Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-21 / 195. szám

13 PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK MÁTÉTELKE Adakozásból épült, és helyi védelem alá helyezték Gond, hogy kevés a gyerek apróságok Egyre több a szociális teendő a kistelepülésen glg» *: ,, ­A játszótér 2,6 millió forintba került, ennek felét pályázaton nyerte el a település. rw 7*- '■<>$ ..... Má tételkén 1922-ben lelkészsé­get, 1936-ban önálló plébániát szerveztek. Az anyakönyveket 1936-tól vezetik. A templom 1936-ban Koletits Istvánné ha­gyatékából és közadakozásból épült, Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A toronyban há­rom harang lakik. A templom búcsúját szeptember 29-ét köve­tő vasárnap tartják. Az utóbbi két-három évben - sikeres pályázatok révén - na­gyobb beruházásokat hajtottak végre a templomon és annak kör­nyékén. A római katolikus plé­bánia az épület tetőszerkezetét újíttatta fel, az önkormányzat pe­dig a templom körüli járdák tér­kövezését végeztette el. A telepü­lés szép külső homlokzatú, és különleges belső akusztikát biz­tosító építménnyel rendelkezik, amit érdemes megtekinteniük a faluba járó vendégeknek is. An­nál is inkább, mivel nemrégiben helyi védettséget kapott a temp­lom és annak környéke. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, tornyában három harang van. ÖNKORMÁNYZAT Polgármester: Bényi Józsefné, al­polgármester: Bényiné Piuko- vics Katalin, képviselők: Csóti József, Nagy Noémi, Nyári Zol­tán, Piukovics László, Piukovics Mihályné, Vásárhelyi Varga Gá­bor. Az önkormányzatnál kör­jegyzőség működik, melynek feladatait a bácsalmási jegyző (aljegyző) látja el. Utaznak az iskolások, de beindult a falugondnoki szolgálat a faluban.- Hozzon pénzt! - vágja rá Bényi Józsefné polgármester. Gondol­kodás nélkül közli az apró tele­pülés mesebeli jótündérrel kap­csolatos elvárását. Aztán elneve­ti magát. Az 570 lelket számláló falu vezetője sorolja az elvégzen­dő feladatokat: - Csak kis lépé­sekben tudunk pályázni, pedig a faluközpontra ráférne a felújítás. Ez tíz-húsz miUió forintba kerül­ne, elsőre talán ennyi elég lenne. Idén a temető rekonstrukciójára például 2,5 milliót nyertünk, rendezvényeinkhez kapunk kö­zel 350 ezer forintot. A buszvá­rók építésére, illetve a falubusz­ra benyújtott pályázatunk sorsá­ról még nem kaptunk értesítést- érzékelteti vágyaik anyagi nagyságrendjét. A pénzügyi források szűkös­sége mellett a népesség számá­nak csökkenése, főleg a kevés gyerek okoz évek óta fejtörést az önkormányzatnál. Tavaly tizen­egy elhalálozás mellett csupán három születést anyakönyvez­hettek.- Megszűnt az iskola, a törvé­nyi feltételeknek már nem tud­tunk eleget tenni, az első négy osztályra csupán tizenhárom ta­nulónk lett volna. Szinte minde­nünk megvolt az iskolához... Már az alsó tagozatos gyerekek­nek is naponta keli utazniuk, a diákok többségét ingyen utaztat­juk Bácsalmásra. Néhány család azonban Tataházát választotta, ők maguk kénytelenek megol­dani az ingázást. Minden szülő tudta, hogy ez egyszer bekövet­kezik. Amíg lehetett, tartottuk az intézményt, ami komoly kiadást jelentett, hiszen az állami nor­matíván túl közel ötmillió forin­tunkba került. Most ennek az összegnek egy részét talán más­ra fordíthatjuk. Viszont a szin­tén társulásban, ám helyben működő óvodánkba húsz gyerek jár, nemzetiségi intézményként német nyelvet tanulnak - sorol­ja. Ahogy az említett vágyak, úgy a működtetés költségei kapcsán sem mellékes, hogy mekkora összegből gazdálkodik a telepü­lés. Beruházások nélkül évi 76 millió forint áll rendelkezésükre, helyi adóbevételként háztartá­sonként 1500 forintos kommu­nális, valamint a másfél százalé­kos mértékű iparűzési adóval számolhatnak. Utóbbiból az elő­ző évben közel négymiUió forint bevételhez jutottak.- Egyre nagyobb feladat a szo­ciális ellátás, hiszen ezen a téren is csökkennek a normatívák, pá­lyázati úton lehet előteremteni a feltételek biztosításához szüksé­ges pénzeket. Újdonság a falu- gondnoki szolgálat beindítása, ami az évek óta működő házi se­gítségnyújtást egészíti ki. Mivel a lakosság mintegy háromne­gyede idős, egyedülálló, ezért nagy az igény ezekre a szolgál­tatásokra. Ezért is hoztuk létre a nyugdíjasklubot, és szeretnénk további felújításokkal szociális célra hasznosítható közösségi te­reket kialakítani - mondja hely­zetükről és terveikről Bényi Józsefné. Hozzáteszi: a kis közös­ségben fontosak az összetarto­zást erősítő események, meg­mozdulások. Évente több alka­lommal rendeznek ilyeneket, így például tavaszköszöntő és kará­csonyi műsort, a falunapot, vala­mint sokakat érintő, érdeklő elő­adásokat. Mátételkén is komoly problé­ma a munkanélküliség. Egy lúd- telep, valamint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoz­tató cég jelent álláslehetőséget. Igyekeznek élni a közcélú és közhasznú foglalkoztatással, va­lamint egyéb pályázati lehetősé­gekkel. Egy munkaügyi prog­ram jóvoltából nyílt mód három pályakezdő alkalmazására, akik parkgondozóként, térburkoló­ként, illetve szociális gondozó­ként jutottak képzési és munka- kezdési támogatáshoz. Négy és fél évszázada is említették A község Bácsalmástól északnyu­gatra 9, Bajától 28, az 55-ös számú főközlekedési úttól 2,5 kilométer­re fekszik. Könnyen megközelít­hető a főútvonalat a faluval össze­kötő bekötőúton. A szomszédos Tataházára kerékpárút épült húsz évvel ezelőtt. Folyó vize a szabá­lyozott mederben folydogáló Kí­gyós-csatorna, amelynek kiszéle­sítésével 1983-ban hangulatos horgásztavat létesítettek. ■ A települést 1904-től nevezik hivatalosan Mátételkének. Első alkalommal egy 1651-ben kelt oklevélben említik Matheo- vics puszta néven. Az 1790-es évektől működik iskola, először dalmát és magyar nyelven taní­tott egy tanító. 1877-ben báró Rudics József adományából új is­kolát építettek, s százhúsz évvel ezelőtt bevezették a magyar tan­nyelvű oktatást is. A kiegyezést követő általános gazdasági fel­lendülés hatására gyarapodott népessége. 1873-ban a 791 lako­sú Matheovics nagyközségi ran­got kapott, és a Bács-Bodrog vár­megyei újonnan szervezett Al­más székhelyű II. Felső járáshoz került. A települést 1904-től ne­vezik hivatalosan Mátételkének. A múlt század első harmadában kezdték meg működésüket a hi­vatalok: 1927-ben a posta és a községháza. 