Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-21 / 272. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 21., PÉNTEK 7 DRÁGSZÉL Miliői Nem dúskál saját bevételekben a falu. A helyi adóból befolyó összeg az összes bevételnek még a tizedét sem éri el. Mezőgazda- sági vállalkozók és őstermelők mellett csupán néhány adóalany fizet iparűzési adót, aminek mértékét másfél százalékban határozták meg. Ebből az adónemből kétmillió forintra számíthat a községi kassza. A gépjármű-tulajdonosok 1,1 milliót fizetnek be. További bevéteü forrás az a 7 hektáros szántó, amit bérbe ad az önkormányzat. Támogatások Szinte minden helybeli család részesül ön- kormányzati támogatásban. A legkisebbek után - óvodáskoruk végéig - karácsony előtt gyermekenként 12 ezer forint a járandóság. Az általános iskolások évek óta ingyen kapják tankönyveiket. A középiskolások és felsőfokú tanulmányokat folytatók pedig tanévkezdéskor részesülnek 15 ezer forintos támogatásban, a község csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez is. A 60 évesnél idősebb nyugdíjasoknak kétezer-ötszáz forint pénzbeni támogatást folyósítanak az év vége előtt. Hímév Sokan találkozhattak a település nevével az elismert Miske-Drágszél néptáncegyüttes révén. A csoport működését az önkormányzat százezer forinttal támogatja. A többszörösen kiválónak minősített hagyományőrzők repertoárjában több koreográfia is szerepel, mely említi a falut. Ezek: Vasárnap délután Drágszélen, Drágszéli torkos búcsú, Ha bemögyök a drágszéli kocsmába... Jellegzetes kalocsai mintákkal díszített oszlopok köszöntik a községházába lépőket. Egykoron sok asszonynak adott munkát a híres kalocsai hímzések kivarrása. Minden fillérre figyelnek kilátások Nem kedveznek a kistelepüléseknek a feltételek Mindennapos az ingázás. Tíz óvodás és huszonegy iskolás buszozik jó hangulatban a két település között. Közel négyszázan élnek a környék legkisebb lélekszámú településén. Volt már kisebb is ez a szám, mindig a be-, illetve elköltözők száma a meghatározó. Ebben szerepet játszik, hogy alacsonyak az ingatlanárak: egy fél évszázada épült ház ötmillióba kerül, de húszévesért se kérnek többet tízmilliónál - mondja Má- csai István, a település polgár- mestere, aki nem főállásban látja el vezetői feladatait.- A rendszerváltáskor önálló önkormányzat alakult, három évvel később a hivatal is elszakadt Miskétől. Tavaly nyártól azonban ismét körjegyzőségben működünk. Ez is a költségek csökkentését szolgálja, hiszen az éves költségvetésünk összesen 36 millió forint. Minden fillérre figyelnünk kell - fűzi hozzá. Óvodájuk, iskolájuk társulásban működik Miskével és Hajóssal közösen. Miskével évtizedek óta szoros a kapcsolatuk, diákjaik 1977 óta járnak a két kilomészeretnék felújítani, de a megkövetelt önrész és az értékelési rendszer nem kedvez az apró településeknek.- Nekünk komoly terhet jelent az utófinanszírozási rendszer. A falugondnoki autóra például 6,3 milliót nyertünk, folyamatban van a beszerzése, de hitelt kell felvennünk, és csak utólag juthatunk az elnyert pénzhez. Egyébként a szolgálat öt éve működik, közel harminc főnek nyújt segítséget. Varga Péter látja el a rászorulókat, illetve segíti őket a bevásárlásban, a gyógyszerek kiváltásában, szükség esetén szállítja őket orvoshoz. Helyben ugyanis csak hetente egy délelőtt van rendelés - számol be a hétköznapi, ám sokakat érintő teendőkről a polgármester. Kilátásaikról megjegyzi: legalább a jelenlegi színvonalat tartani akarják, de környékbeli munkahelyek híján az elöregedő településen képtelenség növelni a bevételeket. Azt csak a lakosság rovására lehetne, de a gyerekes családokra és a nyugdíjasokra nem lehet több terhet rakni. térré lévő szomszéd településre. Óvodájukat igyekeztek helyben tartani, ám 2004-ben mindössze