Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-28 / 201. szám
MÉLYKÚT PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 28., CSÜTÖRTÖK A víz jelentené a jobb életet 6elánY! János Ismét megpályázzák a városi címet, amikor lehetséges Nem lett város Mélykút, de nem a rang hiányzik leginkább a településen. Mélykút Községért Díjat vehettek át elismerések Immár 15 éves hagyománya van annak, hogy a képviselő-testület Méykút Községért Díjjal jutalmazza azokat az embereket és szervezeteket, akik kiemelkedően sokat tesznek a közösségért. Az idei évben dr. Rauzs József a Szvetnik Joachim ötvös restaurátor élete és munkássága könyv megalkotásáért, Kopcsek Tamás pedig a néptánc tanítása, a hagyomány ápolása terén kifejtett többéves munkásságáért kapott elismerést. Posztumusz díjat kapott Drégely Kálmán: oktatói és nevelői, valamint a templomdomb jelenlegi formájának kialakításában kifejtett kiemelkedő tevékenységéért. Arany Páva minősítést kaptak a citerások dalok A magyar népdalok egyik hűséges megszólaltató- ja a mélykúti citerazenekar, mely 1975-ben alakult. A népzenei egyesület tagjai időközben cserélődnek, tevékenységük azonban folytonos. Legfiatalabb tagjuk most 13, míg a legidősebb 84 éves. A népdal szeretete, féltése, és az azokon való őrködés tartja össze a csapatot. Fő repertoárjuk a bácskai népdalok, de szívesen merítenek más tájegységek dalaiból is. Előadásaikat, illetve fellépésüket a hosszú évek során már többször értékelte szakmai zsűri, most legutoljára - májusban - Arany Páva minősítést kaptak. Tovább bővítik a partneri kapcsolatokat együtt Elsőként - 15 évvel ezelőtt - a vajdasági Bács- kossuthfalvával kötött együttműködési megállapodást a nagyközség. Tavaly májusban egy újabb baráti kapcsolat jött létre: a lengyel köztársaságbeli Kamionka Wielka járás és Mélykút önkormányzata között. Most a hétvégén pedig a romániai Paptamásival alakítanak ki szorosabb kapcsolatot. Ezek az együttműködések elsősorban a baráti kapcsolatokra épülnek, de emellett fontos célkitűzésként jelölik meg a sport, kulturális, gazdasági és a társadalmi együttműködéseket is. Az első írásos emléktől a templomépítésig Először 1572-ben említik írásos emlékek a települést, mely valószínűleg egy mély fúrású kút- járól kaphatta nevét. A török defterek Mélykút és Szentmik- lóspusztát 1580-ban 14, 1590- ben pedig 25 adózó házzal említik a szabadkai náhijéban. 1598-ban Mélykút szerb lakossága Esztergom vidékére költözött. Területe 1637-ben Eszter- házy Ferenc és Lósi Tamás birtokába került. Mélykútnak ez idő tájt már pecsétje is volt. Egy 1678. évi iraton Mélykút pecsétjében egy kút mellett vályú áll, s ebből agancsos szarvas iszik. 1688-ban Mélykutat falunak említi a bécsi udvari hadi tanács levéltára. 1690-ben Maho- lány János birtoka volt. Az 1699. évi Bács vármegyei első összeírásban a bajai járásban szerepel Mélykút falu 21 gazdával. A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a település elpusztult, 1724-ben már a bajai uradalomhoz tartozó puszta. 