Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-10 / 262. szám
4 BÁCSBORSÓD PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Régi időkre emlékeztetnek a kastélyok A települést először 1330-ban - Károly Róbert király uralkodása idején - említik Borsódszentlő- rinc néven. A török hódoltság alatt is népes település lehetett, hiszen a kalocsai érsekség 1543. évi dézsmajegyzéke szerint négyszer annyit fizettek az itteniek, mint a kalocsaiak. A török kiűzése után a falu a határvidékhez tartozott. Tulajdonjoga 1725- ben került vásárlás révén a Latinovits családhoz. Buttler János várkapitány volt Borsód tulajdonosa 1697-től, majd 1725- ben eladta Hammerschmidt Jánosnak, aki még ugyanazon esztendőben továbbadta Latinovits Dánielnek és Istvánnak. A török idők és a Rákóczi-szabadságharc után nagyarányú telepítések kezdődtek az elnéptelenedett vidéken. Borsódot 1781-ben magyarokkal népesítették be. A Latinovits család az 1848-as szabadság- harc idején a magyar ügy oldalára állt) a világosi fegyverletétel után anyagi helyzete megrendült. A három Latinovits-kastély és a család sírkápolnája még ma is áll. A község nevezetes szülötte Moholy-Nagy László (1895- 1946). A világhírű művész festőként, fotográfusként és művészeti szakíróként is maradandót alkotott, nevét viseli az iskola. ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLET: Csömör László polgármester, dr. Szabó István alpolgármester. Képviselők: Bari Imre, Csóka Sándorné, Gál István, Huszti Lászlóné, Illés Antal, Törökné Csúcs Irén, Újházi László, Utasi Pálné. Körjegyző: Vuity József. NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Gál Anett elnök, tagok: Annus Jánosné, Kremm János, Lajdi Jánosné, Schäfer Dolli. Józanságra int a valóság megfontolva Rangsorolják a tervezett fejlesztéseket Várhatóan többet kell majd tenni az eredményekért. Idén 190 millió forintból gazdálkodik a közel 1300 lelkes település.- Mik voltak a legfontosabb változások a település életében az utóbbi pár évben?- Fő feladatunk, hogy biztosítsuk intézményeink folyamatos működését és emeljük a színvonalat. így lehet élhető, lakható egy település - mondja Csömör László. - Pályázati forrásokra is alapozva szakaszosan léphettünk előre. Óvodánk a belső felújítások után külsőleg is megszépült, kicseréltük a gyermek- és felnőtt étkezőbútorokat. Iskolánk teljes körű belső festés-mázolást kapott, minden tanterem új tanulópadokkal ellátott, felújítottuk a számító- géptermet, a nevelői szobákat. Új külsőt és tetszetős belsőt kapott a felújított polgármesteri hivatal, és számítógépekkel gyarapodtunk. Megújult a művelődési ház, a színpadi előadótér és nézőtér, utak felújítására szintén sor kerülhetett. Közvilágítással láttuk el a temetői járdaszakaszt. Kandelábereket, padokat telepítettünk a templomkertbe. Befejeződött a ravatalozó felújítása, új előtető épült. A kegyelet megsértői miatt pedig telepített kamerák figyelik a temetőt. Az orvosi rendelő akadálymentesítését követően a háziorvossal összefogva a nyílászárók és a burkolat cseréje az aktuális feladat - sorolja a polgármester.- Gyakran lehet hallani az ön- kormányzatokat, főleg a kicsiket sújtó gazdasági nehézségekről. Mit tudnak tenni ezek kivédésére?- A források növelése érdekében társulásban működtetjük a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot. Iskolánkba bevezettük a német nemzetiségi nyelv- oktatást, majd 2006-tól - az óvodával együtt - a Bácskai ÁMK tagintézményeként működik. A bajai kistérségi társulás tagjaként az együttműködésekből fakadó szalunai előnyökön túl jelentős pluszt bevételhez jutunk. Vélhetően több évre jelentős mértékben beszűkülnek a források. Ez arra késztet bennünket, hogy átgondoljuk a fejlesztések sorrendjét, fontosságát. Az a törekvésünk, hogy mértéktartó Közel negyven gyerek tölti napjait a bácsborsódi óvodában, ami a Bácskai ÁMK tagintézményeként működik. fejlesztéssel a pénzügyi egyensúly megőrzésével garantáljuk a biztonságos működést, az itt élők ellátásának, támogatásának fedezetét. Vélhetően még többet kell tenni azért, hogy eredményeinket megőrizzük.- Nem szül feszültségeket, hogy egyre nehezebbnek tűnik pénzhez jutni a tervek megvalósításához?- Nagyon fontosnak tartom a jó kapcsolatok kialakítását. Erre nehéz helyzetben méginkább szükség van. Elmondhatom például, hogy a 2006-ban első alkalommal létrejött német kisebbségi önkormányzattal nagyon jó az együttműködés. Rendezvényeket szerveznek, még intézményeinket is támogatják. Jól működik a szülői munkaközösség, számtalan programot szerveznek diákjainknak, akik táborozási támogatást is kaptak az önkormányzattól. Kiváló a kapcsolatunk a határ- rendészeti kirendeltséggel és a rendőrséggel annak érdekében, hogy megőrizzük a falu nyugalmát, rendjét és kiszorítsuk a szabályok megsértőit.