Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-19 / 270. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 19., SZERDA LADÁNYBENE Egy-egy meccsre ket-haromszáz szurkoló is kimegy biztatni a csapatot Ha otthon játszik a csapat, egy- egy mérkőzésen, akkor 200-300 helyi polgár is biztatja a futballistákat. Egy jó mérkőzésre többen mennek el, mint egy falugyűlésre. Persze ezt tudják a játékosok is, akik jó játékkal hálálják meg a szurkolók bizalmát. Az elmúlt években két osztályt léptek előre a helyi sportolók, jelenleg a megye I. osztályában az élmezőnyben szerepelnek. Baranyi Lajos, az egyesület elnöke azt mondja, hogy a lelkesedés hajtja a fiúkat. Meg az, hogy a mérkőzések után a falu drukkereivel a focisták egy finom pörkölt mellett kitárgyalhatják a 90 perc legfontosabb eseményeit. A csapat tagjai munka után járnak az edzésekre, a legfőbb támogató az önkormányzat mellett az elnök sütőipari vállalkozása és a Gledícia Kft. Illetve az a több száz szurkoló, aki a hazai meccsek előtt kifizeti a belépőjegyet, hogy így is hozzájáruljon a költségekhez. Baranyi Lajos húsz éve irányítja a klubot. Mint mondta: az volt a célja, hogy a megye legjobbjai közé kerüljön a csapat. A csapat első embere az év végére a legjobbak közé várja a fiúkat. Hogy miért vezet valaki egy egyesületet ilyen hosszú idő óta? Baranyi Lajos csak ennyit mond: szeretem a klubot. Magyar motor, magyar útra, magyar embernek Negyedik éve annak, hogy március idusán 15 motoros összejött, hogy megalakítsák a faluban a Ladánybenei Pannoniások Baráti Körét - „L.P.B.K.” - 15 taggal. A ladánybenei székhelyű egyesület csak helyi lakosokból áll. - Népszerűsíteni szeretnénk a Magyar veteránmotor-sport gyöngyszemeit - mondta Lénárt András elnök. A motorok már mind veterán korúak, azaz többségük elmúlt már 30-40 éves is. A járműveket folyamatosan restaurálják, hogy kifogástalanul nézzenek ki,-amikor bemutatják egy-egy falunapon az érdeklődőknek. A kis közösségek ereje tervek Huszonnégy telket alakítanak ki jövőre a faluban Két év alatt eltüntették az adósságot. A spórolást nem fejezték be: tartalékokat gyűjtenek, így alapozzák meg a fejlesztéseket. A falu jövője. Hetvenhárom gyerek jár óvodába, s nagyon várják a félig kész épület befejezését.- Bennünket nem nyomasztanak a hitelek után fizetendő részletek, ennek ellenére minden fillért meg kell fognunk. Amikor elvállaltam a falu vezetését, jeleztem, hogy bizonyos tekintetben hasonló szemléletet szeretnék bevezetni, mint amit a vállalkozásomnál képviselek. A település mindennapi működésének kiadásait ne kelljen hitelekből fedezni - mondja Kardos Attila polgármester. Közel 20 milliós tartozása volt az önkormányzatnak 2006-ban. A csaknem másfél száz milliós költségvetésű településen két évig igen takarékosan gazdálkodtak, így sikerült 2008 őszére helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt. Ladánybene első embere azt mondja, hogy ha továbbra is megnézik minden forint helyét, akkor tartalékokat képezhetnek, amikre igen nagy szükségük van. Be kell fejezni az óvoda új - szerkezetkész - épületét, amire még közel nyolcmillió forintot kell költeni. Ennek a felét, az anyagköltségeket a falu kasszája finanszírozza, de a másik felét társadalmi munkában kellene elvégezni. Kardos Attila bízik abban, hogy a közösség összefog, a vállalkozók már jelezték, hogy besegítenek a munkákba. Az óvoda befejezése szimbolikus jelentőséggel is bír. A fiatalokat vissza akarják csábítani a faluba. Ehhez jó oktatási intézményekre is szükség van. A legkisebbek száma most 73, az iskolában sincs gond a gyereklétszámmal, az osztályokban 146 diákot tanítanak. A letelepedést pedig új telkek kialakításával segítik. A közeljövőben huszonnégy portát alakítanak ki, melyeket a kecskeméti árakhoz képest olcsón értékesít majd az önkormányzat. Az első lakáshoz jutást 150 ezer forinttal támogatja a falu vezetése. Tavaly 750 ezret osztottak ki. Kardos Attila a gondokat sem hallgatta el. A faluban több cég is működik, ugyanakkor a polgárok nagy része más településekre jár dolgozni, mivel nincs elég