Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-18 / 269. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 18., KEDD DUNAVECSE 7 Jó csárda a Fő utcán - a város mecénása egyben vendéglős is A települések vonzereje nemcsak természeti értékeikből ered, de a látogatók mindig nagyra becsülik a színvonalas vendéglátást is. Nos, akik a testet-lelket felüdítő Duna-parti barangolás után megéheztek, igen kellemes vendéglőt lelnek a Fő úton: a Sarki Csárda éttermet és sörözőt. Tulajdonosa, Bugyi András felmenőitől örökölt jó érzékkel, négy évtizedes tapasztalattal vezeti az éttermet. A helyi közétkeztetés lebonyolítását is felvállalta a vendéglő. Mecénásnak is nevezik BUGYI ANDRÁST, mert szinte nincs olyan kulturális vagy sportesemény, melyhez ne járulna hozzá. Támogatja a sportegyesület labdarúgó-szakosztályát, a tömegsportot, a városi kulturális rendezvényeket.- Gyermekeim és unokáim is dunavecsei kötődésűek, nem engedhetjük meg, hogy - sportnyelven mondva - partvonalon kívülről nézzük mások jószándékú erőfeszítéseit. Minden közösség vagy az egész lakóhely akkor halad előre, ha lakói a maguk módján, lehetőségük szerint elősegítik a közösség boldogulását - vallja a jeles vendéglős. Régi alapokon éledt feí az ipar és a termesztés A 70-es években letelepedett ipari üzemek nagy része leállt, de a kilencvenes évek közepétől új tulajdonosokkal ismét termelnek, sőt bővült az ipar. A legtekintélyesebb munkaadó a Haslinger Kft. Tisztes adófizető és jó szponzor - tartják róla. Főleg a sportegyesületet segíti, és jelentős összeget nyújtott az általános iskolának taneszközök beszerzéséhez. Hasonlóan bőkezű adományozó Bugyi András vendéglős. A város életében meghatározó szereplők a Dunavecse Kikötő Kft., a Pana Kft., a mezőgazda- sági részvénytársaság, és nem kevésbé a gyümölcsfelvásárlással és -feldolgozással foglalkozó üzemek. Hídfőállás az Alföldön pénzügyek Kiadások csökkentésével gyűjtik fejlesztésre az önerőt Az M8-as folytatásával nő majd a Pentele híd jelentősége. A Nyugat és Kelet közötti átjárást logisztikai központtal vezényelné Vecse. A Pentele híd tyúklépésre hozta közel Dunavec séhez a Dunántúlt. A leendő M8-as autópálya pedig az ország másik feléhez köti majd a várost. Komoly logisztikai csomóponttá fejlődhet a hídfőállás. Ipari park építését tervezi ez idő tájt a vecsei önkormányzat, közösen Apostaggal. Egyenlő, 7,5-7,5 százalékos részesedéssel szállnának be az építkezésbe. Úgy néz ki, megtalálták azt a befektetőt is, aki hajlandó a költségek zömét finanszírozni a közúti, vízi és vasúti közlekedési vonalak találkozásánál. Molnár Gyula polgármester azt mondja: a Pentele hídból már építésekor hasznot láttak. Az ideiglenesen a városba telepedett építők jelentős iparűzési adóval járultak a helyi költségvetéshez.- A kelleténél is többet fizettek, ebből származott a városnak utólag gondja. A pénzügyesek úgy mondják: a vállalatok túltöl- tötték az adóelőleget Nem olyan nagy baj, csakhogy az önkormányzat felhasználta ezt a többletet. Amikor egyenleget von- i tunk, kiderült: az iparűzésiadó-, j illetve a személyijövedelemadó- í előleg és a tényleges adózás különbözetét, összesen mintegy 60 millió forintot kell visszafizetni az államnak és az adózókhoz. Ez az összeg majdnem tíz százalékkal csökkentette a város éves költségvetését, ezért 2007 áprilisától kénytelen volt az önkormányzat hitelt