Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-01 / 204. szám
gg -i r A INTERJÚ Csak annyit változtunk, amennyit a világ csík János A népzenének elképesztő belső ereje van - aki nem találkozott vele, meglepődik Az autentikus népzenét játszó, idén húszesztendős kecskeméti Csík zenekart jól ismerik határainkon innen és túl is. Az együttes névadójával, alapítójával, vezetőjével, Csík Jánossal beszélgettem. Mihályka Gyula- A 70-es években minden fiatal gitárt ragadott, nyomta a kemény rockot, arra buktak a csajok. Ön a hegedűt és a népzenét választotta. Miért?- Igazából édesapám szorgalmazta. Hétévesen kezdtem el hegedülni, ami akkor négy évig tartott. Utána elmentem táncolni a Kecskemét Táncegyüttes gyerekcsoportjába. Tizennyolc éves koromban aztán ismét hegedülni kezdtem. Nehéz volt a népzenékhez hozzájutni, nem volt annyi kiadvány, mint most. Erdélybe is jártunk gyűjteni.- Sokan úgy vélik: azzal érik el mostanában nagy sikereiket, hogy populárisabb zenét is játszanak. Húsz év alatt a Csík zenekar stílusa, felfogása mennyit változott?- Annyit, amennyit a világ is változott. Az a fajta tudás és igyekezet, amit eddig csináltunk, elsősorban arról szólt, hogy megtanuljuk a népzenét minél hitelesebben visszaadni. De természetesen felmerült: mi lenne, ha nemcsak annak a rétegnek tudnánk ezt átadni, akik szeretik a népzenét, hanem másoknak is. A kor falára című lemezünkön egy erdélyi, mezőségi lassú cigánytánc dallamot játszunk, majd szvinges ritmusban egy dzsesszzenekar száll be, végül visszatérünk az eredeti dallamhoz. Pontosan azért, hogy azok is meghallják, hogy milyen szépek ezek a dallamok, akiknek csak a szvingritmusra dobban a szívük, vagy nincs alkalmuk a népzenével találkozni. Ennek a kezdeményezésnek jó visszhangja volt, természetesen felbátorodott az ember. De én úgy vagyok vele, hogy az igényességre és a minőségre való törekvés mindennél fontosabb. Szerencsére nem is bántanak, pedig a lemezeinken ugyanúgy megjelenik a hagyományos népzene, mint az alternatív rock.- Az mr2 Petőfi Rádióban naponta játsszák a Csülag vagy fecske című Kispál és a Borzszámot, melyen a Csík zenekar is közreműködik. Ennek az együttműködésnek mi a története?- A 2001-ben megszületett A kor falára című lemezünkön volt a csík zenekar lenyűgöző volt. Iszonyatos húzóerejű magyar népzeneként játszottak Tankcsapdát, ráadásul teljesen természetesen: még csak azt sem állították, hogy a rock korunk népzenéje, vagy a népzene régi idők (?!) rockja - csak zúztak egy számunk, Az én vagyok az, aki nem jó. Ez annyira megtetszett Lovasi Andrásnak, a Kispál és a Borz frontemberének, hogy bevették saját koncertműsorukba is. Később felkérésemre szöveget írt egy amerikai tradicionális blues számra. Ez a címadó dala lett a Senki nem ért semmit című lemezünknek, ami 2007-ben világzene kategóriában az év hazai albuma lett: elnyerte a Magyar mosolyogva. Lovasi András vendég énekes pedig élvezettel játszotta a ripacskodó vőfély szerepét; nyilván túlzás volt, de nem állt rosszul neki, mert ez a műfaj eleve túlzásra épük így ez volt az egyik csúcspont. (Rónai András) Hanglemezgyártók Fonogram- díját. A Kispál lemezén én, a mi lemezünkön pedig Lovasi énekli ezt a számot.- Óriási feltűnést és kirobbanó sikert hozott a Csík zenekar nak a két Tankcsapda-szám előadása Siófokon, a Magyar Televízió produkciójában. Ismert, hogy itt különféle stílusú zenekaroknak kellett a debreceni rockcsapat számaiból játszaniuk. Ez a buli hogy jött össze?- Lovasi András kapta a felkérést két Tankcsapda-szám elének- lésére, ő pedig bennünket kért fel a zenei kíséretre.