Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-04 / 181. szám
m INTERJÚ sfcÄ» : A múzeumnak parkban legjobb a helye! székelyné KŐRÖS! ilona Átköltöztetés helyett a bővítést kellene szorgalmaznia a szakmának A Katona József-díjas főmuzeológus, Bács-Kiskun és Kecskemét múltjának egyik legjobb ismerője művelődéstörténeti kutatásairól beszél s elmondja véleményét a múzeum központi épületével kapcsolatos tervekről is. Bálái F. István- Mire gondolt, amikor megtudta, hogy a kecskeméti Rákóczi út és a vasúikért revita- lizációja kapcsán felvetődött a múzeum központi épületének „új funkció” szerinti hasznosítása?- Hogy a múzeum épülete „új funkcióra vár”, azt a sajtóban olvastuk. Tehát nem hivatalos értesülés. Nem tudom, milyen szakmai anyagok alapján folytak vagy folynak egyeztetések. A téma nemcsak mint a múltat kutató történészt érint, hanem mint a megyei múzeum történeti és néprajzi gyűjteményeinek felelősét, osztályvezetőjét, s nem utolsósorban a szakma és az intézmény jövőjéért felelősséget érző értelmiségit. Mivel mostanában sok téves információt lehet hallani a park és az épület eredeti funkciójáról, mindenekelőtt ezeket kellene tisztázni.- Milyen konkrétumokat tudunk erről?- Az eladott KTE-pálya helyén zsidó temető volt, majd itt alakították ki a sport- és szórakoztató funkciójú Népkertet sörkerttel, sörcsarnokkal. Mindez tehát a múzeumépülettől távolabb történt. A múzeum előtti területen a lezárt régi evangélikus temetőt a 19. század közepén parkosították, a református temető helyét pedig az 1880-as évek végén. A parknak ez a része a Katona József sétány nevet kapta, de találkozhatunk a Külső Sétatér elnevezéssel is. Az 1870-es években átadott épület a korabeli Casino nyári helyisége volt - kulturális és hagyományőrző funkciókkal. 1924-ben ennek átalakításával A főmuzeológus új könyveken, ismeretterjesztő írásokon, valamint megyei és regionális kitekintésű kiállítások tervén dolgozik. kaphatott Magyarország egyik legrégebbi múzeuma önálló épületet. Tehát nem kocsma, még csak nem is tiszti kaszinó volt az épületben.- A ház jelenleg a közönség számára nincs nyitva, tehát mégiscsak igazuk lehet azoknak is, akik szerint valamit változtatni kellene.- A múzeumépület felújítása és bővítése régóta esedékes lenne. A magam részéről több alkalommal adtam hangot ennek előadások, konferenciák keretében, és országos szakmai folyóirat hasábjain is. Szomorú, hogy a nemzeti örökség részét képező, a megyei és városi identitástudat és a polgári értékrend megalapozását is segítő múzeum a ’90-es évektől került hátrányba, éppen akkor, amikortól ezekre az értékekre a legtöbb hivatkozás történik. Az épület elhanyagoltsága nyilvánvalóan összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy helyszűke miatt 1996-ban a kiállítótermeket átalakították, a nagy- közönség előtt bezárták. Kiállításaink a Cifrapalotában láthatók, de térben és időben szűkre szabott keretek között, hiszen ez az épület a képzőművészeti kiállítások számára is kevés. A kiállítás a múzeumi munka egyik olyan fontos alappillére, ami nélkül megbillen az egyensúly, és nem tudja betölteni azt a kulturális és társadalmi kohéziós szerepet, 1953-ban született Kiskunhalason, Dunapatajon nevelkedett, 1971-ben érettségizett a kisk& rösi gimnáziumban. 1977-BEN történész- és népművelő-diplomát szerzett az ELTE- n, majd a megyei múzeumigazgatóság munkatársa, ma osztályvezetője. 1981-ben etnográfus-, amelyre hivatott. A bezárt kiállítási bejáratról pedig egyesek arra gondolhatnak, hogy megszűnt a múzeum.- Mi van most a zárt ajtók mögött?- A régészeti, történeti, néprajzi gyűjtemények és adattárak, könyvtár, restaurátor-műhely, raktárak, kutatóterem, valamint a muzeológusok szűkös munkaszobái. A szakszerű őrzéshez a 1994-ben heraldikusvégzettsé- get is szerzett Klebelsberg-díjas történész, megkapta a Kecskemét Köz- művelődéséért díjat, és Bács- Kiskun megye tudományos díját is. Eérje a múzeum régésze, történész és numizmatikus. Két gyermekük van. Hobbija: kertművelés. jelenleginél sokkal nagyobb alapterületre lenne szükség. Intenzív gyűjteménygyarapítás, -feldolgozó munka és tudományos kutatás folyik, az iú készülő kiadványokra, konferenciakötetekre határainkon túl is gyakran hivatkoznak. A kutatók leggyakrabban a mi osztályunkat keresik. Munkatársaimmal sokféle szakmai programban és műhelymunkában veszünk részt. A magam részéről sajnálom, hogy a kelleténél ritkábban tehetjük közzé a nálunk őrzött tárgyakat és dokumentumokat kiállítások keretében.- Az ilyen kiállításokat sok kritika éri azért, mert kevés a látogatójuk.