Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-27 / 227. szám
14 S OLT PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT ÖNKORMÁNYZAT Polgármester: Gál József. Alpolgármester: Kovács János. A képviselő-testület tagjai: Árizs Lajos, Barta Ferenc, Dr. Danis Imre, Gudszentné Széphegyi Andrea, Gyetvai Imre, Kalmár Pál, Lencsés Sándorné, Lendvay Pál, Németh István, Németh József, Nitsch József, Vasaji Sándor. Jegyző: Krausz Henrikné dr. Aljegyző: Kovács Istvánná. Solt helyén a réz- és bronzkorban is éltek népek, majd ott vezetett a Pannóniából Dáciába vivő római kereskedelmi út. A Honfoglalás után Géza fejedelem királyi birtokokat alapított. A város neve Árpád vezér legkisebbik fiának nevéből származik, írásban Solt neve először egy 1145-ös keltezésű oklevélben jelenik meg, a Dunapatajra vezető út említésekor. A 11-13. században a kalocsai érsekséghez és a királyi birtokhoz tartozott. Városnak, azaz oppidumnak először 1384-ben említik és ismerünk egy pecsétnyomó feliratot is: „Solt város pecséti 1Ó19!” A városi ranghoz kapcsolódik az aranykulcs legendája. E szerint IV. Bélától két aranykulcsot kaptak a solüak, amiért a királyt a tatárok elől elbújtatták. Gyarapodó mezőváros volt a török hódoltságig, azután visszafejlődött faluvá. 1715-ben, mivel fontos dunai átkelőhely volt, már ismét mezővárosként jelenik meg az adóösszeírásban. A települést gyakran említik II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idejéből. Mint dunai átkelő is jelentős szerepet játszott, a 18. században a közúti teherforgalom is megnövekedett, főleg búzát szállítottak Pest-Budára, Győrbe és a nyugati piacokra. Nagy jelentőségű volt az 1902. október 22-én átadott Kunszentmiklós-Solt- Dunapataj helyiérdekű vasútvonal. A gazdaság hídfője épül • • településfejlesztés Önkéntes feladataikról nem mondanának le Tavitündérek. Sorra kapják a meghívókat, mert látványos előadásaikkal mindenütt feldobják a hangulatot. A Pentele-híd kaput nyitott Soltra, de ez a kapu egyelőre csak a gépjármű áradat átjárója. A város az elkerülő úttól reméli, hogy idővel hídfőállása lesz majd az iparnak, kereskedelemnek. Felső-Kiskunság településeinek többsége a közlekedési állapotok javításával remélheti, hogy alapot vethet a betelepülő gazdaságnak. Még a Dunántúllal két hídon közlekedő Solt is csak a korszerű helyi úthálózattal számíthat több befektetőre és jobb levegőre. A zsúfolt 51-es és 52-es utak átmenő forgalma fojtogatja a helybelieket.- Nagyon lényeges, hogy ebben az évben felújításra került az 52. számú főút belterületi szakasza. Elsősorban az északi elkerülő út eredményezhet a város életében kedvező változásokat. A beruházás várhatóan az elkövetkező két évben megvalósul. Azzal, hogy lecsapolja a forgalmat, elviselhetőbb lesz a közlekedés, másrészt, úgymond, feltár az út olyan területeket, amelyek a befektetők számára alkalmasak lehetnek az építkezésekre. Készülünk az érdeklődésre, ajánljuk a telkeket a vállalkozóknak, a városrendezési tervet nem régen hagyta jóvá a képviselő-testület. Solt pénzügyi mozgástere igen szűk, ezért az önkormányzat számára rendkívül fontos az, hogy minél hamarabb elkezdődjék komolyabb ipartelepítés. A helyi adóbevételek nélkülözhetetlenek az állami támogatásokhoz, hiszen azok csak önrésszel válthatók meg - summázta az önkormányzat pénzügyi helyzetét Gál József polgármester.