négy gyerek volt, azóta a kicsiket is hozza és viszi az iskolabusz. Egy nagy terve megvalósult az utóbbi években a kis falunak: 2006 őszére megépült a szennyvízcsatorna, teljessé vált az infrastruktúra. Egy évvel később pedig kiépült a ká- beltelevízióTiálózat is. Most azt várják, hogy az integrált közösségi tér kialakítását támogató pályázaton milyen szerencsével járnak. Kétszázezer eurós, 50 millió forintot meghaladó, terveik vannak. A községháza kihasználatlan szárnyában internet-hozzáférést biztosítanának, ügyintézéshez is használni lehetne az információs pontot, aminek fenntartására is nyerhető pénzt. A falu belső útjait is ■ Ötvenmillió forintot meghaladó terveik vannak. A lapok vonzásában- szeretek ULTIZNI, sportot nézni, de nincs különösebb hobbim - mondja Mácsai István, ezzel bizonyítva, hogy egy közösség vezetőjének életében mindig fontos a lapjárás. A polgár- mesteri teendőket 1994 óta látja el társadalmi megbízatásban, 2002 óta családi vállalkozásban kereskedőként keresi kenyerét. Korábban a kalocsai önkormányzat alkalmazottjaként dolgozott, bajai érettségijét követően 1979-től pedig a budapesti Geodéziai Vállalat munkatársa volt 1987-ig. Önállóság és függés váltakozik Drágszél Kalocsától délkeletre, az Árpás-ér mellett, a Kalocsai-Sárköz vizenyős, völgyekkel szabdalt magas árterén fekszik. A középkor folyamán a kalocsai érsekség nemes jobbágyainak hontokai székéhez tartozott. A települést 1387-ben említették először. Nevét a Drág személynév és a szegély, határ jelentésű szél főnév összetételéből kapta. Lakossága a török megszállás alatt se pusztult el, 1553-ban 21 fejadófizetőt és egy bírót, 1620-ban 27 tej- adófizetőt írtak össze a török defterekben. 1560-ban szultáni házbirtokként említették. Ferdinánd király 1559. február 3-án élethosz- szig tartó birtoklásra egri tiszteknek adományozta, ami jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken. A török kiűzése után, 1703-tól fól- desuraktól, a kalocsai érsektől bérelték a kalocsaiak Drágszélpusz- tát. Mária Terézia úrbérrendezésekor a kalocsai határ kicsinysége miatt a bérelt puszták területét számították be a jobbágyok telki illetőségébe, így Drágszél is igazi kalocsai határrá vált A XIX. század közepétől, különösen a jobbágyfelszabadítás után egyre lazább lett a kalocsai puszták városhoz való kötődése, ezért 1898. január l-jén elszakadtak Kalocsától. Drágszél Homokmégy közigazgatási egységéhez tartozott az 1922. évi önállóvá válásig. 1976-ban a szomszédos Miskéhez csatolták, 1990-ben önálló önkormányzata lett. ■fHPMpnw apmwfWwK mpjpil Mácsai István polgármester, Andriska Tibor alpolgámester, Mácsai Zoltán, Greksa Ferenc, Ihracska Ditta, Czár István (képviselők). Körjegyző: Serfőző Csaba. Aljegyző: Tóth László. Környezetvédelem Megjelentek a faluban a hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló edények. Két helyen várják a szigetek az elkülönítetten gyűjtött papírt, üveget és műanyagot. Felújítanák a sárid templomot védelem Adakoztak volna, mégse gyűlt össze elég pénz ló pár éve megroskadt az 1920-as évek elején emelt, egykoron iskolaként is szolgált templom. A drágszéliek 2003-ban fontolgatták, hogy a saroképület felújítása helyett üdvösebb lenne új templomot építem. Több mint három- milüó forintra rúgott a felajánlások összege, ám ez csupán a felújítás költségének felére lett volna elegendő. Napjainkban ismét a rekonstrukció van napirenden, hiszen templomépítési pályázat nincs, a helyi védettség alá helyezett épület felújításához azonban nyerhető pénz. Rövidesen benyújtják terveiket, ezek szerint a külső és belső felújítás, a környezet rendezése mintegy 25-30 millió forintot igényelne. Évekkel ezelőtt átadta az önkormányzat az épületet az egyháznak, most együtt remélik, hogy sikeres lesz a pályázat.
