Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-24 / 224. szám

12 PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 24., SZERDA KUNSZENTMIKLÓS IKEPVISELO-TESTULET Polgármester: Bődi Szabolcs. Al­polgármester: Lesi Árpád. A kép­viselő-testület tagjai: Alács Sán­dor (szociális bizottság elnöke), Bábel Péter (ifjúsági- és sportbi­zottság elnöke), Bíró Károly, dr. Bórák Ákos, dr. Horváth László (ügyrendi és jogi bizottság elnö­ke), Kurdi János, Kreisch Mihály (bűn- és balesetmegelőzési bi­zottság elnöke), Kun Bálint (kul­turális, oktatási és egyházügyi | bizottság elnöke), ifj. Szőke Im­re, Vassné Kelemen Ágnes (vá­rosszépítő, turisztikai és mező- gazdasági bizottság elnöke) Vida István (pénzügyi bizottság elnö­ke), Dr. Völgyes Attila. Jegyző: Józan Judit. TOBTENELEM A város Tatárszállás néven búk- j kant föl először egy Zsigmond- J kori oklevélben. A tatárjárás | után a kunok telepedtek le, a tö­rök időkben a város hódoltsági terület lett. A török-kor után a föléledést szolgálta Mária Teré­zia hozzájárulása a redemp- tióhoz, 1745-ben Jászkunság visszakapta a kollektív nemes­séget. A 18. század az ipar fejlő­dését hozta, a mezőgazdaság­ban a juhászat került vezető helyre. Az 1800-as évek köze­pén, végén zajlott le komoly fel­lendülés. Az 1920-as években tragédiához vezetett a szaksze­rűtlen csatornázás. Felborult a hidrológiai egyensúly. Az agrár­válság és a vidék kiszáradása elszegényedést okozott. 1956- ban Kunszentmiklós elveszítet­te járási székhely címét. 1957- től sokasodtak a beruházások, megindult a szakmunkáskép­zés. A mezőgazdaság kollektivi­zálásakor 6 tsz alakult, de az 1970-es években elérte az 1500 főt az ingázók száma. A város 1990 óta, a körzeti hivatalokkal, kistérségi feladatokkal fokoza­tosan visszanyeri körzetközpon­ti szerepét. Alkotni akarók békessége városfejlesztés Könnyebb tervezni és láthatók a működési források Tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált Kunszentmiklóson: ön- kormányzatának nincs ak­kora pénzügyi forrása, hogy a várost fejlődési pá­lyára állítsa. Ezért kötvény kibocsátásával egymilliárd forintot vontak be a költ­ségvetésbe. A köztisztviselői és közalkalma­zotti bérfejlesztéseket lényegé­ben az önkormányzatokra terhel­te az állam 2002-ben. Ezzel függ össze az is, hogy Szentmiklós az­óta görget évről évre legalább 10 százalékos költségvetési hiányt. A városi képviselő-testület ugyan takarékossággal, létszámcsök­kentéssel, átszervezéssel elérte, hogy működési hitelt nem kellett felvenniük, de a fejlesztési forrá­sok kiapadtak, az állami támo­gatások megváltására nem tud­tak önrészt mozgósítani. Enélkül pedig álmodni sem lehet fejlesz­tésekről. Mit lehet tenni?- Azt mondhatnánk, hogy az iparfejlesztés, ami főleg idén kezd nálunk erőteljesen bonta­kozni, mérsékli majd a pénzügyi gondokat, de ennyi reménnyel még nem kalkulálhatunk. Mire az új üzemek az önkormányzat­nak is hasznot hoznak, olyan le­maradást szenvedhetünk el, amit talán lehetetlen behozni. Ezért döntött a képviselő-testület a tartalékot nyújtó speciális pénz­ügyi konstrukcióról. Kötvényki­bocsátás jöhetett szóba, mert az önkormányzat banki hitelképes­sége csak 130 millió forint körüli, ezért lehetetlen önrészt felmutat­ni olyan nagyberuházáshoz, mint a csatornázás, ahol 300-400 millió forint közötti összeget kell biztosítani - magyarázta Bődi Szabolcs polgármester.- A kötvénykiadásból befolyt pénzt hogyan kezelik, amíg nincs szükség rá?