- A helyi források számottevő növekedésére hosszú távon lehet kalkulálni. Addig is milyen fejlesztésekre számíthatnak Solton?- Túl vagyunk egy igen nagy beruházáson, az egész város alatt húzódik a szennyvízcsatorna. Utcáink jelentős része burkolt, de további pályázatokat szándékozunk beadni a belterületi utak építésére, javítására. Most van szakmai zsűri előtt az EuroVelo kerékpárút itteni szakaszának támogatására beadott pályázatunk. Ez az út a nyári gáton, Harta és Solt között épülne meg, s azzal Dunaegyháza, Apostag, Dunavecse irányába kapcsolódhat Solt a nemzetközi kerékpárút hálózatba. A másik igen fontos feladat az árvízvédelem. Ebben az évtizedben két olyan esztendőt éltünk meg, amikor igen komoly áldozatokkal járt a védekezés. Ezért az önkormányzatnak különösen szívügye a Duna-part biztonságossá tétele. Szeretnénk túl lenni az iskolaépület renoválásán. Az 1972-ben felhúzott épületen jelentősebb javítás nem történt. Ez a gondunk egyelőre megmaradt, sajnos, a pályázatunk nem nyert. Bízunk abban, hogy a második pályázati kör a tanintézmény számára is kedvezően zárul. Ugyancsak pályázunk majd a belső iskola sportcsarnokának építésére. Azt mondhatom, komoly megszorítások árán sikerült eddig a legfontosabb állami forrásokhoz előteremteni az önrészt, de a megszorítások nem mehetnek a végletekig. Vannak olyan önként vállalt feladataink, amikről semmi áron nem mondunk le. ■ Halaszthatatlan az árvízvédelem a Duna-parton. Rendőri szolgálatból a közéletbe Gál József 1961-ben Sztálinvá- rosban (Dunaújváros) született. Általános iskoláit Solton, középiskoláit Kalocsán végezte. 1979-82 KÖZÖTT a helyi Kossuth szövetkezetben volt növénytermesztő. 1982-93 Közön a BM-központ katonai biztonsági szolgálatánál dolgozott. 1988-BAN diplomázott a rendőrtisztifőiskolán. 1993-2002 Közön a solti rendőrőrs parancsnoka volt. 2002-TŐL Solt polgármestere. Nős, egy fiúgyermek édesapja. Hobbija a kertészet, vadászat, borászat- Vélhetően a város szellemi, kulturális értékeire gondolt most. Konkrétan mikre?- Büszkék vagyunk a civil szervezeteinkre. Jónéhányukat a város határain túl, sőt külföldön is ismerik. Ilyen például a fúvószenekar, amely a művészeti oktatás keretében működik. Sorolhatnám a többit is, hála a lelkes embereknek, a művészeti alkotóközösségektől a városszépítő-, a sportegyletekig sok önszerveződő csoportunk van. Valamennyien fontosak nekünk. Gyöngyöcskék és Tavitündérek, a széphangú kórus a varos hírvivői A Művelődési Ház kebelén működnek azok a művészeti csoportok, amelyek emlékezetbe idézik Soltot itthon és külföldön. A Margaréta Néptáncegyüttes 1997. óta dolgozik együtt, az elsős kisdiákoktól a 18 évesig, öt- venen. Fellépnek a város jeles eseményein, de gyakran kapnak felkérést vidéki fellépésekre is. Művészeti vezetőjük Szabóné Pajerich Andrea. A Solti Mazsorett csoport 2001-ben alakult. Ma már négy csoport működik, az Aranykulcs, a 11-12 éves korú Tavitündérek, a 7 évesek Mosoly csoportja, valamint a Gyöngyöcskék nevet viselő óvodások. A csoportok rendszeresen színesítik a város rendezvényeit, a nagyobbakat gyakran hívják a környező településekre, a német és erdélyi testvérvárosokba, az ifjúsági fesztiválokra. A működéshez szükséges anyagi feltételeket szülők, lelkes helybeliek és a polgármesteri hivatal teremtik elő. A csoport művészeti vezetője Véginé Vajda Judit. A Solti Női Kórus 1997-ben alakult. Repertoárjukban szerepelnek egyházi kórusművek és vidám hangvételű zenedarabok is. Gyakori