Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-10 / 212. szám
6 mmm UJSOLT PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 10., SZERDA Akciócsoport a környezeti és kulturális értékek megőrzéséért A néhány éve megalakult Felső-kiskunsági és Dunamelléki Öko-Táj LEADER Helyi Akció- csoport az Új soltot is magába foglaló kistérség, civil- és gazdasági szervezetek képviselőit tömörítve tűzte ki célul értékmentő tevékenységét. Az akciócsoport területe a Sol- ti-síkság északi részét, a Duna- völgy és a kiskunsági homokvidék egyes részét érinti mintegy 803 négyzetkilométeren, amelynek csaknem ötödé nemzeti park, s bő harmada környezetvé- delmileg védett. Az akciócsoport a Helyi Vidék- fejlesztési Tervben megifogalma- zott alapelvek mentén azonosította azon legfontosabb helyi értékeket és problémákat, amelyekre felépítette fejlesztési koncepcióját, így az Öko-Táj-koncep- cióban szerepelnek a helyi ökológiai értékek, a mezőgazdaság térségi szerkezete, az épített környezet kulturális hagyományai és a turisztikai szektor fejlesztésének igénye. A térség ökogazdálkodásának fejlesztését például a hiteles, elismert natúr, ökológiai és biogazdálkodással és ennek háttere kialakításával képzelik el, ami elsőként is az ökogazdálkodás szakmai-elméleti, illetve technikai fejlesztését igényli. Fontos programpont, hogy e termékek forgalmazása széles körű és hatékony legyen. A térség másik helyi erőssége lehet az öko-, vagyis a helyi sajátosságokra épülő turizmus fejlődése. Cél, hogy egyedi, kifejezetten a térségre jellemző szálláshelyek épüljenek meg. Ennek egyik fontos eleme az Ujsoltot is magába foglaló térség leromlott állapotú épületeinek stílusjegyek megtartásával történő felújítása; a természeti és épített táj értékeinek, táji elemeinek megőrzése. Kényelemben és hátrányban zsáktelepülés Az őslakosok és a betelepülők élete a túlélésről szól Komoly munkát jelent az új lakosok komfortérzetét is biztosítani - a falu elkeseredetten küzd pályázati lehetőségekért. Hosszú út vezet be az 51- es főútról Új soltra. A zsáktelepülés a béke és a fennmaradásért vívott harc helyszíne, ahol a veterán polgármesternek a barátságtalan állami pályázati rendszer és a betelepülők okoznak fejtörést...- Amióta a turizmus nálunk is felfedezte a tömegtől izolált vidékek vonzását, sok helyütt nem hátrányként, hanem előnyként emlegetik a „világtól” való távolságot. Fekete József mit gondol erről Újsolt első embereként?- Sok előnye van annak, hogy nyugalom van, szép övezet a csatornaparti horgászvidék, és az itt élő őslakosság közösségi ösz- szetartozása. A gond inkább azzal és akkor van, ha olyanok települnek be a vidékre, a faluba, akik nem mindig viselik szívükön a szűkebb környezetük, udvaruk rendben tartását. Van olyan falubeli, aki 90 felé jár, de szebb a portája, mint egy betelepülő nyugdíj előtt állóé... Nem akarom eltúlozni ezt a problémát, mert nincs túl nagy baj, de azért nem kis erőfeszítésbe kerül, hogy jó képet alakíthassunk ki a településünkről.- Nehéz itt a megélhetés?- A Dunaegyházi Haladás Zrt. sokaknak tud munkát biztosítani, ami fontos az itteniek megélhetése szempontjából. Ugyanakkor amint említettem: sok a betelepülő - jelenleg a falu lakosságának majdnem 50 százaléka nem itt született -, aki nincsen hivatalosan bejelentve a községben, így felőlük nem kapjuk az állami normatívát sem. Ugyan1 akkor kiadást, fejlesztési szükségletet jelentenek ők is, hiszen a közszolgáltatásokat ők is igénybe veszik.- Milyen mértékben ellátott a falu?- A modern szennyvízkezelést, vagyis a csatornázást kivéve azt mondhatom, jól ellátott a község, hiszen minden házban van jó víz, villany, telefon és gáz, de még kábeltévé is; szóval, a település komfortos. A problémánk a külső segítséggel van.- Újsolt pedig LEADER-köz- ség, mégis akadozik a támogatás?- Hogy egy jó példával igazoljam: pályáztunk a különben kötelező feladatot ellátó ravatalozó megépítésére. Hatmillió forintnyi kiadásra kevesebb mint 160 ezret kaptunk... Természetesen lemondtuk, de aztán egy délalföldi régiós pályázaton ismét próbálkoztunk. Ezt már nem bíztuk a véletlenre; drága pénzért készíttettük el a pályázati anyagot. Azt is elutasították, így ott már különösen ráfizettünk. Az útfelújításnál nekünk egy 5,5 milliós keretre lett volna szükségünk, hogy ugyanazzal a technológiával elkészítsük, amivel az eddigi útjaink is készültek. Ott az volt a kiírás - idén tavasz- szal -, hogy minimum 10 millióra kell pályázni. Miközben éppen hátrányukat szeretnék leküzdeni, épp hátrányos helyzetük a legfőbb akadály a kistelepüléseken... Hát így állunk ezzel a kérdéssel; már nem merünk pályázni, mert csak befizetők vagyunk az eljárási díjakkal.