Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-24 / 224. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 24., SZERDA NEMESNÁDUDVAR Elsőként huszonöt család érkezett 1724 júniusában A bronzkorban is lakott terület volt a Sárköz és Duna-Tisza közi homokhátság határán fekvő tele­pülés. Okiratban Nagwdwar írásmóddal 1431-ben említik elő­ször. A török hódoltság után el­néptelenedett, majd az 1700-as évek elején érkeztek az első lako­sok. Az első német telepesek, szám szerint 25 család, 1724 jú­niusában érkeztek a községbe, a bevándorlás 1787-ig folytatódott. A nemesnádudvari németek a rajnai-frank nyelvjárást beszélik ma Is. Gyökereik a mai Baden- Württemberg tartományban ke­resendők, Neibsheim és környé­kén. A település 1900-ban kapta mai nevét, megkülönböztetésül Nádudvartól. A település címerében feltű­nik a nevezetes pincesor, a bete­lepülésre utaló Ulmer Schachtel rajza. Mivel a telepesek csak Bé- csig utaztak az „ulmi dobozzal”, onnan szárazföldön érkeztek, ezért ábrázoltatott a hajó víz nél­kül. A golgotái kereszt az erőt adó hitet, a szenvedést, a megalá­zást szimbolizálja, egyben a ne­héz, tisztességgel végzett munka megáldását is jelenti. Nemesnádudvar történelmé­ben meghatározó év 1947, ami­kor máig sajgó sebeket szereztek a kitelepített, szülőföldjükről el­űzött családok. Helyükre a Felvi­dékről és a Délvidékről érkeztek a betelepítettek. ONKORMANYZAT Polgármester: Dr. Knáb Erzsé­bet, alpolgármester: Délity Jó­zsef Ádámné. Képviselők: Dr. Farkas József, Fekete Károly, Heltainé Panyik Erzsébet, Kollár József, Dr. Kovács István, Mátrai János, Nagyné Kákonyi Anna, Vincze Imre. Körjegyző: Vancsik György. Nullára kihozni nem fejlődés dr. knáb Erzsébet Maximalisták vagyunk, mindig többet várunk el A főútról letérve a pincesoron juthat a falu szívébe a Nemesnádudvarra betérő. Két éve főigazgatói mun­kája mellé a polgármeste­ri feladatot is elvállalta, szülőfaluja nagy többség­gel választotta meg a tisztségre dr. Knáb Erzsé­betet. Úgy vélte, szerve­zéssel összeegyeztethető a két feladat.- Tervei szerint alakultak a dolgok, vagy érte kellemetlen meglepetés?- A faluban sokmindent elölről kellett kezdeni, de kezd kialakul­ni az a teljesítményorientált mun­kavégzés, amit szeretek. Igyek­szem időben 50-50 százalékot tel­jesíteni, de ez az arány az aktuá­lis feladatoktól függően eltolód­hat. Meglepetés volt, hogy egy­két kivételtől eltekintve hiányoz­tak azok a tervdokumentációk, amelyek nélkül nem lehet pályá­zatokat benyújtani, fejleszteni. Ezért egy intenzív, de nem látvá­nyos időszak következett, a szük­séges tervek, engedélyek beszer­zésére kellett sok energiát fordí­tani. A csapadékvíz elvezetésé­nek megoldására, a könyvtár fel­újítására, a kerékpárút-építésre, a Nyírfa utca mögötti részre elkép­zelt új lakónegyed gázbevezeté­sére, útjainak megépítésére kel­lett koncentrálni. Adottságaink miatt állandó feladat a partfal megerősítése, amihez szintén pá­lyáznunk kell, tehát terveket kel­lett készíttetni. Szerencsére siker­rel jártunk és a temető alatti sza­kaszon már folynak a munkák, ezeket folytatni szeretnénk. A fa­luközpont felújításának terve rendelkezésünkre áll. A különfé­le pályázatok a tervezetthez ké­pest csúszva jelennek meg, így időt nyertünk. Reméljük, támo­gatást is fogunk.- Milyen a pénzügyi helyze­tük?