felvenni intézményei működtetéséhez - magyarázta a polgármester. A banki függőség müyen mértékű adósságszolgálatot ró most a városra? - kérdezük Molnár Gyulát. A település első embere elmondta:- Szerencsére adódott egy pályázat, azon 35 millió forint állami támogatást szereztünk. Azzal elkerültük a fizetésképtelenséMOLNÁR GYULA 1951-ben született Dunavecsén. Az I. István Közgazdasági Technikumban érettségizett 1969-ben az OTP-nél kezdte a pénzügyi pályát, 1978-ban szintén e szakágon szerzett diplomát 1977-TÖL a dunavecsei nagyközségi tanács pénzügyi vezetője, 1980-83 között a get, határidőre tudjuk fizetni a számlákat, nem fenyeget az a veszély, hogy megvonják az energia- és egyéb szolgáltatásokat. Azonban az oktatási és egyéb normatívák csökkenése miatt továbbra is hitelre szorulunk. Az éves költségvetéshez mérten öt százalék az önkormányzatihiteltartozás, ez nem jelentős, de tartósnak ígérkezik, mert egyelőre nem látjuk az újabb bevételi forrásokat. A költségvetésükben megfogalmazott fejlesztések tervezéséről a polgármester azt mondja:- Az állami támogatásokhoz szükséges önerőt korábban is komoly megszorításokkal tudtuk helyi fémipari vállalatgazdasági igazgatóhelyettese, 1984- től 90-ig az önkormányzat gazdasági ellátó szervezetének vezetője, 1990-től pénzügyi osztályvezető. 2008-tól Dunavecse polgármestere. Felesége pedagógus, két felnőtt gyermekük van. Hobbija a barkácsolás, a kertművelés. előteremteni. A vecsei városházán már csak tizennégyen dolgozunk. Ez év elején a képviselő- testület megszavazta az alkalmazotti létszám csökkentését a kul- túrházban, ott most hárman végzik öt ember munkáját. Takarékoskodunk, amivel csak lehet, azonban még így is számos pályázatról maradunk le. Fontos lenne az intézmények fűtésének korszerűsítése, ám eddig nem sikerült befektetetőt találni aki vállalná a hosszú megtérülésű beruházást. Jelenleg két fontos fejlesztésre várjuk az állami támogatást Pályáztunk az iskola interaktív táblákkal való ellátására, valamint a szakorvosi rendelő felújítására. Az első témában értesítettek bennünket, a nyertesek között vagyunk, de az eszközök leszállítása átcsúszik 2009- re. A szakorvosi rendelő felújítása során a közel negyven éve épült tüdőgondozói épületrész helyett újat kell építeni, a másik épületrész pedig tetőteret kap. A háziorvosi, a gyermekorvosi, a védőnői szakrendelések egy fedél alatt egy időben folyhatnak majd. Terveink szerint a jelenlegi 132 óráról 200 órára nő a szakorvosi óraszám. Ha a közeljövőben elfogadják pályázatunkat, akkor 2010-re készül el a komplex rendelő. Önkormányzatot vezet, kertet művel, barkácsol A város helyén éltek trákok, szkíták, kelták, avarok. írásban I először 1271-ben találkozunk Vecse nevével. A 13. és 19. század között a Vecsey, majd a Tetétleni, végül a Földvári család uralta a környék jelentős részét. Lakói döntően reformátusok. A 17. század elején Vecsén tartották a református zsinatot. A felekezet 1745-ben építette fel a ma is álló templomát. A település 1761-ben mezővárosi rangot kapott, ám ezt a 19. század végén elveszítette. 1892-ben járási székhely lett, ezt a rangját 1970-ig őrizte. Az első világháborúban hatalmas áldozatot hozott a város. A 855, harcba küldött katonából közel 200-an haltak hősi halált. Dunavecse jelentős irodalomtörténelmi emlékhely. Ott éltek Petőfi Sándor szülei 1841-44-ben. A bérelt mészárszék, „A Kis-lak” ma is áll a helyén, jelenleg helytörténeti mű zeum. Megvan a Petőfi-ház is, melyben a Zsuzsika-versek, a Hazámban, a Füstbement terv, az Egy estém otthon és még több költemény született. 