szereplők a városi rendezvényeken, és őket is sűrűn meghívják vendégül. Kiváló kapcsolatot ápolnak testvérvárosaink, Kerava, Habischwald kórusaival. Karnagyuk: Madár Istvánná. CIVRL SZERVEZETEK Solti Kulturális Egyesület ________ So lti Polgárőr Egyesület________________ So lti Teniszbarátok Egyesülete__________ So lti Önkéntes Tűzoltók Egyesülete Kissolti Nyugdíjas Egyesület____________ So lti Petőfi Nyugdíjas Egyesület_________ to polya Természetbarát és Horg.egyesület Aranykulcs Horgászegyesület___________ Te rmészet- és Környezetvédők Egyesület Solti Atlétikai Club Solti Futball Club__________ Gr óf Vécsey Károly Borlovagrend________ Vá rosvédők Egyesülete Solt Város Baráti tor Mozgáskorlátozottak Solti Csoportja Solti Vécsey Vadásztársaság___________ So lti Ipartestület_______________________ Al apítványok: Soltért Alapítvány________________ So lti Vécseys Diákokért Alapítvány Kissolti Gyermekekért Alapítvány Solti Óvodásokért Alapítvány Solti Temetőért Alapítvány Időtálló cég a Pille, mert mindig a jövő elé menekül Barátjuk sok, boruk sose vénül meg lovagok A minőségi termelést népszerűsítik és szeretnek sakkozni A Pille Ostyasütő Kft.-t régen, még 1982-ben alapította botykai árpád, Nyéki József és Nyéki Józsefné. Ostyasütőként kezdték, egyebek közt fagyitölcséreket, nápolyi lapokat készítettek. Később átváltottak nagy- kereskedésre, de a cég neve maradt, vélhetően azért, mert jól hangzik a szakmában. Több megyében látják el alapanyagokkal az édes- és sütőipari termelőket, éttermeket, pizzasütőket. Tizenhat gépjárművel, harminckét alkalmazottal, komoly logisztikai központtal 3,5 milliárd forint az éves nettó forgalmuk. Újabban egy 1400 négyzetméteres raktár építésébe fogtak. - A jövő elé menekülünk mi is, fejleszteni muszáj, az unióban nagyon kell küzdeni a létezésért. Arra törekszünk, hogy minél jobban kiszolgáljuk üzleti partnereinket - magyarázta a beruházást Botykai Árpád. Azt már másoktól tudjuk, hogy a Pille Kft. vezetőinek fontos, mi történik a városban. Támogatják a kulturális- és sportszervezeteket, a diákok táborozását. Az önkormányzat becsüli hozzájárulásukat: a cégtulajdonosokat két éve Solt Városért emlékéremmel tüntették ki. A borkultúra solti lovagjai büszkék rá, hogy hordóikban nem érkezik megöregedni a hegy leve. Ez azt jelenti, hogy sok barátjuk van. Koccintanak is amikor csak módját ejthetik, így aztán nem csoda az, hogy hamar kiürülnek a pincéik. Ezért senki nem szólja meg őket, mindenki tudja, hogy a mértékletes, kulturált borivás- ról adnak példát. Ezért is alapították meg huszonnyolcán a borlovagrendet 2003. március 15-én. A rend névadója a jó emlékű gróf Vécsey Károly, aradi vértanú, Solt egykori lakója. A minőségi szőlő- és bortermelés fejlesztésének segítését, a szakmai hagyományok ápolását tűzték ki feladatul. Ezzel elősegítik a helyi idegenforgalom fellendülését. Mindenütt látható, hogy komolyan veszik feladatukat, hiszen aktív részesei a kulturális és gasztronómiai rendezvényeknek, ünnepi ceremóniáknak. A szeptemberi szüreti fesztiválon mindig újabb tagokat avatnak baráti borrendek küldöttsége jelenlétében. Farkas Imre nagymestertől tudjuk azt is, hogy a sakkjátékok is fontosak a lovagrend életében. Tavasszal a jubileumi ünnepen is rendeztek komoly versenyt eme szellemi sportban. ■ A bor élvezetének kultúrájáról adnak példát. Szeptemberben avatják a borlovagokat, olykor a szebbik nem közül is.