- Súlyos örökség a szennyvíz- beruházás, ami igen kedvezőtlen konstrukcióban, ötven százalé­kos támogatás mellett valósult meg, a 200 millió forintos hitel visszafizetése pedig ettől az évtől terheli a község kasszáját. A pénzpiaci változások miatt a ko­rábban kalkulált 18 helyett 22 millió forintra nőtt az évi kiadás. Nagyon feszített gazdálkodás mellett sem tudnánk fejlesztések­re pénzt tartalékolni. Abból nem lesz fejlődés, ha nul­lára hozzuk ki a költség- vetést. Ezért hosszas előkészítés, tárgyalás- sorozat után 500 mil­liós kötvény mellett döntöttünk. Ebből ki­váltjuk a hitelt, szá­míthatunk a fennmara- j dó keret hozamára, il- /1 letve a pályázati önrészünk is biz­tosított.- A község mellett több iparte­rület is látványosan fejlődött az utóbbi években. Ez érzékelhető az adóbevételekben?- Tavaly 500 milliós volt a költ­ségvetésünk, ami idén az oktatá­si társulás miatt 640-re nőtt. Nem kicsi az adóbevételünk, hiszen az iparűzési adóból 51 millióra szá­míthatunk. De az állam az adóerőképesség számításánál er­re hivatkozva vesz el pénzt tő­lünk, így valójában ennek az összegnek csupán a harmada áll rendelkezésünkre. Helyi adó nél­kül nem lehetne egyensúlyban tartani gazdálkodásunkat. Ráadá­sul a vállalkozók rendkívül nagy­vonalúak, segítőkészek. Mindig segítenek, ha a falu­nak szüksége van valamire.- Ők nem érzik a gazdasági nehézsé­geket?- A vállalko­zóknak sem könnyű, komoly erőfeszítéseket tesznek fejlődé­sük érdekében, de összefogás van a faluban. Na­gyon jó a kapcsola­tunk Vincze Attila plébános úrral is. Most együtt reménykedünk, hogy a jelentős lakossági adako­zás után a megyétől kapunk anyagi segítséget a számunkra nagyon fontos templom felújítá­sára. Egyébként a svábok maxi­malisták, állandóan elégedetle­nek, többet várnak el mindenki­től és önmaguktól is. Én is türel­metlen vagyok. Nagyon zavar, hogy nem tudunk látványos dol­gokat csinálni, mert a háttérmun­kára kell a hangsúlyt tenni. Saj­nos intenzíven érezzük hazánk gazdasági és politikai válságát, mindez a bajai kistérséget külö­nösen sújtja. Jó lenne belelátni, hogy milyen szempontok alapján döntenek az illetékesek. Ugyan­akkor pozitívum, hogy képvise­lő-testületünk minden tagja ön­zetlenül, felelős döntésekkel szol­gálja szülőfaluját. A hivatal dolgo­zóiról szintén csak a legnagyobb elismeréssel tudok nyilatkozni. Ha sikerül megvalósítanunk va­lamit, az mindig közös siker.- Mennyire sváb ma a falu?- Nagyon sokakat érintett a '47- es elűzetés, de sokan visszajöt­tek. A lakosság kétharmada ma is sváb. De a faluban nem téma, hogy ki sváb és ki nem az. Teljes az összefogás, becsületes, tisztes­séges, szorgalmas emberekéinek Nemesnádudvaron. Két évtizede Szent Mihály napjához kötötték borünnepüket Jöttek az egy évvel korábban testvértelepüléssé lett Neibs- heimből, fogadni kellett az első nagyobb küldöttséget. A régi szüreti felvonulások feléleszté­sét tűzték ki célúk, dr. Sümegi József ötlete alapján. Az 1988- as rendezvény sikerét bizonyít­ja, hogy a település legismer­tebb eseménye lett a a Szent Mihály Napi Újbor Ünnep. Ilyenkor, szeptember utolsó va­sárnapjára, illetve hétvégéjére, a világ minden tájáról hazatér­nek a nádudvariak. Rokonok, barátok, ismerősök, vendégek népesítik be a pincéket, a két­ezer lelkes településen a hét­köznapokon szokásosnak több­szörösére nő az emberek szá­ma. ■ Többszörösére nő a kétezer lelkes falu­ban megfordulók száma. A hagyományok szerint pén­teken este már koncerteken hangolódhatnak az ünneplők, akik szombat este