Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-10 / 212. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 10., SZERDA PETŐFI NÉPE Iszkoló pácienst nem könnyű vizsgálni állatgyógyászat Sertést már csak azok tartanak, akik tudni akarják, milyen hús kerül az asztalukra Az első beteg egy telefon volt. Mivel az állatorvos­lásnak a mobil nem nélkü­lözhetetlen eszköze, nyu­godt szívvel hagytuk Kalo­csán. Gyógyítójukra váró állatok felé vettük az irányt. Dr. Szakái Sza­bolcs kalocsai állatorvos fogadott maga mellé úti­társul, s vitt magával páci­enseihez. lat. És ez független attól, hogy fajtatiszta vagy keverék eb lett a család kedvence, a gyerekek, az unokák játszópajtása. így ne­künk, állatorvosoknak is fejlőd­nünk kellett, hogy ki tudjuk szolgálni az egyre magasabb igényeket.” Közben visszaérünk Kalocsá­ra, gyógyszert viszünk egy ko­ros, szívbeteg ebnek. A tablettá­kért az állatgyógyászati központ­ba ugrik be az orvos, a Kígyó ut­ca sarkán. Három állatorvos fo­gadja az aggódó gazdikat és be­teg kedvenceiket. Állatklinika - így emlegetik a gyógyászati köz­pontot, ahol fényképes nyilván­tartást vezetnek a betegekről. A „kartonokon” kutyaportrék. A digitális kamerán kívül per­sze más képalkotó berendezés is van a rendelőben: röntgen és ultrahang segít kideríteni, mi baja a betegnek. Ha kell, sebé­szeti beavatkozásokat is elvé­geznek a „három doktorok”, akik időnként laborjukban a mikroszkóp elé is leülnek, vizs­gálva a mintákat. Az állatorvosi körút első állo­másainak megláto­gatása után már at­tól tartottam, hogy az egész délután kutyák között telik. De aztán Foktőn egy lázas tehénhez térünk be. Gyöngytyúkok, ka­csák és más lábasjószágok hú­zódnak meg az árnyékban, eny­hülést keresve a kánikulában. A beteg tehén az istállóban len­geti bágyadtan a farkát, a pi­masz legyek ellen ez nem sokat használ. Gyors lázmérés, a be­teg megkapja a gyógyszert. Az orvos biztos abban, hogy né­hány napon belül a gyógyszer és az állat szervezete közösen legyőzi a betegséget. „Egyre kevesebb a szarvas- marha a térségben. Megszűn­tek, átalakultak az állami gazda­ságok, a tej ára sem serkenti tar­tásra a gazdákat. Kalocsán és a környező településeken még akadnak, akik marhát tartanak, de egyre kevesebben.” A doktor szerint félő, hogy az állattartás és a hozzá kapcsolódó kultúra végképp eltűnik a jövőben. Újabb kilométerek következ­nek, Géderlakra megyünk. Majd megállunk Dunaszent- benedeken egy háznál és aztán jöhet a marhatelep. Páncsics Hajnalka Az autóban ugyan van klíma, de a kezelésre váró négylábúakhoz ki kell szállni. Hőség van. Bá­tyára megyünk, ahol új, siheder házőrző vigyázza az egyik por­tát. A kutyus megkapja az oltá­sát, gazdaasszonya pedig átkí­sér minket a szomszédba. Ott ugyanis egy korosabb ebnek fu­ra dudora nőtt. A szép, fényes fekete szőrű állatnak régi isme­rőse lehet a doktor, akiről az ol­tások okán nem ápol kellemes emlékeket. Amint meglátja, be- kotródik a házába, és gazdája csak ■ Egyre több a igen nehezen tudja „hobbiló”. Aki előcsaiogatni. A megengedheti mintavétel sem erő- magának, saját siti meg a kutya hi- hátast tart. tét abban, hogy az állatorvos csak jót jelent. Majd a laboratóriumi vizsgálat kiderí­ti, hogy mi nőtt a házőrzőre. A faluban egy ifjú puli is megismerkedik Szakái doktor­ral. Nyilván legközelebb már ő is menekülőre fogja. Kutyaszo­kás. Az érseki város határában Xéna, a foxterrier és Pirinyó, a törpetacskó szintén orvosi ellá­tásban részesül. Gazdájuk, Ol­ga asszony egy beteg cicát is elő­hoz. „Az elmúlt évtizedben sok minden megváltozott, többek között az állattartás is jelentős átalakuláson ment át” - mond­ja Szakái doktor. „Nem hiszem, hogy ehhez az állatvédelmi tör­vény szigorításának köze van. Annyi azonban bizonyos, hogy a városi és a falusi emberek több figyelmet fordítanak a kutyá­jukra. Az ember legjobb barátja sok helyen megmaradt ugyan a házőrző szerepben, de egyre in­kább figyelnek a gazdik arra, hogy egészséges is legyen az ál­A marhatelepen elsősorban a fiatal borjak