- Ötszázmillió forintot tarta­lékolt a képviselő-testület azzal a kikötéssel, hogy ahhoz az ön- kormányzat nem nyúlhat hoz­zá. A tőke másik felét az elkö­vetkező három évben nagymé­retű, a városnak jövedelmet ter­melő beruházásokba forgatjuk. A kibocsátás óta több hónap el­telt, de mivel nem volt szükség pályázati önerőre, ezért nem­csak az egész évi kamatterhet sikerült kitermelni, de milliók­Egyebek közt a néphagyományok ápolásából táplálkozik a híres szeptemberi városi fesztivál. gulatát. Fontos a sport, a kultú­ra, a szabadidős rendezvények támogatása, ezek adnak él­ményt a helybelieknek, a ven­dégeknek. Az idei év kiemelke­dő eseménye volt a Kurultaj, a magyar-madjar találkozó. Ama bizonyosság izgalma, hogy Kazakisztánban élnek őseink, özönlöttek látni küldöttségüket. A hagyományokat gondozva érdemes élni, becsülve az ősi konyhát, a biogazdálkodást, a háziipart. Ilyen értékekből táp­lálkozik a szeptemberi szent- miklósi fesztivál is, amely alka­lom arra, hogy az emberek ta­lálkozzanak, megkínálják egy­mást, megbeszéljék életüket, a gazdaságot. A vélt vagy valós sérelmek leginkább ilyen helye­ken orvosolhatók. Az egész ren­dezvénynek békés, az alkotást, megegyezést kereső hangulata van. Ez pedig felmérhető abból, hogy eltűnőben nálunk az ide­ológiai feszültségek, a politika nem keseríti annyira az embe­rek életét. Csakis így lehet bol­dogulni gazdasági válságtól súj­tott jelenkorunkban. ban mérhető többletet is hozott a betét. A városnak 4,5 száza­lékba kerül az 1 milliárd éven­te, amelyből van olyan betétünk is, amire 17% kamatot kapunk. Úgy vélem, megfelelő befekte­tést választottunk, és megnyug­tató az is, hogy jó kezekben van­nak a pénzügyek az önkor­mányzati szakbizottságnál. Könnyebb a tervezés, hiszen az intézmények működtetésének forrása most már látható.- Vajon a finanszírozási problémák szűnését érzéke- Iik-e a kunszentmiklósiak?- Jobban tudunk törődni a szellemi dolgokkal, amelyek be­folyásolják az emberek közhan­Katedráról az önkormányzat élére bődi Szabolcs 1951-ben szü­letett Kunszentmiklóson. 1973-ban a bajai tanítóképző­ben, 1992-ben a szegedi ju­hász Gyula Tanárképző Főis­kolán szerzett diplomát. 1993-tól Kunszentmiklóson tanított, majd művelődési felügyelő, később a művelődé­si ház igazgatója lett, azt kö­vetően pedig a helyi kollégi­umban volt nevelőtanár. 1988-tól a helyi ÁMK-ban pe­dagógus. 2002-től Kunszent­miklós polgármestere. Nős, öt fiúgyermek édesapja. A testvértelepülés, Székelykeve ajándékával. Gondot viselnek a tehetségesekre és felkarolják a gyengébbeket A legnagyobb önkormányzati in­tézmény a Varga Domokos Álta­lános Művelődési Központ. Ma­gában foglalja az általános isko­lát, a könyvtárat és a művelődé­si házat, 2005 óta pedig az óvo­dát, a művészeti iskolát és az egységes pedagógiai szakszolgá­latot is. A város jelenét, jövőjét formálja az ÁMK, hiszen jelen­leg közel 600 általános iskolás­nak, 250 óvodásnak, 200 művé­szeti iskolásnak a második ott­hona. A szakmai munkát 70 pe­dagógus és 55 adminisztratív, technikai, ill. egyéb feladatkör­ben dolgozó látja el. - Az intéz­ményegységek szorosan együtt­működve, egységes pedagógiai­művelődési programmal dolgoz­nak. A pedagógusok uniós pá­lyázatok segítségével számos re­formpedagógiai, integrációt se­gítő és a hagyományos óraveze­téstől eltérő módszereket bemu­tató továbbképzést végeztek el - tájékoztatott Horváth tibor, az ÁMK igazgatója.