sem marad­nak utcabál nélkül. Napközben pedig kiállítások, sportrendez­vények kínálnak kikapcsolódá­si lehetőséget. Persze, a pincé­ket ezen a napon sem lakatol- ják le. Vasárnap az ünnepi szent­misét követően adják át a tele­pülési elismeréseket, majd a szüreti felvonulók szórakoztat­ják a nézőket. Innen sétálnak a Mária-völgyi pincesorra, ahol kihirdetik a borverseny ered­ményét. Délután táncos és mu­zsikus csoportok váltják egy­mást a színpadon, miközben a borbarát turisták a termelők­től szegélyezett borutat járhat­ják végig. Nem csak a borokat, egyéb kin­cseket is rejtenek a pincék. Öt falu közel nyolcszáz gyereke társulás Szakmai műhelyeket hoztak létre társulásnak. Egységes koncep­ció alapján végezzük oktató, ne­velő munkánkat, szakmai mű­helyek, munkaközösségek ala­kulhatnak ki, az óvodák külön intézményegységet alkotnak, így az önkormányzatok és a pe­dagógusok is sok segítséget kap­tak egymástól az előző, első kö­zösen megélt tanév során. Az sem mellékes, hogy a nagyobb intézményben jobban kezelhe­tő a gyefeklétszám csökkenése, zökkenőmentesebb lehet az óvo- dai-iskolai átmenet. Reményeink szerint az együttműködés a különböző pá­lyázatok esetében is kedvező kö­vetkezményekkel jár - foglalja össze az igazgató. Minden mindennel összefügg kisebbség Nem lehet elkülöníteni a teendőket Két éve van német kisebbségi ön- kormányzat a községben, koráb­ban a települési önkormányzat minősítette magát kisebbségivé. A legutóbbi választáson azok sza­vazhattak, akik regisztráltatták magukat. Nemesnádudvaron a választásra jogosultak ötödé tett így. - Újdonság volt bejelentkez­ni a választói listára, és nem a leg­jobb időszakban volt erre lehető­ség. A legidősebbek körében na­gyon rossz emlékeket ébresztett a lajstromozás - mondja Heltainé Panyik Erzsébet, az önkormány­zat elnöke. Szerinte óriási előny az önálló önkormányzat, bár ötfős testületükből négyen települési képviselők is. - Ekkora közösség­ben nem lehet szigorúan elkülö­- Gyönyörű, megtisztelő, szép és nagy feladat - mondja Bichof Katalin, aki augusztus óta igaz­gatja a Felső-Bácskai ÁMK-t. Az egy évvel korábban alapított in­tézmény Borota, Csávoly, Érsek­halma, Rém és a központként működő Nemesnádudvar óvodá­it, iskoláit, könyvtárait, valamint a nádudvari művelődési házat és a Teleházat integrálja. A tag­iskolákban egy-egy osztály mű­ködik évfolyamonként, 591 ta­nuló és 170 óvodás jár az intéz­ménybe. Csávolyon és Nemesnádudvaron német nem­zetiségi oktatás folyik. Utazó di­ákok az érsekhalmiak, naponta huszonhatan ülnek buszra kísé­rőtanárukkal.- Összefogtak a települések, magukénak érzik az intéz­ményt, így több előnye is van a Szüreti felvonulók. Három fontos évszám a tavaly állí­tott emlékművön. níteni az intézményi, egyházi, ön- kormányzati feladatokat, teendő­ket. A rendezvények szervezésé­ben is közösen veszünk részt. A szekszárdi Deutsche Bühne színházlátogatásai, a német egye­sületekkel, önkormányzatokkal vagy a testvértelepüléssel, Neibs- heimmel, a kapcsolatok építése fontos feladat - sorolja Heltainé. Új rendezvényként szervezték meg januárban a német kisebbsé­gi önkormányzat napját, vállalták a Márton napi ünnepséggel járó teendőket, ami az óvodai ünnep­ségből nőtt ki települési ese­ménnyé. Terveik közt szerepel, hogy az oktatási társulásban részt vevő társintézményeket is bevonják az őszi rendezvénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents