Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-29 / 253. szám
14 DUNATETÉTLEN PETŐFI NÉPE - 2008. OKTÓBER 29., SZERDA • Dunatetétlen Csaknem teljes lefedettség a csatornázásban Miközben nemhogy a falvak, de a nagyobb városok is minden erejüket megfeszítve próbálják a háztartásokat korszerű csatornahálózatra kötni, Dunatetétlen nemcsak az átlagos 60, hanem 90 százalékos lefedettségre tett szert 2006 óta - igaz, ehhez ötéves folyamatos pályázati munka és töretlen kitartás kellett. A csaknem negyedmilliárdos nagyberuházáshoz 157 milliós központi pályázati támogatást kapott a község, ám így is jelentős lakossági és önkormányzati összefogásra volt szükség a sikerhez. Nemcsak az előtakarékossá- got biztosító víziközmű-társulat szerveződött zökkenőmentesen, hanem a kész műre való rákötés is folyamatosan halad, s immár 80 százaléknál tart. A csatornázás számos útszakasz rendbetételét is magával hozta. Úttörő társulás, a kornak megfelelő megoldással Csaknem tíz évvel a kistérségi összefogásokat sürgető központi jogszabályok megjelenése előtt már meglépte a racionális változtatást Dunatetétlen. Abban az évben kötötte össze Harta nagyközséggel működését a helyi óvoda és az iskolai oktatás, melyek most a hartai Ráday Pál ÁMK dunatetétleni tagintézményeiként működnek. A kistérségi orientáció kiterjed a kalocsai kistérség többcélú társulására, és az idei év elejétől az önkormányzati döntésvégrehajtás, adminisztráció és részben a jegyzői munkák a hartai körjegyzőséghez tartoznak. Nem akarnak panaszkodni eltökéltség Megragadják a lehetőségeket, bíznak a vezetésben Dunatetétlenen megtanultak szemérmesen élni a pályázatok nyújtotta lehetőségekkel. Átgondolt pályázati stratégia, szorgalom és önmagában bízó hozzáállás: ettől várja Dunatetétlen a fejlődést. Pálfi Mihályné polgármester egyet nem szeretne: beállni a pa- naszkodók sorába...- Nem nehéz nőként a faluvezetés?- Végső soron 1988 óta vagyok elöljáró, amikor még Dunatetétlen Hartával közös tanácsban működött. A rendszer- váltási helyi szavazásokon kétharmados választói támogatást kaptam - pedig ötszáz választóra öt jelölt jutott -, és azóta is itt vagyok.- De mi a titka? Nagyvárosok is küszködnek vezetési, politikai konfliktusokkal, forráshiánnyal - hogy megy ez egy hölgynek?- Meggyőződésem: a falubeliek látják, hogy csak a településért élek, köztük vagyok, nem lógok ki, ismerem a vidéki élet minden gondját-bajátés örömét. Azonkívül a félállású polgármesterség mellett a helyi takarék- szövetkezet kirendeltségvezetője is vagyok, így egy másik oldalról is ismerem a helyi emberek viszonyait.-Se viszonyok közt nem meghatározó az intrika, a politika?- Nem. Volt idő, amikor a pártoskodás, a pártpoliükai szemlélet fel-felütötte a fejét, megjelent a testületben, de ma inkább szakmai vagy kisebb részben személyi viták adódnak. Miután pedig az azóta lebonyolított választásokon megkaptam a helyiek meggyőző többségének a bizalmát, én azzal mindig megpróbáltam élni, és nem visszaélni. Viták természetesen vannak, de ezek sem mennek a rendes munka rovására. A falu fele aktív korú. Dunatetétlen lakossága az elmúlt két évben alig 5 százalékkal csökkent. Az itt élők zöme 18 és 54 év közötti, igen jelentős a 60 és 80 év közöttiek aránya (130 fő) is, míg a külterületen elenyésző számú lakosság él. Az elsődleges megélhetési forrást- Dunatetétlenen is vannak betelepülők. Hogyan írná le ennek fényében a falu életét?- Az itt élő, őslakos tetétleniek valóban józan, egyszerű emberek, akik gondját viszik a községnek. És valóban van egy réteg, amelyik nem érzi annyira sajátjának ezt a falut. Az itt élők mindenesetre megpróbálnak érvényesülni, túlélni. Ki a mező- gazdaságból, ki a volt kisipari műhelyek valamelyikében, és szívesen tesznek akár civilként is a településükért.- Milyen esélyekkel küzd a fejlődésért DunatetéÜen? Ki tud-e bújni a kistelepüléseket sújtó hátrányos helyzetből?- Egy biztos: nem fogunk feltöbbek közt az állattartás mellett a cipőfelsőrész-készítő után létrejött vasüzem, a Horkai Erdészeti Szövetkezet, a tésztaüzem, valamint az állampusztai bv intézet biztosítja - ezekkel lényegében helyreállt a rendszerváltozás idején létező munkaerőpiac. sorakozni a zokogok táborában! Minden egyes kínálkozó vagy elérhető lehetőséget megragadunk a fejlesztéshez. Ebben részben a városi agglomeráció, nagyobb települések, Harta, Solt és távolabbról Dunaújváros közelsége is némi támaszt jelent, ló a kapcsolatunk a megyével, mely jelentős támogatást nyújtott korábban a törekvéseinkhez, és igyekszünk mind a kistérséggel, mind a régióval jó munkakapcsolatot fenntartani. Igaz, mi megtanultunk „szemérmesen kérni”, hiszen tudjuk, milyen nehéz a kevésből oly sokfelé osztani. Tudatos tervezéssel élünk és dolgozunk, és azzal a határozott célkitűzéssel, hogy távolabbi jövőnk érdekében okvetlenül itthon tarthassuk a gyerekeket, a fiatalokat. E célkitűzés terén, úgy tűnik, nem is vagyunk reménytelen helyzetben, mert a Dunatetétlenről elkerülő gyerekek között egyre több diplomás végzettségű fiatal van. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a nagy erőfeszítéssel fenntartott helyi oktatás nem eredménytelen fényűzés, másfelől pedig remény arra, hogy közülük néhányan egykor visszatérnek szülőfalujukba. Több vállalat biztosítja a falubeliek megélhetését A Szép Kétfyukú híd Dunatetétlen másik lenyűgöző nevezetessége a Fűzvölgyi-csatorna felett átívelő tégla boltozató híd, mely egyébként a tetétleni címer egyik fontos tartozéka is. Nem tudni, mikor építették, de Solt felől ezen áthaladva érhető el a település központja. A leghidegebb téli napokon csak a híd környékén szokott jégmentes maradni a víz, ilyenkor szinte minden évben nagy hattyúsereg vészeli át itt a hideg napokat - a gyerekek örömére. A híd kétlyukú boltozatát a mű 1997-es felújításakor építették újjá. Historikus falunapok és régi grófi vendégek...! Az egyes történészi feltételezések szerint nemcsak fontos római kori kereskedelmi és hadi útvonal haladt át Tetétlenen, de később, az 5. században Attila hun uralkodó egyik fő szálláshelyéről is úgy vélik: a település közelében helyezkedhetett el. A ma független község önállóságát mindenesetre 1947- ben nyert el, amikor Hartától elszakadva 7 major és puszta egyesülésével jött létre. Az alapítást itt is, mint minden más erős kötődéssel élő közösségben megünneplik, és Dunatetétlenen ehhez az április-május hónapok fordulóját tartják a legalkalmasabbnak. Ebben néhány éve igen jeles, és a helyiek számára különösen kedves vendégek emelték a falunap fényét és rangját: a néhai Teleki Mihály gróf - külföldön, a távoü N agy-Britan- niában élő - két gyermeke és unokái látogattak el e Duna-Tisza közi kisközségbe Angliából. A falu életében meghatározó jelentőségű család sarjai sok emlékező polgár előtt kitüntetést vehettek át. A Telekiek emlékét ma középületek, parkok, ligetek őrzik Dunatetétlenen. ■ Dunatetétlen sokat köszönhet az egykori, községépítő grófi famíliának. HÍRSÁV Dunatetétlen - térképi tájként megmutatva statisztika Dunatetétlen belterülete csupán 64 hektár - ahhoz a jelentős, 4,2 ezer hektárhoz mérten, ami körülöleli. Nem véletlen, hogy a főbb megélhetési forrás a földhöz köti az itt élőket, hiszen a besorolások szerint erdőből 48, halastó és legelő 200, szántó pedig több mint 1903 hektáron található. A grófi épület ma közintézmény nevezetesség Tetétlen egyik hírneves épülete a ma közszolgálati profilú, a falu községházaként működő egykori Teleki-kastély, amit Gróf Teleki József emeltetett 1914-ben, és amely 1944-ig szolgált a Telekiek lakóhelyéül és gazdaságuk centrumaként. Az épület történetében nem az első közérdekű időszak ez: a világháború alatt kórházként is használták. Ma az önkormányzat mellett a helyi faluház, a posta, az orvosi rendelő, a könyvtár és a kábeltévé központja is itt van. A tervek szerint a grófi korszak emlékeit és az elmúlt évszázadot bemutató állandó kiállítást állítanak össze. Hősi temető és fejfák az emlékhelyen emlékezés Tetétlen belső övezetében található a 3 éve felavatott Hősök temetője: e ponton alakították ki egykor a légitámadások miatti védelmi árkokat. AII. világháború végén az itteni nagy létszámú szovjet hadi- fogolytáborban, illetve a harcokban elesetteket kezdetben ide temették el: a 47 szovjet emlékét orosz, a majd’ 1000 német és magyar katonáét és civilét magyar nyelvű felirat őrzi. Az emlékhely ma már más kegyeleti megemlékezéseknek is helyt ad, néhány hozzátartozó kis fejfákat is állított. A nemzeti ünnepek emlékhelyét 2005 augusztusában avatta fel Alföldi Albert, a megyei közgyűlés alelnöke a temető bal oldali részében. Egzotikus madár- és élővilág a környéken böddi-szék Igazi természeti ritkaság a külterület Böddi- szék nevű része, amely egyben természetvédelmi terület, s ahol fontos madárpopulációk tartózkodnak alkalmasint. A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával 2001-ben fedett madármegfigyelő torony épült, azóta folyamatban van egy fedett pihenőhely kialakítása és egy gémeskút felújítása. Pálfi Mihályné polgármester, Marussi Tibor alpolgármester, Bényei Gyula, Bényei László, Marosi József, Marussi Istvánná, Rohoskáné Dulai Katalin, Zsellér Györgyné képviselők.