- Az óvodá­ban a hagyo- mányőrző program mel­lett a kompe­tencia alapú óvodai prog­ramcsomag bevezetése se­gítheti a szocializációs folyamato­kat, könnyebb lesz a gyerekek­nek az iskolába való átmenet. Igyekszünk hatékonyan felhasz­nálni az integrációs programot a hátrányos- és a halmozottan hát­rányos helyzetű tanulók oktatá­sához, neveléséhez. Az általános iskola alsó tagoza­tában jelenleg is működnek is­kolaotthonos osztályok, s a haté­konyabb felkészülést szolgálják a napközi otthonos és tanulószo­bás csoportok is. Komolyan vesszük a tehetséggondozást is, azért, hogy a gyerekek a legna­gyobb eséllyel pályázhassanak az általuk választott középfokú intézményekbe. Az egységes pe­dagógiai szakszolgálat végzi a sa­játos nevelési igényű tanulók el­látását a kunszentmiklósi mikro- térségben helyben, Kunpeszéren és Tasson. Szeptembertől új fel­adatokkal bővült a tevékenysé­günk: megkezdődött a pályavá­lasztási tanácsadás, valamint a nevelési tanácsadás is, így nem kell a gyerekeknek és szüleiknek Kalocsára utazniuk. Városi komfortra meg jó szolgáltatásokra pályáznak Vállalatok építkeznek, munkát adnak foglalkoztatás Támogatják a szakképzést, helyben tanulhatnak a fiatalok Az önkormányzat pályázatírási készsége és szakértése által ju­tott jelentős állami forrásokhoz az utóbbi években. Fejlesztették a fürdőt, mentőállomást építet­tek. Az utóbbinál a 80 millió fo­rint költség jelentős részét önkor­mányzati készpénz tartalékból, illetve a földgáz-részvényekből állták. Ezen túl a volt bíróság épü­letének felújítására, egy komoly, többfunkciós tűzoltókocsira és több kisebb fejlesztésre sikerült támogatást szerezni. Ez idő tájt használják fel az újabb, 2 millió forint forrást járdaépítésre, a ke­rékpározás, a gyalogos közleke­dés biztonságosabbá tételére. Ér­tékes a rendelőintézet akadály- mentesítésére nyert pályázatuk is. Jelentős siker: kezdődhet a csatornázás közbeszerzése. A re­mények szerint legkésőbb 2010- ben kezdődhet a 2, 5 milliárdos beruházás. Jó pozícióban áll az új orvosi rendelő pályázata. Az intézményt összesen 600 miihó­ból építenék fel és látnák el kor­szerű műszerekkel, gépekkel. Tíz szakrendelés lesz, távköz­lő diagnosztikával, vagyis köz­vetlen kapcsolatban a kecskemé­ti kórház szakorvosaival. Egyelő­re az ÁMK épületének rekonst­rukciója bizonytalan. A mintegy 400 milliós beruházás tervét ugyan elfogadták, de nem jutott rá pénz. A főhatóság biztat: ősz­szel megoldják az intézmény fi­nanszírozását. Kunszentmiklóson ez év elején 12 százalékos volt a munkanél­küliség. A magas ráta azóta csökkent és a remények szerint jövőre tovább nő a foglalkozta­tás. Köszönhető ez annak, hogy több vállalkozás telepedett le a városban. Az egyik legjelentő­sebb beruházás a Mediterrán Kft. cementcserépgyártó üzeme, ahová első körben harminc em­bert vettek fel. A cég jelentős mértékben tá­mogatja a helyi szakképzést. Az Areva Kft. ugyancsak több mint egymilliárd forintot fektetett be. Új üzemcsarnokot épített, elekt­ronikai kapcsolószekrények gyártására. Ott legalább negy­ven szakembert alkalmaznak. A német testvérváros, Blumberg legnagyobb vállalkozása is létre­hoz munkahelyeket. Vásároltak területet az ipari parkban, és igényt tartanak a volt varroda épületére is. A blumbergi válla­lat műanyag- és elektromos al­katrészeket gyárt majd és előse­gíti a szakképzést, így az eddigi­nél több helyi fiatal szerezhet vá­rosában szakmát. Bődi Szabolcs polgármester előrebocsátotta azt is, hogy várhatóan októberben kezdi a termelést egy cipőkészí­tő üzem is. A cég húszegyné­hány személyt vesz fel, már fo­gadják a jelentkezőket. Úgy néz ki, Szentmiklóson hamarosan munkába állhat az álláskeresők többsége. Közép-Európában a legkorszerűbb cserépgyár.

Next

/
Thumbnails
Contents