Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-22 / 196. szám

10 Évről évre virágba borul a Duna menti takaros település Az önkormányzat szervezésé­ben évente mintegy 30 ezer tő virágot ültetnek ki Géderlak köztereire, ezenfelül számol­hatjuk a lakosok által gondo­zott ágyásokat is. A virágokat - elsősorban az egynyári magyar fajtákat - az önkormányzat kertészetében termesztik. Ma­gokat, palántákat azonban gyakran kapnak nemesítéssel foglalkozó kertészektől is, „ki­próbálásra”. ■ A település vezetése részéről tudatos elha­tározás volt, hogy felvirágoztatják a falut. A település vezetése részéről tudatos elhatározás volt, hogy felvirágoztatják a falut. Úgy voltak vele: ha nem megy átvitt- gazdasági - értelemben (hi­szen ez legkevésbé van az ő ha­talmukban), hát megteszik szó szerint. A törekvések neip .ma­radtak eredmények nélkül. Nemcsak az idelátogató vendé­geket, hanem a Virágos Magyar- országért verseny rangos zsűri­jét is meggyőzték a géderlaki- ak: 2001-ben ők nyerték el az országos megmérettetés első díját, és ezzel az európai össze­vetésben való részvétel jogát. A kontinens települései között szintén nem kellett szégyen­kezniük, hiszen arany díjban részesültek. Géderlak azóta is többször szerepelt előkelő helyen a honi virágos városok és falvak ver­senyében, sőt rendszeresen „begyűjt” egyéb díjakat is. 2002-ben a Belügyminisztéri­um Koós Károly-díjéX vehették át, továbbá az ő faluközpontjuk is Év faluközpontja díjat nyert. 2004-ben pedig a Tiszta falvak- Szép környezet verseny első díját kapták meg. A helyiek bíznak önkormányzati vezetőikben Kevés olyan település van, ahol a rendszerváltás óta változatlan a polgármester, az alpolgármester és a jegyző személye. Géderlak ezek közé tartozik. Beszédes tény, hogy Sül László polgármesternek az utóbbi három választás alkal­mával még csak kihívója sem volt, így ellenszavazat nélkül vá­lasztották meg a falu első embe­révé. Mellette Horváth István al­polgármesterként segít a munká­ban. Mindketten átvehették már falujuk díszpolgári címét. Czabainé Csada Márta jegyző asszony pedig a polgármesteri hivatalt igazgatja immár 18 esz­tendeje. A körjegyzőségnek kö­szönhetően munkája Ordasra és Úszódra is kiterjed. GÉDERLAK PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK Összefogással fejlődnének géderlak Ahol nem a segélyt, hanem a munkát keresik Sill László polgármester fontosnak tartja, hogy a Géderlakra látogatókat megragadja a falu hangulata. A géderlakiak igyekez­nek lelkileg felülemel­kedni tipikus „kistelepü­lési” gondjaikon. Ha kell, felvirágoztatják faluju­kat, és akár közmunkát is vállalnak saját maguk és a közösség boldogulá­sa érdekében. A helyiek számára talán már megszokott a látvány, ám az ide­látogatót mindig elbűvöli a Duna közelsége. Ráadásul a folyó part­ján fekvő Géderlak maga is taka­ros, rendezett, és nem utolsósor­ban virágokkal teli település. Gondok persze itt is adódnak...- A jelenleg 220 milliós költ­ségvetésünket 2007-ben határo­zott intézkedésekkel tudtuk csak egyensúlyban tartani. Ösz- szesen 14 főt érintett a megszo­rító intézkedés. Volt, akit nyug­díjaztunk, másnál sikerült a pré­miuméveket kihasználni, de saj­nos elbocsátásokra is kénysze­rültünk - mondja Sill László pol­gármester. Ezenkívül szükség volt a szintén 2007-ben létreho­zott iskolai társulásra is: intéz­ményeikkel - Ordassal együtt - szervezeüleg ma már Dunapataj iskolájához tartoznak. Ezzel a lé­péssel egyelőre biztosítottnak látszik mintegy száz diákkal működő - alsó és felső tagozatos j - iskolájuk jövője. ■ A Duna közelsége lehe­tőséget adhat a falusi turizmus erősítésére.- Persze, ha a gyermeklét­szám tovább csökken, a felső ta­gozat tekintetében gondok lehet­nek - jegyezte meg a polgármes­ter. Hozzátette: korábban terv­ben volt egy szélesebb körű, Du­na menti iskolai társulás, ám - mint fogalmaz - „sajnos az ösz- szefogásnak nincsenek tűi nagy hagyományai nálunk”. Ennek el­lenére sikerült egy körjegyzősé­get létrehozniuk Ordassal és Úszóddal, ami szintén érzékel­hető anyagi előnnyel jár mind­három település számára. Az 1085 lelkes falu első embe­re ugyanakkor arra panaszko­dik, hogy a munkanélküliek aránya a térségben mintegy 20 százalék. A településen mind­össze két kisebb, mezőgazdasá­gi gépgyártással foglalkozó ipa- , rí üzem működik, egyéb kínál­kozó munkalehetőségként a je­lentős hagyományokkal bíró zöldségtermesztést lehet emlí­teni. A munkanélküliség enyhí­tésére Géderlakon a közmunka­programokban való részvételt tekintik az egyik leghatéko­nyabb módszernek. sill László 1943-ban egy ki- lencgyermekes család legki­sebb gyermekeként született Úszódon. 1967-BEN szerzett építőmesteri és tenezői képesítést Szege­den. 1969-től 1974-iG építési vállal­kozó, majd a helyi termelőszö­vetkezetben építésvezetői és személyzeti feladatokat lát el. 1985-TŐL tanácselnök, majd a- Mostanában sokat hallani a munka és a segély viszonyáról. Nálunk szerencsére a kezdetek­től fogva a munkát igénylik a he­lyiek. Rendszeresen azzal keres­nek meg, hogy mikor lesz újabb lehetőség közmunkásként dol­gozni - mondja Sül László. Köz­rendszenáltástól polgármes­ter. 1990-BEN humánpolitikai dip­lomát szerzett. 2000-BEN Géderlak díszpolgá­rává választották, 2004-ben pedig a Magyar Köz- társasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Felesége a helyi általános isko­la tanára, négy felnőtt gyerme­kük van. munkásokkal oldják meg példá­ul a közterek virágosítását és gondozását is - vagyis az ilyen programok dupla hasznot hoz­nak az önkormányzatnak, rá­adásul a költségek 90 százalé­kát a központi költségvetésből fedezik. A jövővel kapcsolatban a pol­gármester hangsúlyozza: sze­retnék jobban kihasználni ter­mészeti adottságaikat. A Duna közelsége lehetőséget adhat a falusi turizmus erősítésére, le­gyen szó vízi túrázásról, kerék­pározásról, vagy egyszerűen a pihenni vágyók igényeinek a minél szélesebb körű kiszolgá­lásáról. - Ezen a téren azonban rászorulunk a magánvállalko­zók közreműködésére, ugyanis az önkormányzat nem tud nagy volumenű beruházásokat fel­vállalni - emelte ki végül Sül László. Kitüntetésekkel is elismerték KÖZÖS Ünnep Géderlakon minden évben augusztus 20-a környékén rende­zik meg a falunapot. A nagyszabású rendezvény jó alkalom a helyi és kör­nyékbeli művészeti csoportok bemutatkozására és a közös ünneplésre. Folyamatosan újítják fel az intézményeket Az elmúlt években az önkor­mányzat több intézményét is fel tudta újítani különböző pályáza­ti támogatások és saját forrásai segítségével. Új, ötven férőhe­lyes óvodát építettek, melynek játszóudvara európai mértékkel nézve is igényes. Megújult az egészségház