1729-ben Radics János alispán bérbe vette Czobortól a bajai uradalmat Mélykúttal együtt. Ekkor mint új, telepített falut említik. A római katolikus parókiát 1748-ban állították fel Mélykúton, temploma 1768-ban épült. A TESTÜLET Polgármester: Gelányi János, alpolgármester: Kovács Tamás. Képviselő-testületi tagok: Báics Ernő, Borszéki Zoltán, Földes István, Fuszkó Attila, Hurton Zoltán, Kovács Tamás, Marosi Mária, Mikó Lászlóné, dr. Márai László, Novák László, Puskás Lajos, Rasztik Tibor, dr. Sztantics Péter. Jegyző: Vargáné dr. Egyed Ilona- Mire vagyok a legbüszkébb? - ismétli meg a kérdést Gelányi János, aki 2002 óta polgármestere a nagyközségnek. - Azt emelném ki, hogy rendezett a település. Ebben nagyot léptünk előre az utóbbi években, a közterületek, intézményeink rendbetételére sok energiát fordítottunk, de erőfeszítéseink eredményre vezettek. Sikerült változtatni az ben szerepel a felújítás, de mi majd akkor hisszük el, ha már a munka végeztével elköszönnek az útépítők - mondja Gelányi. Hasonló visszatérő gondként beszél termálvizükről. Hideg vizes strandjuk területén nagy hozamú, vízjogi engedélyes termálkút található. A község központjában héthektárnyi szabad területtel rendelkeznek, egy fürdő számára kiváló feltételek biztosítottak. - Úgy is mondhatom, hogy minden megoldás iránt érdeklődünk. Természetesen figyeljük a pályázati lehetőségeket, de attól sem zárkózunk el, hogy komoly befektetőkkel tárgyaljunk a fejlesztésről. Nekünk ez lehet a kitörési pont, mert egyébként a fiatalok tanulmányaik befejeztével nem térnek haza, elöregszik a település, ezért az ingatlanárak is alacsonyak. Ez változhatna, ha fürdőtelepüléssé válhatnánk. Nem szeretnénk nagy múltú fürdővárosokkal versenyezni, de kényelmünket és megélhetésünket biztosíthatná egy létesítmény - összegez a nagyközség vezetője. A pihenéssel, kikapcsolódással összefüggő másik tervük már a megvalósítás útjára lépett. Az első ütemben kikotorták a Békástavat. A csapadékvízgyűjtő eliszaposodott, környékét benőtte a nád, az önkormányzat viszont szabadidőközponttá kívánja fejleszteni a területet, ami a közeli lovaspályával együtt ideális pihenőhely, turisztikai vonzerő lehetne. Ehhez 30-35 millió forintot kell előteremteniük. Közelkép hat ÉVE vezeti a települést Gelányi János, aki előtte nyolc éven át falugazdászként dolgozott szülőfalujár ban. Kalocsán, a Dózsa György Mezőgazdasági Technikumban végzett 1969-ben, majd Kaposváron 1972-ben üzemmérnökként diplomázott. Utána a Tataházi Tsz- ben agronómusként dolgozott, 1989-ben Mosonmagyaróváron általános agrármérnöki diplomát szerzett. Nős, két felnőtt gyermek édesapja, egyszeres nagypapa. Hobbija a családja, és egyetlen mélykúti focimeccset sem hagy ki. utak állapotán is, igaz, ezen a téren még bőven van tennivalónk. Korábban 17 kilométer szilárd burkolat nélküli utunk volt, ez most 15 kilométerre csökken, mert a Nagy utca északi szakaszát megcsinálhatjuk. Nem titkolom: vannak hiányosságok, én annak tartom például az említett 15 kilométert - sorolja. Mélykút idén megpályázta a városi rangot, az 5700 lakosú település azonban nem nyerte el a címet. - Nem jelent presztízs- veszteséget a döntés, gratulálunk a másik megyei pályázónak, a várossá lett Hajósnak. Sokan kérdezték, hogy miért próbálkoztunk. Erre ösztönöztek azok a szakemberek, akik megfordultak nálunk, és benyomásaik alapján csodálkoztak, hogy nem kezdeményeztük a várossá nyilvánítást. Most nem jártunk sikerrel. Amikor lesz rá lehetőség, ismét próbálkozunk. Megjegyzem: nem került pénzbe a pályázat elkészíttetése, ugyanis a pályázatíró csapattal sikerdíjas szerződést kötöttünk. Sajnos, nem kellett