- A Kispál és a Borz zenészei nem sértődtek meg ezen?- Úgy vettem észre, hogy nem, mert azóta találkoztunk már, jó barátságban vagyunk. A zongoEgy „tankcsapdás” kritika: csak zúztak mosolyogva Közelkép csík János 1964. december 3(Mn született Kecskeméten. 1983-ban Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában érettségizett. 1987- 1994 között Békéscsabán, Jászberényben, Szolnokon és Budapesten volt néptáncegyütteseknél kísérő zenész. 1988- ban megalakította a Csík zenekart. 2007-ben a nyíregyházi főiskola ének zene-népzene szakán szerzett tanári diplomát. Nős, két gyermekük van. listájuk szokott hangmérnök lenni a Csík zenekar lemezfelvételein, a gitárosuk is néha fellép koncertjeinken. Lovasi Andris egy furcsa, de jó egyéniség, s egyfajta meglepetésként talán az ő egyéniségéhez pontosan ez a népzenei megoldás illett. Számunkra is megdöbbentő feladat volt, de sokan nem tudják, hogy a népzenének elképesztő belső ereje van. Csak az másként működik: fogásolásnak, ritka magyarnak vagy legényesnek hívják. Ezért csodálkozott a közönség, hogy tényleg megszólaltak a Tankcsapda-dalok, a bőgőnek iszonyatos ereje volt. Nemcsak a dobok tudnak erőt adni, hanem magának a népzenének is van ereje és aki még nem találkozott vele, nem csoda, hogy meglepődött.- 2002 végén önért szorított Kecskemét, hogy felgyógyuljon autóbalesetéből. Farkas „Csiperó” Gáborék valóságos népi mozgalmat indítottak önért. Hogyan emlékszik a történtekre?- Egy hónap teljesen kitörlődött a fejemből, úgyhogy nem emlékszem semmire. Hallomásból tudom, hogy mi történt, ezért egy nagyon hálás levelet írtam nekik. Nagyon sokan dolgoztak azon, hogy visszakerüljek a karcagi kórházból Kecskemétre, ahol nagyon jó kezekbe kerültem. Gera László doktor úr hozott helyre.- A baleset hogy történt?- Éppen elsős voltam a nyíregyházi főiskolán, és autóval az első vizsgámra mentem. Két zenésztársamat is vittem, ők is vizsgáztak. Én voltam a ludas: belementem a sűrű ködben egy előzésbe, és nem láttam, hogy elöl van még egy kamion. Nem bírtam elmenekülni, és frontálisan ütköztünk egy autóbusszal. Egyik utasom nagyon súlyosan megsérült, azóta én is tele vagyok csavarokkal, mint a Terminátor.- Ázsia kivételével valameny- nyi földrészen fellépett már a Csík zenekar. Az utazások során, gondolom, adódtak izgalmak bőven...- Egy fárasztó nap után New Yorkból mentünk San Franciscó- ba. A hatalmas dallasi repülőtéren kellett átszállnunk, ahol leültem egy székre, és elaludtam. Vészesen közelgett a gép indulása, és a legutolsó pillanatban fedezett fel egyik zenésztársam, hogy ott alszom a körém letelepedett japán csoport kellős közepén. Máskor Kanadában, Torontóban egy tűzijáték alatt muzsikáltunk. Az egyik hegedűs fiú hangszerére az égből hulló áldás ráragadt. Ez az ikertornyok elleni támadás után volt, a repülőtéren persze ki is mutatták műszerekkel, hogy lőszer van a hegedűben. Szétszedték, de szerencsére tisztázódott a helyzet.- A zenekarnak van menedzsere?- Nincs, magunknak oldjuk ezt meg. A baráti kapcsolatok sokat segítenek. 2000-ben a sydney-i olimpián a magyar kulturális küldöttségben voltunk. Oda is úgy jutottunk el, hogy a neves koreográfus és táncos, Farkas Zoltán Batyu ajánlott bennünket. A Csík zenekar tagjai Csík János (hegedű, ének) Majorosi Marianna (ének) Szabó Attila (hegedű, gitár, tambura) Barcza Zsolt (cimbalom, tangóharmonika) Makó Péter (jüvós) Kunos Tamás (brácsa) Bartók József (bőgő) Dresch Mihály (szaxofon, furulya) A húszéves születésnapi koncerten az egyik vendég a Jászság Néptáncegyüttes volt. A zenekarnak két műsoros kazettája és hat lemeze jelent meg. A kor falára album aranylemez lett.
