örökítik meg a keresztény kultúra értékeit. A zsidó közösség a II. világháborús tragédiában megszűnt. Ráhagyták az utókorra a legértékesebb műemléket, az Európa Nostra-díjas zsinagógát. ÖNKORMÁNYZAT Polgármester: Zakar Zoltán. Alpolgármester: Ács Tibor. Képviselő-testület tagjai: Húsz György- né, Kőhegyi István, Milánkovics Szabolcs, Murányi Péter, dr. Reha Józsefné, Tóth Sándor, Tóth-Szöllős Mihály, Valaczka János. Jegyző: dr. Szöllősi Ká- ! rolyné. A lelkiismeret és a diákok sikerei nevelés Felkészülten indulhatnak a magasabb iskolák, tanulmányok felé A falusi iskolák pedagógusaitól sokat követel lelkiismeretük: úgy akarják nevelni gyerekeiket, hogy semmiben ne legyenek hátrányban a városi iskolásokkal szemben. Mit jelent ez pontosan? A Nagy Lajos iskola nevelői azt mondják: a legkevesebb, amit a gyerekekért tehetnek, hogy fel- készülten indítsák őket útnak a magasabb tanulmányok felé.- Főleg a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a szabadidős foglalkozások szervezése határozza meg a tanítás eredményességét. Lelkiismeretes nevelőink sokat fáradoznak a tanulók szaktárgyi, műveltségi, sport- és kulturális versenyekre való felkéA Nagy Lajos iskola diákjai a nevezetes kistérségi futóversenyen. szításén. A kistérségi, megyei rendezvényeken is részt veszünk, országos döntőig is jutottak már gyerekeink. A múlt tanévben a közlekedésbiztonsági verseny országos fordulójába ért Horváth Máté harmadikos tanulónk. Legutóbb a komplex természettudományi versenyen nyolcadikosaink első, a többi felsős csapatunk 3. helyezést ért el kilenc iskola közt. Rendezünk mesemondó és szavalóversenyeket, anyanyelvi és egészségvédelmi vetélkedőket, sportbajnokságokat, kirándulásokat. Sok segítséget kapunk a szülői munkaközösségtől, köszönet nekik érte - mutatta be iskolája életét Dudla Erzsébet igazgató. Keresztény értékek az imádkozok ladikjában A község egyik legaktívabb társadalmi szervezete a Ladik Ifjúsági Egyesület. Létezése a cserkészcsapattól eredeztethető: azok a fiatalok, akik kisgyermekként együtt cserkészkedtek, alapítottak egy imaközösséget. Tóth Benedek és a budapesti Emmausz közösség tagjai segítettek nekik ebben. Mindig jöttek a fővárosiak, és imádkoztak a falubeliekkel.- Az imaközösségbe egyre több és több fiatal jelentkezett, ezért hamarosan formát, arculatot kellett adni a társaságnak, egyesületbe szerveződtünk. így jött létre 21 taggal 1998 decemberében a Ladik - emlékezik Valaczka János, az egyesület alapítója.- A keresztény vallást hirdetjük, a környező települések fiataljait is megszólítjuk, magunk közé hívjuk Jézust dicsérni. A Megváltó örömhírét mindennap fontos tudnunk, csak ma már másként kell azt átadni, mint régen. Ezért tevékenységünk szerteágazó, minden emberhez más úton tudunk eljutni. Legjelentősebb közönségrendezvényünk a nyári Ladik Fesztivál, melyen a keresztény kulturális értékeket mutatjuk meg a hozzánk látogatóknak. ■ Jó szóval visz az út a jó emberek leikéhez.
