Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-17 / 218. szám
PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 17., SZERDA CSÁTALJA 5 Önzetlenül segítik szülőfalujukat a lokálpatrióták, baráti kör alakult Az elmúlt években nemzetiségi, tehát székely és sváb szobákat alakítottak ki. A kiállított anyagok felgyűjtése Tamás Meny- hértné és Lőrincz Gergely közös munkájának eredménye. Értékes néprajzi tárgyaikat ellen-! szolgáltatás nélkül adományozták a községnek. Jelentős előre- j lépés, hogy tavalyelőtt megala- j kult a Csátaljai Székelyek Bará- [ ti Köre. Tavaly ősszel pedig megkezdődött a székely tánc oktatása három csoportban: az óvodás- korúaktól az általános iskoláso- | kig, Kosnás Árpád néptáncokta- | tó vezetésével. Ugyanakkor Lő- j rincz Gergely és Tamás Antal felújította a település határában levő kereszteket, a temetőkápolna mögött és a templom előtt levő j homokkő szobrokat. Számosán vannak, akik a művészetek különféle területén jeleskednek. így Márton Zsolt költő, Ádám Péter, Bácskai Varga János, Énekes Zoltán, Kovács János, Lőrincz Gergely festőművész. A Székely Népdalkor Takács Mátyás vezetésével két évtizede ápolja a felvidéki Alsószeli dalkörével a barátságot, mely öt éve a két község Jcözötti hivatalos testvérkapcsolattá emelkedett. Lőrincz Gergely művészeti munkásságával sokat tesz a községért. KEPVISELO-TESTÜLET Kovács Antal polgármester, Heipl János alpolgármester, Cser- novicsné Simon Erzsébet, Hege- dűs Zoltán, Kerti Lászlóné, Kontár Pál, Kubatov Antalné, Pusztai Károly, Szanyiné Szabó Katalin, Takács Mátyás. Jegyző: Galloné Pétiké Éva. NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Röckl Éva elnök, Czakó And- rásné, Fekete Sándorné, Müller Magdolna, Németh László. Munkahelyből sosem elég interjú Igyekeznek mindent költséghatékonyan végezni Mintegy kétezren emlékeztek tavaly a trianoni emlékmű avatásán. Kovács Antal polgármester büszke arra, hogy az impozáns műalkotást teljes egészében adományokból sikerült felállítani. Bajától dél felé, húsz kilométerre fekszik Csátalja. A tágas utcákat előker- tekkel díszlő, gondozott porták övezik. A községfejlesztés jelen és jövendő terveiről kérdeztük a község polgármesterét. - Ami az előző éveket illeti, 2002-től a mai napig a legnagyobb beruházás a központfelújítás volt - mondja Kovács Antal. - Emellett még jó néhány feladatot sikerült megoldani. így a járdákat kőburkolattal láttuk el, új autóbusz-megállót és -fordulót építettünk. Újjáépült a községi park, elkészült a könyvtár külső rekonstrukciója, és kicseréltük az épület nyílászáróit. Ezen munkálatokra közel 40 millió forint EU-pályázati pénzt fordítottunk. A felújítások hazai pályázati pénzekből is folytatódtak. Kicseréltük az úgynevezett alsó iskola nyílászáróit, felújítottuk külső homlokzatát. A felső iskola fűtését korszerűsítettük, számítástechnikai és nyelvi labort alakítottunk ki. Idén az óvoda nyílászáróit cseréltük, korszerűsítettük a fűtést. Folytatnánk az intézmények felújítását. Elvégzendő a művelődési ház, a napközi otthon felújítása és a felső iskola nyílászáréinak cseréje, homlokzatának felújítása. Igyekszünk mindent költséghatékonyan megvalósítani, a munkálatokat saját szakembereinkkel elvégeztetni.- Úgy hallottam, mindig számítani lehet az önzetlen társadalmi munkára.- Valóban. A csátaljaiak szeretik községüket. Mindig vannak a faluban olyan lokálpatrióták, akik jelentkeznek, ha megszorulunk valamilyen határidőben. Hadd említsem név szerint volt önkormányzati dolgozóinkat, Balogh Józsefet, Bőte Ferencet és Kajtár Orbán szobafestőt, akik az óvodafelújítás alkalmával a belső munkálatok elvégzésében nagyon sokat segítettek. De köszönettel kell említenem helyi vállalkozóinkat - ismét csak a teljesség igénye nélkül -, akik települési rendezvényeinket, iskolánkat és az időseket rendszeresen támogatják: Bodnár Attila és neje Erdődi Éva, Hordósi István, Vámos Ferenc, Szalai László, a Gilián család, Szabó Ferenc, Galló László és neje, Berkes István, Balázs Antal, Lovász Antal. A Délvidékről eltelepített Josef Strahl évi több alkalommal hoz a rászorultaknak Németországból segélyt.- Milyen terveket szeretnének megvalósítani?