Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-06 / 259. szám

KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Bemutató: 2008. november 8-án, szombaton a Nagyszínházban Presser Gábor-Horváth Péter-Sztevanovity Dusán A PADLÁS (félig mese-félig musical) RÁDIÓS................... SÜNI ...................... HE RCEG ................. KÖ LYÖK................... MEGLÖKŐ............... LÁ MPÁS ................. BA RRABÁS/RÉVÉSZ MAMÓKA............... TÉ MÜLLER ........... DE TEKTÍV............... ÜTEG ..................... RO BINSON............. .. ..........................Puskás Péter Simon Boglárka /Mihály Dóra ....................Csémy Balázs eh. ..........................Wégner Judit ........................Széplaky Géza ........................Szokolai Péter .................................Pál Attila ........................Csombor Teréz ............................Sirkó László ..........................Fazakas Géza ......................Kertész Richárd ............................Tóth Mihály Dí szlet- és jelmeztervező: Rományi Nóra Koreográfus: Vági Bence Zenei vezető: Látó Richárd Zenei asszisztens: Dömötör Zsuzsa Animáció: Horváth Mari és Ballai Tóth Roland Ügyelő: Sipos Richárd Súgó: Sirkó Anna A rendező munkatársa: Túri Gábor Rendezte: RÉCZEI TAMÁS 1988. január 27-én ment fel először a függöny - s azóta több mint 650 estén született meg újra és újra a varázs­lat a Vígszínházban, e 9-99 éveseknek szánt musical né­zőinek. Azóta számos hazai és határon túli színház be­mutatta a művet, telt házas előadások sorozatát ünne­pelve. 15 év elteltével, 2008-ban a csoda ismét Kecske­métre érkezik! „A húszéves mese ma is hat. Nézői között vannak ré­gi rajongók és ifjú lelkesek, kiszolgált mozdonyvezetők, újdonász könyvelők, orvosok, jogászok, metróellen­őrök, gyerekek, felnőttek meg akik sose nőnek fel. Sze­retik ezt a mesét, szeretik ezt az előadást. Mi az oka a szinte példa nélküli sikersorozatnak? Talán az, hogy szerepeinek újabb és újabb fiatal művészek adnak éle­tet, mindegyikük hozzátesz és elvesz belőlük valamit, az újak együtt játszanak a régiekkel, alakítják egymást és a mese árnyalatait, de a mese is alakítja őket? Talán van ebben az általunk talált történetben (zenéstől, dal­szövegestől, prózástól-mindenestül) valami, ami vala­hogy több lett az idők során annál, mint amit mi, alko­tók valaha is gondoltunk róla? Nem tudom. Talán mind­egy is. A fontos, hogy örüljünk neki felhőtlenül, büsz­kén és boldogan úgy, ahogyan manapság szinte sem­minek nem lehet örülni - kivéve talán a szilvás gom­bócot” - nyilatkozta Horváth Péter, A padlás egyik szer­zője a darab 20. születésnapján.

Next

/
Thumbnails
Contents