szorulnak orvosi ellátásra, „Sajhos sok a beteg állat, több­féle betegség is támadja őket. A fiatal borjakkal van a legtöbb probléma. Az istállószagról eszembe jut, hogy disznót még nem láttam a nap során. „Alaposan lecsökkent a ser­tésállomány az utóbbi években. Míg alig egy évtizede még szin­te minden háznál hizlaltak, ma már csak azon kevesek tartják, akik biztosak akarnak lenni ab­ban, hogy milyen hús kerül az asztalukra. Régebben is csak mérsékelten volt jó üzlet a ser­téstartás. A hízók leadása után maradt haszon, amiből aztán le­hetett legalább egy tévét venni. Ha a gazda nem számolta a munkaidejét, akkor nem volt rá­fizetés.” Ráadásul az állattartás fele­lősséggel is jár. Az állományt nem lehet magára hagyni több napra. Nincs szabadság, nyara­lás, csak a munka. „A hagyományos háziállatok közül egyedül a lovak száma tű­nik változatlannak. Persze, ott is volt egy jelentős csökkenés, de mára ismét egyre többen tar­tanak lovat. Igaz, ezek már nem a munkára fogott igásállatok. Alig maradt néhány szántó, vagy kocsihúzó patás. Egyre több viszont a hobbiló. A lovag­lás egyre népszerűbb sport, és aki megengedheti magának, az saját hátast tart.” Ezt örömmel állapítja meg Szakái doktor, mi­közben már újra Kalocsa felé tartunk. A postánál elfordulva egy­szerre köszönünk ki a kocsiból Lütyőnek. A kutyát talán min­den kalocsai ismeri. Nélküle aligha lehetne teljes egy-egy vá­rosi rendezvény, mindegyiken részt vesz. Keresi a társaságot. Elképzelhetetlen, hogy iskola­időben diáklányokat ne kísérne a suliba, néhány falat finom tízóraiért cserébe. Péntek es­ténként is tinédzserekkel kó­szál Lütyő Kalocsán. Szakái doktor és kollégái rendszeresen kezelik a független ebet. Leg­utóbb kollégái látták el a súlyo­san sérült kutyát, aki a fiúk tár­saságát az utóbbi időben feltű­nően kerüli. Lütyőt a közelmúlt­ban néhány fiatal egy buli után összerügdosta. Állatok az ilye­nek, de őket nem gyógyítja Szakái doktor. Humánorvoslás kéne nekik. Hagyományőrzés modern köntösben a kocséri fesztiválon fogathajtás és a celebek Egész napos programkavalkád híres fogathajtók és ismert sztárok közreműködésével Izgalmas versenyszámokkal, is­mert zenei előadókkal vár min­denkit szombaton az első Kocséri Fesztivál. A magyar kultúrában mélyen gyökerező lovas, fogathaj­tó bemutató-versenyeknek már több éves hagyománya van a te­lepülésen, most először azonban a sporteseményt kulturális és szórakoztató programokkal fű­szerezik, úgy, hogy egész napra tartalmas kikapcsolódást nyújt­son az egész család számára. A fesztiválra látogatók nem­csak a hagyományos lóerők ösz- szecsapását kísérhetik figyelem­mel, hiszen a modern technikai eszközök, quadok megméreteté- se is legalább annyi látnivalót és izgalmat tartogat. A rendezvény Nemzetközi eredményekkel rendelkező fogathajtók szinkronpályás meg­mérettetése mellett nagy sikerre számíthatnak majd a pónifogathajtó kisfiúk és kislányok is a szombati fesztiválon. Családi rendezvény a sport és a jótékonyság jegyében különlegessége, hogy a világbaj­nok fogathajtók mellett ismert sztárok, Celebek is eleget tesz­nek a szervezők meghívásának, és különböző versenyszámok­ban maguk is részt vesznek. A rendező Kocséri Lovas Egye­sület és a kocséri önkormányzat nem titkolt célja az is, hogy régi­ót is erősítve megismertesse mindenkivel Kocsért, Magyaror­szág egyik sportszerető faluját, és rendezvénnyel hagyományt teremtsenek. ▲ • Egész napos • Fogathatják - Celebek - Quadosok szinkronpályás versenye • Fogathajtó: Dobrovitz József, Nyúl Zoltán, Selyben Zsolt • Celebek: Dukai Regina, Bebe, Hajdú Péter • Quad versenyzők: Kunkli Ti­vadar, Popik János, Fridel Balázs, Fridel Károly • Egész napos véradás • Köny\'dedikálás • Főzőverseny • Tombola: fődíj egy póni • A műsorban fellépnek: Ricsi bohóc, Mesekocsi Színház, BACK Step csoport; Star Light Dance Company, Ötvös Klári és Farkas Bálint nótaéneke­sek, Elvis- show, Pacsirták, Dömötör Dóra, Krisz Rudi képesűjaAa; NÉPSZAVA Wallis Duna ; A Lágymányosi hídnál

Next

/
Thumbnails
Contents