1945- ben Vecsén hunyt el a kiváló népzenegyűjtő, etnográfus, műfordító Vikár Béla, akinek legismertebb műfordítása a Kalevala. A város híres szülötte Jean Tóth festőművész és a világhírű fotóművész André Kertész is. 2004. július elsejével Dunavecse visszakapta a városi rangot. polgármester: Molnár Gyula. ALPOLGÁRMESTER: Halászná Kovács Éva. ä testület tagjai: Ablonczy Gábor, Ámán István, Dobos Já- nosné, Fenyvesiné Kabók Aranka, dr. Gulyás Attila, Vasaji László, Kissné Korsós Ágnes, Kri- zsics János, Matulajánosné, Vörös Sándor. Jegyző: Kovács Éva. Forgalmas dunai kikötő az ország közepén szállítmányozás Bármekkora a hajózható vízállás, a legnagyobb teherszállítók is kiköthetnek Remek műsorok a Kalevala-naptól szeptember végéig A Dunavecse Kikötő Szállítmányozási Kft. régóta jelentős szereplője a környék gazdasági életének.- Vállalkozásunkat 1996-ban alapítottuk. Fő tevékenységünk eleinte az ömlesztett mezőgazdasági termények: a búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce hajóba, illetve uszályba rakása volt. 2002-től más ömlesztett áruk a szója, műtrágya, napraforgódara hajóból teherautókra átrakásával bővítettük tevékenységünket. Természetesen minden technikai felszereltség rendelkezésünkre áll - mutatta be cégét Szucsányi László igazgató. Megtudtuk tőle azt is, hogy a több mint 42 ezer négyzetméteres A vízen szállítók a nagy kapacitású kikötőkben horgonyoznak le szívesen. Duna-parti telepen összesen nyolc személy látja el a feladatokat. Nagy teljesítményű, korszerű gépek, szállítószalagok, csigás szállítóberendezések, mobil hidraulikus átrakógép és korszerű mérlegelő-térfigyelő rendszer segíti munkájukat.- A kikötői műszakok szemlátomást forgalmasak. Az áruszállítók többsége miért épp Dunavecsén horgonyoz le?- Előnyünkre szolgál kikötőnk földrajzi elhelyezkedése, a közúti adottságok. A csepeli és a bajai kikötők közötti hajózóút felezőpontjában vagyunk, az M8-as a Pentele autópályahídtól négyszáz méterre. Bármilyen, hajózható vízállásnál tudjuk a legnagyobb merülésű hajókat fogadni. A vecsei kikötő mellett szól a nagy rakodási kapacitás, a minimális rakodási veszteség, a teljes körű adminisztráció is.- Milyen földrajzi körből kapnak rendeléseket?- Megbízóink a Magyarországon bejegyzett, terménykereskedő exportőr-importőr cégek. Bács-Kiskun, Pest, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, valamint a Dunántúlról érkező terményeket is kezeljük. Tervezünk egy másik hajóállást is, ahol a túlsúlyos, túlméretes áruk, konténerek rakodása is lehetővé válik. Szép városi ünnepek éltetik a hagyományokat. A rendezvények alkalmat adnak arra is, hogy a fiatalok megmutassák tehetségüket a művészetekben. Február utolsó péntekjére esik a Kaleva- la-nap, ami tisztelgés az irodalmi nagyságok előtt. A Március Idusa elnevezésű többnapos kulturális rendezvénysorozatot Vikár Béla, valamint a „szabadság tavasza” emlékének szentelik a du- navecseiek. A május elsejei Vecsei Majális igazi Duna-parti népünnepély már régóta. Szent István napján ugyancsak remek műsorral lépnek fel a fiatalok. Szeptember Végén címmel szeptember utolsó péntekjén irodalmi esten Petőfit ünnepli a város.