- A német kisebbségi önkormányzat elkezdte a temető kerítése mellett elhelyezett régi síremlékeknek a kápolnáig tartó felújítását. Az I. világháborúban elesett és eltűnt falualapító sváb hősök tiszteletére még az 1920- j as években alakították ki a te- I metői Kálvárián a Hősök ligetét. A 86 elesett vagy eltűnt csátaljai hős emlékére kopjafákat állítottak, melyek mögé gesztenyefákat ültettek. Az idők folyamán , megsemmisült kopjafákat fel- | újítjuk. A hosszú távú tervek gerincét képezi a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Fel kell újítani a község útjainak szilárd burkolatát. A legfontosabb, de a legnehezebben megvalósítható tervünk: munkahelyteremtő beruházásokat szeretnénk a községbe hozni. Katonából rendőrré, majd polgármesterré avanzsált az évek során KOVÁCS ANTAL 1958-ban született Kecskeméten. Általánosba az óbögi tanyasi iskolába járt. 1969-től diákotthonban lakott Tiszakécskén, 1976-ban érettségizett a gimnáziumban. 1980- ban tábori tüzér szakos és nevelőtanári diplomát szerez a Kossuth katonai főiskolán. 1980- 87 között parancsnoki beosztásokat tölt be a marcali tüzérdandárnál. 1987-96-ban alosztályvezető a Bács- Kiskun megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon. 1996-tól a bajai rendőrkapitányságon dolgozik, diplomát szerez a Rendőrtiszti Főiskola átképzési szakán. 1997- től parancsnok a nagybaracskai rendőrőrsön, 2002- től pedig polgármester. Nős, két gyermeke van. Hobbija a labdarúgás és a kerékpározás, továbbá a magyar történelem. Két hullámban kitelepítették a falu német ajkú lakosai túlnyomó részét Csátalja már az őskorban is lakott település volt. A régészeti leletek 18 ezer éves múltról tanúskodnak. A helység elnevezése sok vitát váltott ki. Elsődleges neve Tárnokmonostor volt, jelezve, hogy a királyi tárnokok lakóhelyén a Haraszt nemzetség monostort emelt. Az 1902-es névrendezéskor szóba került a Csataalja elnevezés, végül a Csátalja név mellett döntöttek. A török hódoltság következtében a vidék szinte elnéptelenedett. Az 1720- as évek eleji összeírások Gsát- alját pusztaként említik. Az 1729. év jeles dátum a község életében. Megkezdődött a németség betelepítése - érdekesség, hogy rövidesen a község saját pecséttel rendelkezett -, azután az 1749-64-es esztendők között folytatódott. A németség megtelepedése így III. Károly és Mária Terézia uralkodásához kötődik. A telepesek magukkal hozták magas gazdálkodási és földművelési kultúrájukat. A későbbiekben is jelentős szerepet játszott a homokon való földművelés mellett az állattenyésztés, főleg a juh- és sertéstenyésztés. ■ A török hódoltság következtében a vidék szinte elnéptelenedett. Az I. világháború nyolcvanhat hősi halottja után a falu még szörnyűbb veszteséget szenvedett a II. világháborút követően. A világégés áldozatai mellett két hullámban kitelepítették a község német ajkú lakosságának nagy részét. A lélekszámban bekövetkezett veszteséget - jelenleg a lakosság létszáma 1635 fő - valamelyest kiegyenlítette a Délvidékről idesodródott bukovinai székelyek letelepedése. Jubilál a díszítőművészeti kör kultúra Hímeznek és ápolják a régi népi hagyományokat Negyvenöt esztendeje, 1963 őszén alakult a messze földön, határainkon túl is híres Csátaljai Díszítőművészeti Szakkör. - Szele Erzsébet tanítónő állt a hímezni, varrni szerető asszonyok élére, és szervezte a csoportot igazi közösséggé - tudtuk meg Müller Magdolnától, aki Lőrincz Ist- vánnét követve kereken három évtizede vezeti a szakkört. - Kezdetben negyven főre volt tehető a létszám. Heten - Tamás Meny- hértné, Lőrincz Istvánná, Góg lánosné, Győrfi lánosné, Búzás Imréné, Búzás Etelka és Petz Mátyásné - ma is közöttünk vannak. Hímeznek, varrnak, ápolják a régi népi hagyományokat. Alapításkor erdélyi hímzéseket varrMüller Magdolna tak az alapítók, kivétel nélkül székely asszonyok. Az irányultság a mai napig megmaradt. Nagyon szép díszei a római katolikus templomnak a szakkör által adományozott oltárterítők, stólák, szoborelőtétek. A tagok továbbképzik magukat, átadják az új ismereteket társaiknak. Lőrincz Istvánná és Tuchardt Jó- zsefné elvégezte a díszítőművészeti tanfolyamot. A X. textiles konferencián a szakkör a harmadik díjat érdemelte ki, miközben a zsűri az első két díjat nem adta ki - meséli a vezető. A szakkört a művelődési ház és irányítója, Szanyiné Szabó Katalin évek óta támogatja. A csoport kiérdemelte a falu által adható legnagyobb kitüntetést, a Csátalja Községért Díjat. Tamás Menyhértné Lavrik Márta, a népművészet mestere, Lőrincz Istvánné Barabás Rózsa, a népi iparművész címben részesült. ummmm* m m mmammm ..........................* - ........... .w / . . A jÖVŐ nemzedéke Az iskolai oktatás az 1740-es években indult meg. 1930-ban a templom mögötti régi Kálvária helyén új, kétszintes iskola-óvoda épült. Homlokzatát ifj. Éber Sándor alkotása díszíti. Felvételünkön falunapon szerepelnek az ovisok.
