Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-13 / 240. szám

IJU híBfeiwfe mH w/Km mm* A bíró társa a munkában csak a magány dr. feleky istván Büntetéskiszabási gyakorlatunk a súlyosabb esetekben kellően szigorú Mi van, ha a megtámadott ember visszaüt? Komoly szakmai érdeklődést kel­tett az a javaslat, amit a készülő új büntető tör­vénykönyv egyik fontos paragrafusára tett Feleky István, a Bács-Kiskun Me­gyei Bíróság büntetőkollé­giumának vezetője. Bálái F. István- A készülő új törvény kap­csán tartott konferencián kel­tett figyelmet a jogos védelem­ről tartott előadása.- A jelenlegi törvény azt mondja, hogy nem büntethető, akiknek a cselekménye a jogta­lan támadás elhárításához „szükséges”. A szükségesség arányosságot feltételez, ami mé- ricskélést kíván a bírótól. Vi­szont a megtámadott ember olyan állapotban van, melyben gyakran túllépi a még éppen szükséges mértéket, s ilyenkor kezdődik annak mérlegelése, hogy az ijedtsége vagy menthe­tő felindulása mennyiben tette képtelenné az arányosság felis­merésére. Az én javaslatom a méricskélés helyett a józan ész­re bízza a döntést, s azt mondja, hogy nem büntethető, aki „nyil­vánvaló aránytalanság nélkül” hárítja el a támadást. így az ese­tek többségében mellőzni lehet­ne az ijedtség vagy felindultság amúgy is nehéz vizsgálatát. A teljes megoldás persze bonyolul­tabb, de ez a javaslatom lényege.- Saját ítélkezési gyakorlatá­ban is előfordult, hogy túllé­pés esetén is megállapította a jogos védelmi helyzetet?- Hogyne, többször is. Fel­mentettem például azt a nőt, aki­re késsel támadt az ittas férje, végül dulakodás közben a férfi­ba fúródott a kés, ami a halálát okozta. A bírói gyakorlatban nyugvópontra jutott már, hogy élet elleni támadást nem arány­talan az élet kioltásával elháríta­ni. Bonyolultabb az ügy, ha az arcul ütött ember visszaadja az Valamikor szorongva lépte át a bíróság épületének küszöbét Feleky István, ma az egyik első büntetőjogi szaktekintély Bács-Kiskun megyében. ütést, aminek következtében a támadó hanyatt esik, és kopo­nyaalapi törés miatt meghal. Az ilyen esetek is eltérhetnek egy­mástól a részletekben, ezért konkrét válasz csak konkrét ügyben mondható. A javaslatom a megoldáshoz vezető utat egy­szerűsítené.- A gyakorló bíró észrevételeit mennyiben veszik figyelembe a törvény-előkészítők?- Régebben sok rossz tapasz­talatunk volt. A törvényjavasla­tokat megkaptuk véleményezés­re, elküldtük a magunk észrevé­teleit, melyeknek semmi foga­natjuk sem lett. Az utóbbi idő­ben azonban úgy látom, hogy egyre inkább számít a gyakorló jogászok véleménye.- Önt a tekintélye, hosszú gyakorlata miatt kérték fel az előadásra. Pedig állítólag vala­mikor szinte félve lépte át a bíróság küszöbét.- Joghallgató koromban egyik barátom szerződést kötött egy bí­rósággal, s megkérdeztem tőle: gondolod, hogy te bíró lehetsz? A pálya olyan magasan lebegő idea volt előttem, hogy szinte gondolni sem mertem rá. így az­tán valóban szorongtam, amikor Kecskeméten, a Rákóczi úti épü­letbe először beléptem. Pedig a közelben laktunk, sokat fociz­I9S5-8EN született Kecskemé­ten, 1973-ban érettségizett a Kato­na József Gimnáziumban, 1979-ben szerzett jogi diplo­mát Szegeden, majd bírósági fogalmazó, 1981- től bíró Kiskunfélegyhá­zán, 1982- TÖi Kecskeméten. 1990-től megyei bírósági bíró, 1392-től bírósági tanácselnök, tam a vasútkertben, gyakran jár­tam erre.- Mi indította a jogi pályára, azon belül pedig a büntetőjog felé?- Értelmiségi pályára szánt bennünket a család, gyermekko­romtól ennek megfelelő volt a légkör. Két bátyám is végzett jo­gi egyetemet is, én viszont elő­1997-től a megyei büntetőkol­légium vezetője, 2007-TŐL címzetes táblabíró. Társszerzője a büntetőeljárási törvény hétkötetes magyaráza­tának. Egy főiskolás gyermeke van. Kedvenc olvasmánya: Füst Mi­lán Feleségem története című regénye. Kedvenc bora: cabemet sauvignon; shiraz szőr az irodalom felé fordultam. Az általános iskolában a nemrég Kossuth-díjat kapott Buda Fe­renc, a gimnáziumban pedig Sze­kér Endre tanított, mindketten nagyon sok mű elolvasására inspriáltak. Szekér tanár úr na­gyon szerette, ha a kötelező anya­gon felül mutat valaki érdeklő­dést, amiben én annyira benne voltam, hogy Samuel Beckett drámáiból tartottam előadást, amikor az író Nobel-díjat kapott. Szekér Endre mégsem javasolta, hogy tanár legyek mondván, hogy nem éri meg. A büntetőjo­got Tokaji Géza professzor sze­rettette meg velem, a természe­temnek pedig a bíró magánya fe­lel meg leginkább.- Magányos ember a bíró?- A rendőrségi nyomozás csa­patmunka, amiben együttmű­ködik az ügyész is. A bíró vi­szont egyedül készül a tárgya­lásra, s teljesen magányos a döntés idején. Ez a független­Jogirodalmi munkásság és testes vörösbor ség velejárója, amihez a felelős­ség súlya rakódik.- Ön szereti ezt az állapotot?- Azt hiszem, hogy inkább a feladattal járó intellektuális fe­szültség vonz.- A magány másik oldalán ott a vádlott. Milyen a viszonyuk?- A szükséges tárgyilagosság elfedi a személyességet, ami azért jelen van. Emberölésben ítéltem el egy vádlottat, aki ké­sőbb a börtönben megtért, és könyvet írt. Elküldött nekem egy dedikált példányt azzal, hogy az ítélet segítette „emberré lenni”. A szabadulása után egy közve- szélyokozással kapcsolatban ta­lálkoztam a nevével. Úgy látszik, a tartós megtérés nagyon nehéz. Húsvéti üdvözletét is kaptam egy vádlottól, aki nyűt levelező­lapon írt csúnya dolgokat a me­gyei rendőrfőkapitánynak, de felmentettem a hivatalos sze­mély megsértésének vádja alól, ami rövidesen meg is szűnt kü­lön bűncselekmény lenni. Egy­szer az utcán köszönt rám egy nagydarab férfi, akit vagy öt év­re ítéltem emberrablás miatt. Hirtelen csökkent a komfortér­zetem, de megköszönte, hogy ennyivel megúszta.- Milyennek tartja az ítélkezé­si gyakorlatot?- A rendszerváltás óta a ki­sebb bűncselekményekben eny­hült az ítélkezés, a súlyos esete­ket tekintve szerintem ma is kel­lően szigorú. Ez tetszik nekem, aki a kicsinységekben nagyvo­nalúnak tartom magam, viszont ha szigorúnak kell lenni, szigo­rú vagyok.- Próbálták-e már megveszte­getni vagy jogtalanul befolyá­solni?- Megvesztegetni soha, még ha a krimiken edződött társada­lomban ez furcsa is. Egyszer tu­datták velem finomam, hogy a vádlott az egyik politikai bizott­sági tag kártyapartnere, de há­rom évre ítéltem, amit a másod­fokú bíróság enyhített. Keleti Andrea szerint a tánctanulás korántsem erotikus hobbi Jön egy magányos férfi, egy magányos nő, táncolni kezdenek, és kész az ismeretség, van közös pont Lelkesen beszél Keleti Andrea az általa vezetett tánciskoláról. Az oktatónak nagy öröm, ha nö­vendékei megtanulnak tőle vala­mi fontosat. Sokan még barát­ságra, szerelemre is találnak.- Az önnel készült reklám alapján szinte kínálkozik a kérdés: a tánc ennyire feldob­ja az embert?- Igen. Jó kikapcsolódás, jó program.- Egy barátnőm rendszeresen jár táncolni a párjával. Azt mondja, ez felpezsdíti a kap­csolatukat.- Elhiszem. Nap mint nap elő­fordul, hogy jön egy magányos férfi, egy magányos nő, táncolni kezdenek, és kész az ismeretség. Hiszen van közös pont.- Volt olyan eset, hogy valaki az ön tánciskolájában buk­kant a nagy ő-re?- Hogyne. Havonta járunk es­küvőkre; olyanokéra, akik ná­lunk találkoztak. Tizenöt éve vi­szünk nagy táncklubot, renge­teg felnőtt tanítványunk is van.- Sokan szokták mondani a táncra, hogy erotikus műfaj.- Amikor arra figyelsz, hogy hová rakod a lábad, az ilyesmi eszedbe sem jut. Lépéseket ta­nulunk, melyekhez semmi köze az erotikának.- Az is képes lehet arra, hogy megtanuljon táncolni, aki úgy érzi, két falába van?- Simán. Némelyek először félve jönnek, aztán látják, mi­lyen egyszerű. Egy tánciskolái világprogram alapján oktatunk, amit tömegeknek találtak ki. Hi­szem, hogy aki tud írni, tehát a kezét képes koordinálni, annak a lábával sem lehet gondja.- Kik látogatják a tánciskolát?- Minden korosztály. Jönnek nagymamák, nagypapák, de öt­hat éves gyerekek és fiatalok, kö­zépkorúak is.- A sztenderdek vagy a latin­amerikai táncok divatosabbak?- Vegyes a kép. A választás függ a korosztálytól és a szezon­tól. Bálidényben sokan kerin- gőzni, tangózni akarnak, az- f tán ott van az örökzöld rock ; and roll vagy a latin salsa, ami már két éve óriási sláger.- Mindkettő más él­mény. Amikor csinálod, az rólad szól: a tánc ilyenkor önmagad kiter­jesztése. Az iskolában vi­szont közösség van. Sokan csak a családjuk és a munka­helyük közt ingáznak. Nálunk új emberi kapcsolatokra tehet­nek szert, ismét köthetnek ba­rátságokat. ■ Rados Virág- Ön mit szeret jobban: tán­colni vagy tanítani? Kényszerből lett táncos, de ma már nem bánja. §í Már kislány korában művészi tornázott sérülés után fordult az érdeklő dése a társastánc felé. pálya: 1992-től 1996-ig amatőr magyar bajnok, 1996-tól 2001-ig hivatásos bajnok; a Szombat es­ti lázban Csonka András volt a partnere. család: férje is táncos; két gyer­mekük van, Viki és Máté. született: Budapes­ten, 1969-ben. A KEZDETEK: kislány ko­rában mű­vészi torná­zott, ritmikus sportgimnasz- tikázott; egy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents