Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-23 / 197. szám
14 PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT KISKUNFÉLEGYHÁZA Mindenki talált kedvére valót az idei ünnepi programok között Mindennapi lelki és testi táplálék ficsór József: - Szent István napján a gazdák szívében mindig ott a hála Az augusztus 20-i rendezvény- sorozat programjait ezúttal is igyekeztek úgy összeállítani a szervezők, hogy a különböző korú és érdeklődésű emberek mindegyike megtalálja köztük a maga számára megfelelőt. Annál is inkább, mivel a szervezésben, megvalósításban az önkormányzat mellett a különböző intézmények és a város civil szervezetei is egyre aktívabban bekapcsolódnak. ■ A rendezvénysorozat szinte minden napjára jutott valamilyen érdekesség. Az ünnepi rendezvénysorozat már augusztus 13-án elkezdődött, és attól kezdve szinte minden napra jutott valamilyen érdekesség. Augusztus 17-én, vasárnap este Szatmári Imre karnagy tartott orgonahangversenyt a Szent István templomban. Másnap, hétfőn Szanecz Béla kunszentmártoni művész festményeiből nyílt kiállítás a művelődési központban. Kedden délután zenei tehetségkutató versenyt rendeztek a Béke téren. Ugyanaznap nyílt meg a Kiskun Múzeum bibbakiállítása. A Haleszi Gazdakör már kedden megtartotta kenyérszentelő ünnepségét a haleszi haranglábnál. Augusztus 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor dr. Garai István országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet a Szent István téren, Ezt követte az ünnepi szentmise, melyet dr, Katona István, egri segédpüspök celebrált, s melynek keretében megszentelték az új kenyeret. A templomtól az arató felvonulás átvonult a városháza elé, ahol Ficsór lózsef köszöntője után megszegték és szétosztották az új kenyeret. Az ünnepi programsorozat a Béke téren néptáncbemutatóval, koncertekkel, gyermekprogramokkal folytatódott. Az ünnepi programokat ezúttal is tűzijáték zárta. Kérdésünkre, hogy mennyire voltak elégedettek az idei augusztus 20-i programokkal, a legtöbben szinte egybehangzóan válaszolták: minden programon érezni lehetett a jó szándékot, a közös tenni akarást. A közös szervezésű ünnepek pedig tovább erősítik a város közösségét, növelik erejét - vélekedtek az emberek. Félegyházának minden évben három saját ünnepe van: a május végi Városalapítók napja, az augusztus 20-i Szent István király ünnepe, illetve a szeptemberi Libafesztivál. Augusztus 20. jelentőségéről Ficsór József polgármesterrel beszélgettünk Államalapító szent királyunkra való emlékezés egyik legrégibb, egyben legszebb ünnepünk. De vajon maradt-e üzenete a huszonegyedik század magyarsága számára? Szent István napja a keresztény magyar államalapítás emlékünnepe. Augusztus 20. országunk történelmi múltját, a megújuló, alkotó jelenünket, reményteljes jövőnket jelentette, s jelenti ma is minden magyar ember számára. Államalapító királyunk sírját 1038-ban ezen a napon - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában. Azóta ez a dátum hazánk nemzeti ünnepe, lelkünket erősítő táplálék. Szent István több volt, mint uralkodó. Bölcs előrelátásának köszönhetjük, hogy az egykor pogány, nomád és kalandozó életmódot folytató népből egységes nemzet és megállapodott társadalom született. Erős központi hatalmat hozott létre, s tűzzel- vassal szilárdította meg a keA városháza előtt Ficsór József, dr. Garai István, Ván Jenő és Katona Mihály, Korond polgármestere szegte meg az új kenyeret. A polgármester szereti a barlangokat ficsór József Kiskunfélegyházán született 1952-ben. Két diplomája van: egy öntözéses és meliorációs üzemmérnöki, illetve egy agrár- mérnöki. A főiskola után egy ideig Miskolcon dolgozott, aztán hazatért, és a hajdani Lenin Tsz-ben helyezkedett el. Különböző beosztásokban dolgozott, többek között elnökhelyettesként is. A rendszerváltás óta tölti be KiskunfélA egyháza polgármesteri tisztét Két gyermeke és két unokája van. Hobbija a barlangkutatás. Az ünnepi szentmisét dr. Katona István celebrálta. A mise végén az egri segédpüspök megáldotta és megszentelte az új kenyeret. resztény államformát, erősítette az ország védelmét. Neki köszönhetjük, hogy ma itt élünk Európában, hogy elismert részévé váltunk a kontinens népeit tömörítő közösségnek. Ha már szóba jött a lelki táplálék, essék szó a testiről is. Az új kenyér ünnepét évszázadokon át július 15-én tartották, csak az 1940-es évek végén tették át augusztus 20-ra. Mit jelent ma az új kenyér ünnepe? „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" - imád- kozza évszázadok óta a magyar. Az államalapításunk óta eltelt több mint ezer esztendő alatt uralkodók, korok jöttek s mentek, ám ez a fohász máig megmaradt, s remélhetőleg még sokáig meg is marad a magyar emberek ajkán és szívében. Mert a kenyér nem más, mint az élet. A kenyér életet ad. Legyen bő vagy szűk az esztendő, akinek kenyere van, annak élete van. Nem véleüen, hogy sokhelyütt a kenyeret ma is életnek nevezik. A városok, falvak népe, a kézműves és a földműves emberemlékezet óta a kenyérben saját verítékes munkáját látja, míg a búzaszemben Krisztus szenvedő arcát véli felfedezni. Szent István azzal, hogy törvényt.hozott, államot alapított, a magyarságnak nem csak hazát, de megélhetést, kenyeret is biztosított. A megáldott, friss, barna héjú kenyér sosem hiányzott a magyar ember asztaláról. Ott volt, amikor királyt emelt a trónra, ott volt, amikor tatárral, törökkel, némettel csatázott. És ott illatozott a kiskunok egyszerű, szerény otthonában is. Mert lakja kun vagy magyar, ez a föld kenyérre teremtetett. Ezért Szent István napján a gazdaember szívében mindig ott a hála, hogy munkája nem hiábavaló, mert kenyere van. S akinek kenyere van, annak Istene van, aki megvédi az elkövetkező évszázadok viharaiban is. Adjunk hát hálát Teremtőnknek, akitől életünket kaptuk, adjunk hálát szent királyunknak, aki a haza földjét adta búzánk bölcsőjéül, és adjunk tiszteletet, hálát azoknak az embereknek, akik szántottak, vetettek, arattak, őröltek, dagasztottak, sütöttek, hogy mindnyájunk asztalára új kenyér kerülhessen. Bibliakiállítás nyílt kedden a Kiskun Múzeumban. A honi, Illetve a világ különböző tájairól származó régi és új Szentírások egy részét a félegyházi tulajdonosok bocsátották átmenetileg a múzeum rendelkezésére. Orosz, lengyel és baszk néptáncosok vonultak végig a Kossuth utcán kedden délután. A népviseletbe öltözött fiatalok a Béke téri színpadig tartó menetelésüket pazar néptáncbemutatókkal színesítették.