- Hát erről az jut eszembe, hogy engem anno néhányszor épp az ellenkezője miatt ért bírálat. Biztos vagyok abban, hogy az Ön statisztikái nem az általam rendezett Kecskeméti évszázadok, 1848/49 a Duna-Tisza közén, Erzsébet királyné, Ferenczy Történész, népművelő, etnográfus és heraldikus Ida, Népviseletek a Duna-Tisza közén, Népművészet a Duna-Tisza közén vagy a Magyar díszvi- seletek kiállításáról szólnak. Folytathatnám a sort, például, a Múzeumok éjszakája alkalmából a tavalyi retro kiállításunk vagy a mostani máramarosi gyűjtésünk sikerére utalva. A látogatók száma egyébként akkor növelhető, ha adottak a vendégfogadáshoz szükséges feltételek, közösségi terek.- Mi volna a jó megoldás?- Felújítás és bővítés a Katona József Múzeum jelenlegi helyén, a parkban. A 21. századi igényeknek megfelelően korszerű kiállításokkal, interaktív programokkal, közösségi terekkel, látogatóbarát kiszolgálóegységekkel. Ma már természetes igény az is, hogy legyen múzeumi kávézó, étterem, shop, pihenési és felüdülési lehetőség, a múzeum szóljon minden korosztályhoz, és programjaival alkalmanként kiléphessen a múzeum falai közül. Mondjuk, egy árnyas parkba, ahonnan a felújítás során sem száműzik a madárcsicsergést és a csendes sétára vágyókat. A tartalmat illetően megvannak a konkrét elképzelések.- Ön rengeteg publikációval hívja fel magára a figyelmet. Mostanában mivel foglalkozik?- Folytatom a szabadságharcos könyvsorozatot, és ebben az évben megjelenik Az aranykor után című forráskiadvány a 20. század első felének Kecskemétjéről. A Duna-Tisza közéről előkészületben vannak népművészeti tanulmányok, fotótörténeti kiállítások és kiadványok. Egyedülálló új szerzeményeink bemutatására kerül sor ősszel: Kecskemétiek a Don-kanyarban, Magyarország ötven éve, valamint Tüdős Klára magyar díszvi- seletei címmel. De mindenekelőtt megyei és regionális kitekintésű kiállítások tervén dolgozom, melyekben a táj és a tárgy- kultúra mellett az itt élő ember kaphatna méltó helyet. A komolyzenét és a popot ötvözte az új albumon nagylemez Valóra vált Vincze Lilla álma, mert lankadatlanul tökéletesítette énektudását Vincze Lilla tíz évig tökéletesítette énektudását és dolgozott azért, hogy olyan legyen új lemeze, amilyenről álmodott. Elégedett a végeredménnyel: azt mondja, ha nem lehetne több albuma, már akkor sem lenne csalódott. Hogy mi az a crossover? Zenei irányzat. Játék a műfajokkal, amely elegyíti a világzenét, a dzsesszt, a komolyzenét a popmuzsikával. Vincze Lilla így játszik élete szerepei között is: operaénekesnőnek indult, mégis a popzenével ért el óriási sikereket. „A csodálatos Sík Olga nénihez jártam éneket tanulni - mondta Vincze Lilla. - Csakhogy akkoriban, a hetvenesnyolcvanas években még nagyon merevek voltak a műfajhatárok. Mindent csak egyféleképpen lehetett csinálni. Én pedig beleszerettem a popzenébe, és jött a Napoleon Boulevard. Számomra az is egy érdekes kirándulás volt, ahol a klasszikus zenei tudásomat ötvözhettem a popzenével. Legtöbben így ismernek, pedig már 1990-ben megjelent az első crossover jellegű dalom. Akkor még külföldön sem volt ez divat. Az új lemezem ennek a jegyében készült, tíz évet dolgoztam azért, hogy ilyen lehetett.” Mindenki emlékszik a refrénre: „Júlia nem akart a földön járni, felszállt inkább a fejünk fölé.” Vincze Lilla azt mondja, róla is szól az ismert sláger. Mindig is igyekezett valóra váltani az álmait. Az elmúlt években is ezt tette. Bár nem szerepelt annyit, mint korábban, de azzal foglalkozott, amit szeret. Énekiskolát nyitott, színpadon szerepel, színházat szervezett és civil kezdeményezések élén állt. Új lemeze megjelenésére is azért várt tíz évet, hogy ne kelljen kompromisszumot kötnie, és olyan lehessen, ahogy az álmaiban élt. „Ez az első olyan lemezem, amiről úgy érzem, hogy igazán kiteljesedtem benne - mondta Vincze Lilla. - Szeretetteljes légkörben, profi kollégákkal, barátokkal és a férjemmel, Joó Gézával dolgozhattam együtt. Összegzése az eddigi pályámVincze Lilla ma sem csak a régi sikereiből él. Névjegy VINCZE LILLA 1961 .június 5- én született. az 1986-os Interpop Fesztivál első helyezettjeként tűnt fel. 1986-1990: a Napoleon Boulevard együttes tagja. 1986-tól négy éven át az év énekesnője (közönségszavazatok alapján). 1990-től előbb Cziglán Istvánnal dolgozik duóban, majd szólókarrierbe kezd. 1997-TŐL a Ruttkai Éva Színház színésznője. 2008-BAN megjelent az Angyalnak madárnak című albuma. nak, és ha nem lehetne több lemezem, akkor is elégedett lennék.” ■ Fábos Erika