- Visszatérve a fejlesztésekre. Milyen terveket kell majd rangsorolni?- Elismerésre méltó arányban partner a lakosság a csatornahálózat remélt kiépítésében. Útjaink érettek a felújításra, de olyan pályázaton esélytelenek vagyunk, ahol legalább 50 milliós beruházást és ehhez 20 milliós önrészt várnak el. Viszont nagyobb buszvárókat, intézményi parkolókat, térburkolatokat, utcabútorokat szeretnénk építeni, illetve elhelyezni. Ezektől is élhetőbb lehet a falu. Termelésirányítástól érdemkeresztig csömör László Szigetváron született 1953-ban, gépgyártástechnológiai diplomája megszerzése után tervezőként dolgozott Kaposváron, termelésirányítóként Dombóváron. 1984-BEN költözött Bácsborsódra, ahol a helyi mezőgazdaságiszövetkezet műszaki ágazat- vezetőjeként dolgozott. Polgármester 1990-től, igazgatás- szervezői diplomát szerzett 1998-ban. Nős, 4 gyermek édesapja. Hobbija az olvasás és a színház. 2005-ben a Településfejlesztés és érdekképviselet terén végzett munkája elismeréséül a Magyar Köztársaság érdemkeresztje kitüntetést adományozta számára a Köztársaság Elnöke. Piknik park a focipályánál kikapcsolódás Nagy népszerűségnek örvend az a 2,7 millió forintos beruházás, melyet tavaly adtak át a labdarúgó-pálya mellett. A LEADER+ programnak köszönhetően szép környezetben, baráti társaságok összejövetelére és falusi rendezvények megtartására alkalmas, főzési és sütési lehetőséget biztosító helyet alakítottak ki. Minták miatt járnak össze fürge ujjak Három évvel ezelőtt alakult meg a helyi kézimunka szakkör, melynek átlaglétszáma 14 fő. Hetente egy alkalommal találkoznak az ügyes kezű asszonyok, hogy elsajátítsák egy-egy tájegység jellegzetes mintáit. Évente, általában a népzenei találkozókhoz kapcsolódóan rendeznek kiállítást az elkészült anyagokból. Megszépült az emlékmű HŐSÖK A falu központjában - a római katolikus templom szomszédságában - található az első világháborús emlékmű, melynek márványtábláján 37 hősi halott neve olvasható. Harminchét hős neve kőbe vésve. Bokréta asszonykórus. A legutóbbi, térségi minősítőn dicséretet kapott a 15 főből álló asszonykórus. Fellépéseik során a bácskai népdalok mellett más tájegységek dalai is szerepelnek műsorukban. Különösen szeretik a Kalocsa környéki népdalokat. A helyi rendezvényeken kívül rendszeresen szerepelnek különböző népzenei fesztiválokon, nagy örömmel fogadják a környékbeli meghívásokat is. Munkájukat országos arany, ezüst és bronz minősítés fémjelzi. Nagy és sok feladat a szociális intézménynél Felújították a kispuskások a régi lőteret Az összefogás szép példáját mutatja az az együttműködési megállapodás, melyet a már nem működő lőtér használatáról kötöttek a közelmúltban. A helyi önkormányzat közös fenntartásba és használatba adta a községi lőteret a bácsborsódi lövészklubnak és a Bácsalmási Szent László Hagyományőrző Egyesületnek. Nekik a létesítmény birtokba vétele előtt azonban egy komolyabb felújítást is el kellett végezniük, ami megközelítőleg félmillió forintos kiadással járt. De megérte, hiszen a közös munka után jöhetnek a közös versenyek - vallják a puskákat szerető emberek. A falu központjában - az egykori Latinovits-birtokon - működik a megye legnagyobb és legrégebbi szociális intézménye. Hat évtizeddel ezelőtt 25-30 személy gondozásával kezdődött ez a tevékenység, napjainkban az ellátottak száma megközelíti a hatszáz főt. A megyei intézmény szolgáltatásai: idősek ápolása, gondozása (emelt szinten is), fogyatékos személyek és szenvedélybetegek ellátása. Említést érdemel, hogy a bácsborsódi intézmény 16 éven keresztül megyei módszertani intézményként is működött, 2008. július 1-től ez a státusz megszűnt. Különböző szociális képzéseken 380-an szereztek szakképzettséget, illetve érettségi bizonyítványt. A kötelező feladatok ellátásán túl - figyelembe véve a környező települések igényeit -, tevékenységi körüket alapszolgáltatási feladatokkal is bővítették. Jelenleg 12 településen működik jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 15 településen pedig közösségi ellátást biztosítanak. Az idei esztendő egy újabb változást hozott az intézmény életébe, hiszen a megyei integrációs folyamatok következményeként két részleggel, Garával és Katymárral bővültek. Ami több feladatot, de ugyanakkor gazdaságosabb működtetést is eredményezhet.