munkahely. Korábban a fővárosban, mostanában inkább Kecskemétre utaznak reggelente dolgozni. A falu érdeklődéssel várja a Daimler-Benz- gyár letelepülését. Jó néhány, vidéken dolgozó falusi fiatal, ugyanis szívesen hazatérne, hogy a német vállalatnál vállaljon munkát. Ahhoz, hogy a faluban telepedjen le egy fiatal pár, fontos, hogy jól érezze magát a településen. A közösség összetartó, több egyesület, klub is összefogja a családokat. A motorosklub mellett ott van a megyei I. osztályban játszó csapat, melynek mérkőzésein 150-200 látogató buzdítja a helyi aranylá- búakat. Az idősek a nyugdíjasklub rendezvényeit látogatják, s a 40-50 fős tagság más településekre is ellátogat. A gyerekek a hétvégén Földi Tibor atya játékos hittanoktatására járnak, ahol 20-30 gyerek tölti hasznosan az időt. A falunapi felvonulásokon, a fogathajtóversenyeken a lovasklub tagjai vesznek részt. Kiveszi a felesége kezéből a főzőkanalat A KUNSZENTMÁRTONI születésű Kardos Attila villamosmérnök-végzettségű szakember. 2000 óta él a faluban, ahová felesége révén kötődik. Itt neveli három gyermekét. A polgármester elektromos ipari cége főként ladánybeneieket alkalmaz. A kft.-je sikeres, s talán ezt látva szavazott neki bizalmat két éve a falu népe, amikor megbízták a polgár- mesteri teendők ellátásával. A település vezetését társadalmi megbízatásban látja el némi tiszteletdíjért és költség- térítésért. Hobbija a főzés, mint mondja: ha van szabad ideje, szívesen veszi ki a fakanalat a neje kezéből, de a takarítást meghagyja a párjának. Száz éve kapott önállóságot a kistelepülés a belügyminisztertől Ladánybene a nevét a Bene- puszta és Jászladány nevek ösz- szekapcsolódásából kapta a XIX. század közepén. A terület korábban Solt fejedelem birtoka volt, aki I. Berengár itáliai királynak nyújtott katonai támogatást 922- ben. A hadműveletek során egy Bene nevű vitéze kitüntette magát, s ő kapta meg jutalmul a pusztát. 1934-ben egy ásatás során találtak egy díszes sírt, ahová egy lovas vitézt temettek el. A sírban Berengár pénzérméit is megtalálták a fegyverek mellett. A legutóbbi kutatások arra is fényt derítettek, hogy Bene vitéz neve valószínűleg Örs lehetett. A török hódoltság alatt a terület tímárbútok volt, majd amikor a pogány kitakarodott, Jászladány és Jászberény bérleménye lett Bene puszta. 1745-ben a jászok jogilag is megkapták a területet, a jászla- dányiak 3750 forintot fizettek a terület feléért. A XIX. század felétől a település fejlődésnek indul, 1878-tól saját iskolájukban tanulnak a gyerekek. Majd 1909. január 1-jétől az akkori belügyminisztérium rendeletének köszönhetően önálló önkormányzata lesz a falunak. A település Kecskeméttől 24 kilométerre fekszik. Lakosai többsége római katolikus vallású. A polgárok többsége eljár a településről dolgozni. Munkát Budapesten, illetve az utóbbi időkben főként Kecskeméten vállalnak. Kardos Attila - polgármester, Obornyák János - alpolgármes- terrBaranyi Lajos, Drabant János, Drabant Jánosné,Kisjuhász Lajos dr. Rácz Imre Gábor, Simkóné Jámbor Mariann, Tasi Gábor, Visontay István - képviselők. Összetartanak Minden hónapban egy-két alkalommal összegyűlnek a nyugdíjasok, hogy közösen töltsenek el néhány órát, s megszervezzék közös rendezvényeiket. Terják Katalin nyolcadik éve vezeti a negyvenfős klubot. A tagok nagyon aktívak, gyakran utaznak. Nyáron nagy sikerű megyei nyugdíjas-találkozót tartottak, amelyen 17 település Idősei vettek részt. November végén műsorral lépnek fel Katonatelepen. Decemberben mindenki neve napját szervezik meg, majd karácsonykor egymást ajándékozzák meg a klubtagok. A plébániái! Földi Tibor plébános feje fő, mert kicsi és egyre kisebb a ladánybenei plébánia. A gyerekek szívesen járnak a hittanfoglalkozásokra, már el se férnek a nagyszobában. Tibor atya gondolt egyet: csocsóasztalt állított a szomszédos helyiségbe, s amíg a csoport egyik fele a lelki dolgokkal foglalatoskodik, a többiek játszanak. A kedélyes fiatal pap (képünkön a háttérben) Szojka Ödön piarista atyától tanulta meg: hittanórákat úgy is lehet tartani, hogy csupa öröm tőle a délután.