fizetnünk - idézi fel az év egyik fontos történését a polgármester. Tartósabb fájdalmat, illetve bosszúságot okoz Mélykútnak az 55-ös főút. -Az Isten hozta! táblától gyakorlatilag a kisszál- lási körforgalomig tragikus az út állapota. Látványos a különbség a belterületi szakaszon: az önkormányzati utak sokkal gon- dozottabbak. Minden létező fórumon jelzem ezt a problémát. Talán a 2010 utáni időszak terveiA polgármester a központban lévő, székely kapunál, amit Pálosi Mihály fafaragóművész készített, és egy helyi vállalkozó adományozott a településnek. Akkor hiszik majd el, hogy felújítják a főutat, amikor elköszönnek az útépítők. Nem várták, hanem lőtték a sült galambot ESZEM-tszoivt Civil kurázsi: palacsintalankodástól a királyválasztásig Térben és időben is fürkészhető a végtelen A helyi karitászcsoport kezdeményezésének köszönhetően 1999 óta minden évben rendeznek „palacsintalálkozót” a nagyközségben vagy Öregmajorban. Ezeken a találkozókon az önkéntes segítők több száz palacsintát sütnek, miközben vendégül látják a hátrányos helyzetbe került gyermekeket. A Mélykúti Napok rendezvénysorozat keretében pedig - idén volt a hetedik - hagyománynak számít, hogy a Nagycsaládosok Mélykúti Egyesülete bográcski- rály-választást is tart. A megmérettetésre többtucatnyian szoktak benevezni, s az elkészült ételeket zsűri értékeli, a legjobb fő- zőt nevezik ki királynak. Az elSikeres volt a galambtenyésztők fesztiválja 2007 végén. A sütés és az ágyú elsütése sem jelentett gondot. múlt évek tapasztalatai alapján a mélykútiak legkedvesebb pör- költjei közé: a birka, kecske és a kakas tartozik. A galambtenyésztő egyesület tavaly decemberben tartotta meg első galambfesztiválját, melyen rekorderedmények is születtek. A helybéli tenyésztők és szervezők kitartó munkájának köszönhetően egy 6,6 méter hosszú nyársra 60 galambot helyeztek el, és azokat több órán át sütötték. Ugyancsak ezen a helyen egy korhű másolatit ágyúból 13,2 méter távolságra lőtték ki a sült galambot. Mindkét kísérlet sikeresnek bizonyult, s ezzel bekerültek a rekorderek közé. Négy állandó kiállítás tekinthető meg a nagyközségben. A Dankó Pista 13. szám alatt Malustyik János amatőr csillagász bemutató- terme és kameragyűjteménye látható, előzetes bejelentkezés alapján. A csillagászati ismeretek népszerűsítésére egy padlástér, kupolás csillagvizsgáló és egy külön kialakított helyiség szolgál. A kamerák és fényképezőgépek gyűjtését 10 évvel ezelőtt kezdte a mester, számuk meghaladja a háromszázat. A Fenyő Miksa Könyvtárban Maczkó János mélykúti születésű festőművész alkotásai láthatóak. A művész négy évvel ezelőtt, közel 30 alkotást adományozott a településnek. A szobafestőből lett művész sok időt töltött Párizsban, azonban mindig örömmel gondolt a mélykúti évekre, élményei alkotásaiban tükröződnek vissza. A Honvéd utca 41. szám alatt található a Szvetnik Joachim-em- lékház. Ez a régi, nádtetős és vert falú ház az egykori Kossuth-díjas ötvös restaurátor emlékeit őrzi. A Szent Joachim katolikus és falumúzeumot Barcsák János tartja fenn, s a Hunyadi u. 30. szám alatt tekinthető meg előzetes bejelentkezés alapján. A katolikus múzeum 13 éves gyűjtőmunka eredményeként jött létre. A falumúzeum az ősök életét mutatja be a nagyszülői házban: egy tiszta szobából, konyhából, kiskonyhából és hombárból áll.