1929-ben pedig egy egy tantermes iskolát és tanító­lakást építettek a községben. A mezőgazdasági üzemek kö­zül elsőként egy szeszgyárat épí­tettek még 1928-ban. Majd ezt követően megalakult a szövetke­zet és a gazdaság, melyek az újabb magánkézbe kerülésig többféle változáson mentek ke­resztül. A község népessége 1941-től 1960-ig folyamatosan nőtt, 1960-tól viszont csökkent. Figyelnek a diákok sikereire három éve a falunapon kö­szöntik és jutalomban része­sítik a kiváló tanulókat. A középiskolások legjobbja tizenöt, a felső tagozatosoké tíz, a 3-4. osztályosoké hét, míg a legkisebbeké ötezer fo­rint értékű tárgyjutalomban részesül. Az utóbbi két évben egy-egy, a községből induló, friss diplomás jogászt is kö­szöntöttek. Összefogtak, alkotnak és kiállítanak kézművesek Bemutatják és őrzik a hagyományokat a régi parasztházban Egy hölgy irányítja a polgárőri csapatot Tavasszal - a LEADER-program- nak köszönhetően - adták át a bácskai hagyományokat is be­mutató alkotóházat. A régi falu­si élet tárgyi emlékeit az utca fe­lőli helyiségekben, a konyhában és a szobában helyezték el, míg az épület többi része az alkotó- műhely funkcióját tölti be. Nagy Noémi, a Paletta Közhasznú Egyesület vezetője elmondta, hogy szervezetük 17 kézműves­sel indult, mostani létszámuk meghaladja a húsz főt. Tevékeny­ségük szerteágazó, van közöttük fafaragó, kézimunkázó, festő, csuhékészítő. A hagyományőrző tájház - ami a községi önkor­mányzat és a Paletta Közhasznú Egyesület összefogásával való­Szombat délutánonként gyűlik össze a kis csapat a házban. sült meg, nagy figyelmet fordít arra, hogy a fiatalabb generáció is megismerje és ápolja a hagyo­mányokat. Éppen ezért szombat délutánonként foglalkozásokat tartanak a kézügyességek fej­lesztésére. S az itt elkészített tár­gyakból jótékonysági vásárokat tartanak nagyobb rendezvénye­ken. Ezen a nyáron 15 gyerek járt a foglalkozásokra, s közülük négy fő még Szerbiába is eljutott egy rajztáborba, ahol több nem­zet fiataljaival találkozhattak. Képeslapon is megjelent az al­kotóház. Aki viszont mindezeket személyesen szeretné látni - időpont-egyeztetés után -, elláto­gathat a Jókai utca 22. szám alat­ti házba. Még a legkisebb helyen sem le­het teljes a közbiztonság. Meg­nyugvást jelenthet, hogy sokan önként vállalnak olyan munkát, ami a többség biztonságérzetét növeli. Ilyen feladatot teljesíte­nek a polgárőrök.- Már korábban is szervez­kedtünk, de a megalakulás után kaptunk hivatalos bejegyzést - mondja Piukovics Mihályné, az egyesület vezetője.- Taglétszámunk a kezdetek­ben 12 fő volt, most már 19-en vagyunk, de még van két új je­lentkezőnk is. Ketten vagyunk nők. Polgárőreink a fiatal gene­rációhoz tartoznak, átlagéletko­ruk 30-32 év, tizennégyen vál­lalnak rendszeresen szolgálatot. A fiatalos lendületre sokszor szükség is van, hiszen a faluban sok az idős, egyedülálló ember, és gyakran esnek áldozatul a hi­székenységüknek. ló kapcsola­tot építettünk ki az új körzeti megbízottal. Éjszakánként moz­gó figyelő szolgálatot tartunk, és párosával járjuk a település ut­cáit. A technika fejlődése is segí­ti munkánkat, hiszen falunkban 15 háznál működik a jelzőrend­szeres házi gondozás, ami vész esetén riasztható. Néhány per­cen belül segítséget tudunk nyújtani a rászorultaknak. Az önkéntesek jól és örömmel vég­zik ezt a megbízatást, amit az önkormányzat, és a képviselő- testület elismer és támogat.

Next

/
Thumbnails
Contents