- Hogyan írná le az itt élők jellemét, életmódját?- Segítőkész és dolgos népek laknak itt, akiknek nagy érzékük van a közösségi és karitatív összefogáshoz. Még olyan akcióink is voltak, amikor egy-két betelepülőt mi magunk segítettünk. Közelkép FEKETE JÓZSEF 1990 óta vezeti az újsolti önkormányzat munkáját az ötfős, hagyományosan függetlenekből alakult képviselőtestület élén. Mint mondja: ezen a területen azért a leghá- lásabb és arra a legbüszkébb, hogy soha pártoskodás nem veszélyeztette a településért folyó munka hitelességét, elkötelezettségét. - Nem pártpolitikára, hanem településpolitikára szövetkeztünk - vázolja bölcs tömörséggel az újsolti községvezetés fdozófiáját a polgármester. idtlii partvidék Újsoltot az ország szinte minden pontjáról évről évre felkeresik a horgászat szerelmesei: a tájék természetesvíz-csatornái, partjai kiváló helyszínül szolgálnak e szenvedély híveinek. Az utóbbi években a táj épített környezete is egyre vonzóbb és fejlődő képet mutat. Újsolt és a kistérség hátrányos helyzetben A Kunszentmiklósi Kistérség csaknem 90 ezer hektáros területén 10 településen (három városban és 7 községben) mintegy 33,4 ezer ember él. A térséget négy éve minősítette a kormány területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek, miután hátrányos helyzete és társadalmi, gazdasági elmaradottsága külön státust igényel: az országos és megyei átlagot is alulmúlja a külfólditőke-befektetések és a közműfejlődés aránya, de az adózók és foglalkoztatottak száma sem mutat pozitívabb képet. A legkedvezőtlenebb helyzetben a kistérség legapróbb községe, Újsolt van, melynek általános fejlettségi mutatója (2,21) a legrosszabb a települési szövetségben. Bár nem itt a legnagyobb a munkanélküliség, a tartósan állás nélküliek itt vannak legtöbben, és az iskolai végzettség aránya is a legkisebb. Újsolton továbbá nincs gazdasági társaság, és az egyéni vállalkozások számának aránya is a legkisebb (1000 lakosból csupán 25-nek volt bejegyzett vállalkozása az elmúlt években). A község ugyanakkor az infrastruktúra tekintetében a középmezőnyben van: a gépkocsik és például a kereskedelmi boltok lakossághoz viszonyított aránya tekintetében viszonylagos jómódra, jó ellátottságra utalnak az adatok. Nagy erőfeszítések kis sikerekért is összefogás Hátrányos szociális és gazdasági helyzete ellenére Újsolt folyamatosan keresi az elő- relépési lehetőségeket. Az egyik ilyen a kistérséggel létrehozott társulás, melynek célja, hogy javítsa a kistérség lakosainak, így az újsoltiak életminőségét. A kistérség legelöregedet- tebb községében (a 60 évnél idősebb népesség aránya az utóbbi évtizedben elérte a 40 százalékot) mindez főként az oktatás és a szociális ellátás terén kamatozott: nemrég például kiépült a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hálózata. Csaknem 60 éve önálló a település STATISZTIKA Az idén 58 éves település 1950-ben vált ki Solt városából, azóta éli önálló igazgatási egységként életét. A napjainkban 177 állandóra bejelentett lakos él a településen. A teljes lakónépesség kb. 250 főre tehető, főleg a környező nagyobb városokból - Duna- földvárról, Dunaújvárosból, sőt még a fővárosból is - ideköltözött polgárt tömörítő településen a megélhetést nagyrészt a mezőgazdaság, az állattenyésztés biztosítja. Újsolt jelentős kiterjedésű külterülettel bír. Emlék a közös múlt archaikus idejéből őrhalom Hazánk több vidékén, különösen az Alföldön és a Kelet-Dunántú- lon gyakoriak ezek a viszonylag alacsony, földből emelt halmok - Újsolt környéke is felemlíttetik e témakörben. Az őrhalmok eleinte a mainál jobban kiemelkedtek környezetükből, de a folyamatos szántóföldi tevékenység miatt magasságuk csökkent. A kutatások szerint vélhető, hogy a tűzjelzésben vagy a hadászati megelőzésben lehetett szerepük. A szikes tavak egzotikus országában KISKUNSÁG VÍZI VILÁGA A Solti-síkságon, Szabadszállás és Akasztó között húzódik a felső-kiskunsági tavak csaknem 4 ezer hektáros területe. Az egykor összefüggő területen van a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes- tó-rendszere. Napjainkra a szikes tavak száma megfogyatkozott, ezért a megmaradt tavak víztani és természetvédelmi értéke felbecsülhetetlen. Megannyi csodálatos küllemű és nevű madárfaj él itt: a gulipán, a küszvágó csérnek, a piroslábú és a kormos cankó, a piroscsőrű szerencsensirály vagy a nevezetes barna rétihéja és a túzok. A szikes tavak vidéke a Ramsari Egyezmény oltalma alatt álló nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.
