Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-06 / 259. szám
KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Bemutató: 2008. november 8-án, szombaton a Nagyszínházban Presser Gábor-Horváth Péter-Sztevanovity Dusán A PADLÁS (félig mese-félig musical) RÁDIÓS................... SÜNI ...................... HE RCEG ................. KÖ LYÖK................... MEGLÖKŐ............... LÁ MPÁS ................. BA RRABÁS/RÉVÉSZ MAMÓKA............... TÉ MÜLLER ........... DE TEKTÍV............... ÜTEG ..................... RO BINSON............. .. ..........................Puskás Péter Simon Boglárka /Mihály Dóra ....................Csémy Balázs eh. ..........................Wégner Judit ........................Széplaky Géza ........................Szokolai Péter .................................Pál Attila ........................Csombor Teréz ............................Sirkó László ..........................Fazakas Géza ......................Kertész Richárd ............................Tóth Mihály Dí szlet- és jelmeztervező: Rományi Nóra Koreográfus: Vági Bence Zenei vezető: Látó Richárd Zenei asszisztens: Dömötör Zsuzsa Animáció: Horváth Mari és Ballai Tóth Roland Ügyelő: Sipos Richárd Súgó: Sirkó Anna A rendező munkatársa: Túri Gábor Rendezte: RÉCZEI TAMÁS 1988. január 27-én ment fel először a függöny - s azóta több mint 650 estén született meg újra és újra a varázslat a Vígszínházban, e 9-99 éveseknek szánt musical nézőinek. Azóta számos hazai és határon túli színház bemutatta a művet, telt házas előadások sorozatát ünnepelve. 15 év elteltével, 2008-ban a csoda ismét Kecskemétre érkezik! „A húszéves mese ma is hat. Nézői között vannak régi rajongók és ifjú lelkesek, kiszolgált mozdonyvezetők, újdonász könyvelők, orvosok, jogászok, metróellenőrök, gyerekek, felnőttek meg akik sose nőnek fel. Szeretik ezt a mesét, szeretik ezt az előadást. Mi az oka a szinte példa nélküli sikersorozatnak? Talán az, hogy szerepeinek újabb és újabb fiatal művészek adnak életet, mindegyikük hozzátesz és elvesz belőlük valamit, az újak együtt játszanak a régiekkel, alakítják egymást és a mese árnyalatait, de a mese is alakítja őket? Talán van ebben az általunk talált történetben (zenéstől, dalszövegestől, prózástól-mindenestül) valami, ami valahogy több lett az idők során annál, mint amit mi, alkotók valaha is gondoltunk róla? Nem tudom. Talán mindegy is. A fontos, hogy örüljünk neki felhőtlenül, büszkén és boldogan úgy, ahogyan manapság szinte semminek nem lehet örülni - kivéve talán a szilvás gombócot” - nyilatkozta Horváth Péter, A padlás egyik szerzője a darab 20. születésnapján.