és a millenniumi emlékpark is. 2006-ban fejező­dött be a faluház teljes rekonst­rukciója, melyben többek között kávézó, számítógépes terem, if­júsági klub és könyvtár is helyet kapott. A 300 fős nagyteremben konferenciákat és színházi elő­adásokat rendeznek. Jelenleg a ravatalozó rekonst­rukciója van soron - az épület így végre minden szempontból méltó lesz funkciójához. A TEKI- pályázaton 5 milüó forintot nyert az önkormányzat járdaépítésre is, így a közterek tovább szépül­hetnek. Szükséges lenne a du­nai kompátkelőhöz vezető út fel­újítására is, ám ez a megyei köz­útkezelő feladata.- Kiemelt tervünk továbbá, hogy 2009-ben szeretnénk a két iskolaépületünk közül az egyi­ket teljeskörűen felújítani. Fel­szereltségben jól állunk, van számítástechnikai és nyelvi la­borunk, ám többek között a nyí­lászárók cseréjére, a tető átépíté­sére, valamint az akadálymen­tesítésre már igencsak szükség lenne - mondta Sül László pol­gármester. Az évszázadok óta lakott falu mindig megújult história 1294-től a premont­rei kolostorjegyzékek Géde- ren egy monostort tartanak számon. A török megszáüás alatt két külön településről, Géderről és Lakról szólnak a feljegyzések, de a hódoltság végére mindkét falu elpusz­tult. A 17. században Géder viszont már nagyközségnek számít a maga 1800 lakosá­val. A településnek 1762-ben már iskolája volt. Ebben az időben már Géderlaknak hívták. 1831-ben kolerajár­vány söpört végig a falun, majd 1862 februárjában a Duna jeges áradása elpusztí­totta az épületek nagy részét. A település azonban hama­rosan újjáépült. A Duna ártere kiváló hely a zöldségtermesztésre mezőgazdaság Géderlak la­kossága a 20. század elején mezőgazdaságból és kereske­delemből élt. A település fe­kete agyaggal borított terüle­teit homokos öntésiszap bo­rítja, ami a zöldségtermesztés legjobb helye. A petrezsely­met, sárgarépát, fokhagymát és a burgonyát hajóval Buda­pestre, szekerekkel pedig a megye más településeire vit­ték. Sokan foglalkoztak papri­kával is, amit csövesen vagy megőrölve adtak el az ország különböző vidékein. Férfi és női focisták is rúgják a bőrt sport Géderlak büszke arra, hogy a megyei férfi és női harmadosztályú labdarúgó­bajnokságban is szerepel csapatuk, rendre kiváló he­lyezéseket érve el. A falu ezer négyzetméteres sport- csarnoka számos sportren­dezvény mellett a téli terem­labdarúgó-tornáknak is he­lyet ad - erre a hagyomá­nyos és kedvelt megmérette­tésre a környező települések­ről is érkeznek a csapatok. Pezsgő és aktív a közösségi élet civilek A településen műkö­dik önvédelmi egyesület, il­letve önkéntes tűzoltó- egye­sület is. A nyugdíjasklub az idősek számára szervez rendszeresen programokat . és kirándulásokat. Ezenkí­vül egy hetven fővel műkö­dő helyi horgászegyesületet is szerveztek maguknak a géderlaki pecások. Szeretnének testvéri kapcsolatot kötni diplomácia Egyelőre nincs testvértelepülése Géderlak­nak. Sül László polgármes­ter ugyanakkor hangsúlyoz­ta: úgy érzik, már készen áünak egy ilyen külkapcso- lat felvételére. Már voltak ezzel kapcsolatos tárgyalása­ik, de konkrétumokról még nem lehet beszámolni. Sül László - polgármester, Hor­váth István - alpolgármester, Far­kas László, Katona György, Kiss Lászlóné, Szűcs Gáborné, Vígh Sándor, Berényi István Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents