Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-10 / 238. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. OKTÓBER 10., PÉNTEK 5 CSENGŐD A település Csenged vitézről kapta a nevét történelem A település ha­gyomány szerint Árpád feje­delem és fia, Solt birtoká­hoz tartozott, és nevét egy Csenged nevű hűbéres vi­tézről kapta. Csenged lakott település 1408-ban szerepel először oklevélben. A török időkben elnéptelenedett pusztát 1891-ben vásárolták meg falutelepítés céljára. 1900-ban Csengőd lakóinak száma 807 volt, postával és vasútállomással rendelke­zett. A község lakóinak szá­ma napjainkban mintegy 2400 fő, a lakosság közel 25 százaléka tanyákon él. Kaskantyúról „hozták át” a községházát közigazgatás Csengőd 1912-ben vált önálló község­gé. Ezt megelőzően, 1907- ben történt, hogy a Páhi községhez tartozó Csengőd- puszta, Tabdi és Kaskantyú közös községházát az utóbbi településről „áttelepítették” Csengődre. A település la­kói ugyanis mozgalmat in­dítottak ennek érdekében, majd az ügyben kiírt szava­zás során szervezettségük­nek köszönhetően - lovas kocsikkal transzportálták a szavazókat - többségbe ke­rültek. így a községháza bú­torzatát, felszerelését és a jegyzőt Kaskantyúról Csen­gődre szállították Önerőből újították fel 100 éves imaházukat hitélet A faluban hosszú ideje aktív baptista közös­ség működik. A gyülekezet nemrégiben újította fel csaknem százéves imahá­zát. A közösség saját erő­ből, egyházi pályázaton nyert támogatásból és helyi vállalkozók segítségével vé­gezte el a mintegy 3 millió forintos beruházást. A munkálatok során az alj- zatbentól az álmennyezetig teljesen felújították az in­gatlan belsejét. Barátsági szerződés a szlovákiai Nagykérrel kapcsolat Augusztusban Baltás István polgármester hivatalos barátsági megál­lapodást írt alá a szlovákiai Nagykér polgármesterével. A felvidéki településről ko­rábban számos család köl­tözött Csengődre, akik az­óta sem feledkeztek el gyö­kereikről. A barátsági szer­ződésben a két település vezetése együttműködési szándékát fejezte ki a civil- szervezetek, alapítványok és egyházak között, vala­mint elhatározásuk alapján erősítik gazdasági kapcso­lataikat elsősorban az ide­genforgalom, az ipar, a ke­reskedelem, valamint a ter­mészet- és környezetvéde­lem területén. ■UMli Baltás István, Kállai István, Batiz Attila, Biber lózsef, lakus lózsef, ifj. Kalocsai Ferenc, Makány István Gábor, Mészá­ros Nándor, Németh István, Szentgyörgyi Krisztián. Történelmi fejlődés előtt építés A község sikeresen él a pályázati lehetőségekkel Csengőd madártávlatból - a fejlesztési források hatékony felhasználásával a település egyre élhetőbbé válik. Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy az idei esztendő a fejlesztések éveként ke­rülhet be Csengőd „törté­nelemkönyvébe”. Az ön- kormányzat több mint 230 millió forintot használhat fel 2008-2009-ben. A legnagyobb sikernek kétségte­lenül az iskola felújítására és óvo­da bővítésére nyert 165 millió fo­rint számít. A Dél-alföldi Opera­tív Programtól nyert összegből 2009-ben megvalósulhat az okta­tási intézmények teljes rekonst­rukciója - biztosítva ezzel, hogy a jövő generációi színvonalas kö­rülmények között használható tudást szerezzenek a faluban. Egy másik kiemelt projekt a Fa­mília Gondozási Központ felújítá­sa (erről lásd bővebb cikkünket az hatodik hasábon). Szintén rég­óta várt fejlesztés volt a könyvtár felújítása és kibővítése, amit a megyei Katona lózsef Könyvtár­ral közösen elnyert 5 millió fo­rintos pályázati támogatás tett le­hetővé. A művelődési házban működő, korábban igencsak szű­kös téka alapterülete több mint 100 négyzetméterre nőtt, így az olvasóterem mellett helyet kap­hatott benne az e-Magyarország pont is. Ráadásul a Közkincs pá­lyázaton csaknem kétmillió fo­rintot nyert az önkormányzat az ingatlan bútorozására, ami rend­kívül igényesen sikerült. A kis­térséggel közösen pályázott és nyert a település 2,7 millió forin­tot három kamera üzembe állítá­sára, amelyek éjjel-nappal figye­lik majd a köztereket. Baltás István polgármester ki­emelte: voltak kisebb pályázati sikereik is, amelyek azonban szintén jelentősen segítettek ab­ban, hogy Csengőd egyre élhe­tőbb településsé váljék. Ilyen volt a települési tájékoztató rendszer kiépítéséhez nyert 1,5 millió fo­rint, az az 1,3 millió forint, amit közmunkaprogramukra fordít­hattak, a helyi televízió eszköz- fejlesztésére nyert 338 ezer fo­rint, valamint az a negyedmillió forint, amiből 2 darab fűkaszát vásároltak a parlagfű irtásához. A polgármester hozzátette: ter­vezik még egy tanyagondnoki busz megvásárlását, és szeret­nék felújítani művelődési köz­pontjukat is. A 286 millió forin­tos költségvetéssel rendelkező önkormányzat mintegy 21 mil­lió forint fejlesztési hitelt vett fel, hogy fejlesztéseihez a szükséges önerőt biztosítani tudja. Baltás István egy másik nagy­szabású tervükről is beszámolt. Az önkormányzat által nemrégi­ben megvásárolt szövetkezeti iro­daház épületét csökkent munka­képességűek rehabilitációs fog­lalkoztatásával kívánják haszno­sítani. - Településünkön csak­nem negyven, leszázalékolt aktív korú személy él, számukra jelen­tős segítség lenne ez a lehetőség, hogy a munka világába vissza tudjanak illeszkedni, jelenleg ke­ressük a megfelelő pályázati le­hetőségeket, valamint tárgyalá­sokat folytatunk több, csökkent munkaképességűeket foglalkoz­tató céggel. A tervek szerint 20- 25 személyt lehetne foglalkoztat­ni az ingatlanhoz tartozó, több mint 200 négyzetméteres faház­ban - fejtette ki hozzátéve, hogy minden eszközt igyekeznek megragadni, hogy bővüljön a munkalehetőségek száma. Szabad idejében focizni és pingpongozni szeret BALTÁS ISTVÁN 1954-ben szüle­tett Kiskőrösön. 1972-ben Szegeden végzett vas- úttechnikusként, majd vasút- tiszti képesítést szerzett. Felsőfokú szakképesí­tését szállítmányo­zásból szerezte. 1990 óta önkor­mányzati képviselő, 1994 || ÓTA polgármester. Sza- l| bad idejében szívesen olvas, futballozik és lelkes amatőr asztaliteniszező. Nős, egy főisko­lás lánya van. Csengődi csodák Tiffany-üvegből művészet Dobrovitz Klárának több helyen volt már kiállítása az országban Egy kistelepülésen még inkább felértékelődik a helyi művészek jelentősége, különösen, ha ma­ga a közösség is profitál tehet­ségükből. Dobro­vitz Klára ilyen képzőművész. Gyermekkorától vonzotta az üveg, de csak néhány éve volt lehetősége kitanulni az Úgynevezett Tiffany-technikát egy budapesti mesternél. Az ólomüveg síktól eltérő meg­munkálását a 19. században fej­lesztette ki Luis Comfort Tiffany. A tengerentúlról indu­ló technika hamar meghódítot­ta a világot - bár a munka igen időigényes, és ez az elkészült alkotások árában is megjelenik. Egy részletekig kimunkált, több mint 300 darabból összeállított állólámpa elkészítésére példá­ul mintegy 120 órát kell rászánni. A ko­rábban nyomdaipa­ri tervezőként dol­gozó, jelenleg gyer­mekei mellett ott­hon lévő csengődi művész azt mondja: amikor ideje engedi, a műhelyben tevékenykedik. Ott­honukat számos Tiffany-darab díszíti - az asztali lámpától az ékszerdobozon át a falióráig -, és Klárának több kiállítása is volt már az ország több pont­ján. Legújabb alkotása - egy Hun­■ A művész, ami­kor ideje enge­di, a műhelyben tevékenykedik. Dobrovitz Klára egy általa készített asztali lámpával. dertwasser-másolat - a felújí- pontosan az ottani istentiszte- tott Família Szociális Intéz- leti helyiség „ökumenikus” ol- ményt fogja díszíteni. Egészen táraként fog szolgálni. Csengőd Erős és stabil szociális háló segít a rászorulóknak A 2008-as év egyik legjelentő­sebb eredménye Csengődön, hogy sikerült felújítani a Família Szociális Központot. A 2300 lel­ket számláló, kiterjedt külterü­lettel bíró község szociális intéz­ménye az 1985-ben az ország­ban elsők között induló családse­gítő központból „nőtt ki”.- Jelenleg hat alaptevékeny­séget - étkeztetés, házi segítség- nyújtás, idősek klubja, család- segítő, gyermekjóléti és tanya­gondnoki szolgáltatás - vég­zünk. Működésünk stabil, kö­szönhetően annak, hogy a tele­pülés vezetése kiemelten fontos­nak tartja az erős szociális háló biztosítását - mondta el Jamrik- Kiss Edit igazgató asszony. Az intézmény ezen túlmenően rendszeresen szervez egészség- védő programokat - nem vélet­lenül nyerték el az egészségba- | rát település címet -, továbbá j többször is helyet adtak orszá­gos és regionális szociális ta­nácskozásoknak. ■ Csengőd nem véletlenül nyerte el az egészségba­rát település címet. Az igazgató asszony kiemel­te, hogy külön hangsúlyt tesz­nek a külterületen élők segítésé­re: 2007-ben az országban elsők között alakították meg a Puli Tanyaőrző Szolgálatot, melyben együtt tevékenykedik az önkor­mányzat, annak szociális intéz­ménye, a rendőrség, a posta és a civilek. A központ munkája szempontjából is jelentős előre­lépés a pályázati támogatással elkészült felújítás. Megvalósult az épület akadálymentesítése, valamint teljes belső felújítása. Valamint egy képzési helyiség is épült, ahol a kistérség szociá­lis munkásainak továbbképzé- 1 se zajlik. A jövő nagy kihívása a fiatalok megszólítása Augusztus 1-jétől új plébános teljesít szolgálatot Csengődön. A 34 éves Szaniszló Tibor koráb­ban Kiskunfélegyházán és Kls- kunmajsán volt káplán, ez az el­ső önálló szolgálati tevékenysé­ge. Mint elmondta: egy folyama­tosan épülő katolikus közösség működik a községben. - Itt min­dig történik valami. Elég, ha ar­ra utalok, hogy annak idején in­nen indult ki az országos öku­menikus imamozgalom - je­gyezte meg Szaniszló Tibor, aki szerint a jövő nagy kihívása a fi­atalok megszólítása lesz. Tervei között szerepel még a templom felújítása is - erre azonban még nem áll rendelkezésre a megfe­lelő pénzösszeg.

Next

/
Thumbnails
Contents