Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-10 / 238. szám

BÁRÁNY KÁROLY I ZSANA I Elnyert támogatás: 3 263 500 Ft A Bács-Kiskun-beli település életében a tűz többször játszott fontos szerepet. 1566- ban az akkori Zsanát a lángok emésztették el, 1979-ben egy itteni gázkút kitörése volt a vezető hír. A falu alatt mesterséges földgáztározó épült, de a felszínen a mező­gazda ság jelenti a fő megélhetést, ezen belül jelentős részben az állattartás. A juh- tartással foglalkozó Bárány Károly pályázatában azt vállalta, hogy 1 év alatt valósítja meg terveit. Vállalását teljesítette. Hodályaiban egyebek között modernizálta a víz- és elektromos hálózatot, korszerű etető és itató berendezéseket szerelt föl. Az új etetőkből kevesebb takarmányt szórnak szét az állatok, az itató pedig -20 fokig biz­tonsággal szolgáltatja a mindig friss vizet, szintén takarékosan. Mindennek köszön­hetően kedvezőbbek lettek a 200 anyajuh tartási költségei. Bárány Károly húscélra, főként exportra neveli juhait, hiszen mint mondja, a gyapjú Magyarországon nem igazán értékesthető. APÁTFALVI GABONATERMELŐK SZÖVETKEZETE I APÁTFALVA I Elnyert támogatás: 48 080 076 Ft Neve mutatja, kié volt hajdan a Maros partján a Makótól 10 kilométerre fekvő Apát­falva: a Csanádi monostor apátjáé. Ő maga, meg a monostora is a múlté már, viszont a település szép példákat szolgáltat az életrevalóságra. Az apátfalvi gabonaterme­lők 2003-ban fogtak össze, szövetkezetüket az állam 2005-ben ismerte el. Az 59 tag alkotta csoport 2007-es árbevétele csaknem 740 millió forint volt. Idei tervük a nyo­mottabb gabonaárak miatt 560 millió. Ez is bőségesen elég ahhoz, hogy lehívhas­sák 5 éves támogatásuk aktuális hányadát. Ez 2006-ban és 2007-ben az árbevétel 5 százaléka volt, utána 2010-ig évente csökken. A támogatás segítségével korsze­rűsítették a szövetkezet által bérelt raktárakat, szárítót, ebből jött létre a saját laboratórium, épült 60 tonnás hídmérleg. A tagok által behordott gabona így biz­tonságosan, minőségét megőrizve várhatja a legkedvezőbb árajánlatot. Saját gabo­nája eladási időpontjáról a tag dönt. Az pedig, hogy minden tag áruja egységesen jó minőségű, köszönhető a szövetkezet koordinálta vetőmagbeszerzésnek, műtrá­gyázásnak, növényvédelemnek, szaktanácsadásnak, a folyamatos belső minőségel­lenőrzésnek. SZER EDI ATTILA ANDRÁS I KISZOMBORI Elnyert támogatás: 74 056 500 Ft beruházási támogatás, 2 219 250 Ft jövedelempótló támogatás Ft A román magyar határ Csongrád megyei szakasza mellett fekszik a személyfor­galmi átkelővel is rendelkező Kiszombor. Itt is találni területeket, melyek 2005-ben és 2006-ban tartósan víz alatt voltak, így mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. 31,5 hektárnyi ilyen területre telepített kocsányos tölgyet 20 évre szóló pályázati támogatással a szőregi Szeredi Attila András. A fiatal tölgyes sorainak közét kaszál­ják, hogy a fák elegendő fényhez jussanak. Növényvédő szert csak a gyomok irtá­sára, vagy komoly rovarkár esetén alkalmaznak. Az őszi és téli időszakra a leendő erdőt a vadkár ellen villanypásztorral kerítik körül. A 2009-es tervek között trak­tor vásárlása szerepel, a sorok közti munka megkönnyítésére. Szeredi Attila András befektetése a jövőnek, ahogy ő fogalmaz, fia generációjának szól. A tölgyes ugyanis 10 éves kora körül indul látványos növekedésnek, és 80 éves lesz, mire kitermelése­kor megtéríti a beléje fektetett anyagi és emberi erőt Miniszteri köszöntő Tisztelt Olvasó! Szeretném, ha a kö­vetkező néhány oldal mélyebb betekintést adna abba a munká­ba, amit a minisztéri­umunk és háttérintéz­ményeink a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtásá­val az ország asztalá­ra tettek. Szó szerint az asztalára, hiszen a mezőgazdasági ter­mékeink jó része a hazai fogyasztók elé kerül, s nem mindegy, hogy ezek a termékek milyen mó­don szolgálják mindennapjainkat. Az NVT keretében 2004 és 2008 között összesen mintegy 193 milliárd Ft támogatást utaltunk ki mezőgazdasági ter­melőinknek. A támogatási összeg 80%-a uniós forrásból származik, a fennmaradó 20% hazai ráfordítás, az uniós csatlakozásunk e tekintetben tehát okvetlenül pozitívan érintette a programban részt vevő termelőket. Ez az összeg az elmúlt esztendőkben közel 35 ezer gazdál­kodó munkáját, megélhetését tette könnyebbé, segítette a mezőgazdasági területek okszerű használatát, adott eset­ben beruházásokhoz járult hozzá vagy éppen a földhaszná­latra vonatkozó korlátozások miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolta. Segített abban is, hogy a gazdálkodók a legfőbb természe­ti kincsünket, a termőföldet kíméletesebben művelhessék - az agrár-környezetgazdálkodási támogatás kapcsán -, segítette a gyengébb adottságú területen gazdálkodókat, hogy ne kelljen felhagyniuk a mezőgazdasági tevékenysé­gükkel és hosszabb távon is biztosított legyen a megélhe­tésük, elkerülve az esetleges munkanélküliséget és egyes vidéki térségek elnéptelenedését. Hozzájárult az ország er­dőterületeinek jelentős növeléséhez, vagy éppen a gazdál­kodói összefogások, szövetkezések megerősítéséhez is. A támogatással nem csak a gazdálkodók jártak jól, ha­nem az a városlakó is, aki egészségesebb, kevesebb mes­terséges anyagot tartalmazó ételeket fogyaszthat; az a vállalkozó, akitől a gazdák a fejlesztésekhez műszaki berendezéseket, eszközöket vásárolhattak, vagy éppen az a vidéket szerető ember, aki örül a természet egyensú­lyának helyreigazodása láttán. A kiadványban szép számmal találnak példát az odaítélt támogatások felhasználására vonatkozóan, ami bizonyít­hatja, hogy megfelelő helyre kerültek a források, valamint ösztönözheti azokat a gazdálkodóinkat a jövőben megnyí­ló támogatási lehetőségek igénybevételére, akik eddig még nem vágtak bele az ilyen irányú lehetőségek kihasz­nálásába. Annak érdekében, hogy a jelenleg futó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségeire ezúton is ráirányítsuk figyelmüket, a kiadványban rövid ismertetőt olvashatnak e témáról is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásait Magyarország maradék nélkül felhasználta. Azt kívánom, hogy a jelenle­gi forrásokból kiaknázható lehetőségekkel hasonló ered­ményt érjünk el a következő évtized közepére, az ország és elsősorban a vidéki térségek fejlődése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents