Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-02 / 180. szám

5 PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT HÉTVÉGI INTERJÚ kiss jenő Nem menekült Jancsóék érkezésének hírére - Törőcsik Mari elől az ajtó möge bujt - Színpadi akasztás közben elájult - Derült égből a kártyavető asszony BIZTONSÁGOT A VIDÉKI KÖZÖNSÉG AD Ha létezik égi statisztika, biztosan megerősíti: az elmúlt három évtizedben Kiss Jenő varázsolta a legtöbb mosolyt a kecs­keméti színházba járók arcára. Mihályka Gyula- Gondolom, mókás, vidám gyerek lehetett, amolyan osz­tály bohóca, és már a baranyai kis faluban is világos volt min­denkinek, hogy önből csak szí­nész lehet...- Nagyszüleiül neveltek tíz­éves koromig Görcsönyben, szü­leim Pesten éltek albérletben. A faluban volt felnőtt-színjátszókor, de az iskolában a tanító néni is megrendezte az Egyszer egy ki­rályfit. Rám osztotta a királyfi szerepét, a nagymamám egy le­pedőből készítette el a palástot, papírból volt a koronám. Tízéves koromban kerültem fel Pestre a szüléimhez, a Terézvárosba. He­tenként betegedtem meg, a jó le­vegőjű falu után a fővárosi szmo­got nehezen vi­seltem. Később Budafokra költöz­tünk, ott a gimná­ziumban már megrendeztem Moliére Fösvé­nyét. Közben jár­tam a Sztanyiszlavszkij Művé­szeti Stúdióba.- Innen aztán egyenes út ve­zetett a kőszínházak világa felé. De ugorjunk egy nagyot! Ön végigélte Kecskeméten a Jancsó-korszakot a ’80-as évek közepén. A Háry János, a Jézus krisztus, az ember­nek fia, a Doktor Faustus vagy a Liliom (Sztankayval, Pécsi Ildikóval, Kútvölgyi Er­zsébettel) olyan telt házas szériákat hozott, amelyek ma már szinte elképzelhetetle­nek. Ennek ellenére ezt a korszakot mindenféle árnya­lás nélkül ítélik el sokan. Ön hogyan látja utólag.ezt az idő­szakot?- Számomra érthetetlen volt az a menekülés, ami kitört a társulatban Jancsóék érkezésé­nek hírére. Miért kellett volna elmenekülni? A Doktor Faus- tusban Aczél elvtársat játszot­tam, a Vígszínházban is bemu­tattuk a darabot. Kállai Ferenc el volt ragadtatva az alakítá­somtól. Amikor később együtt játszottam vele a Bánk bán te­levíziós változatában, akkor éreztem rajta, hogy a Faustus- nak köszönhetően fogadott szí­nésszé. A Liliomot Kecskemé­ten látta Törőcsik Mari. A pre­mier után az öltözőfolyosón kérdezgette, hogy ki játszotta Ficsúrt. Olyan bután viselked­tem, hogy elbújtam az ajtó mö­gé, amikor benyitott az öltöző­be. Örültem, hogy gratulál, de mégis zavarba jöttém attól a nagy lelkesedéstől.- Maradjunk ennyiben, a Jancsó-korszakról pedig a nagy összegzést hagyjuk má­sokra! Ön gyakorta volt egy­szerre pesti és vidéki színész is. Mi a különbség?- Mindig elmondják, hogy Pesten mennyi lehetőség van. Igen, de akit nem hívnak Pesten a lehetőségek közé, akkor az teljesen mind­egy, hogy hon­nan nem hív­ják. Biztonsá­got minden­képpen a vidé­ki színház kö­zönsége ad. A pesti teátrum az valahogy átjá­róház. De tévésorozatokba, a Szomszédokba vagy a Kisváros­ba, filmekbe és reklámokba két­ségkívül azért kerültem be, mert Pesten láttak játszani.- Melyek voltak színpadon a legkínosabb pülanatai?- Kecskeméten Beke Sándor rendezte Katona József Zsiska című darabját. Szerepem sze­rint engem felakasztottak. Ez a ruha alá rejtett ejtőernyős he­veder segítségével történik, de valami hiba csúszott be. Mosta­nában mondták: emlékszel rá, amikor levágtunk, mert fuldo­koltál? Bevallom, nem emlék­szem semmire, mert elájultam. Az is szörnyű, amikor az ember érzi, hogy a következő mondatot már nem tudja kimondani. De van színpadi csoda: én nem tu­dom, azonban a szám kimond­A klasszikus Moliére-szerepek eddig elkerülték Kiss Jenőt a következő évadban négy darabban is láthatja majd a kecskeméti közönség. ja. Aztán van egy visszatérő éj­szakai rémálmom. Ott állok a portálban, elhangzik a végszó, be kellene lépnem a színpadra, de nem tudok bemenni: valami felfoghatatlan dolog ebben meg­akadályoz. Kiss JENŐ 1944. június 7-én született Görcsönyben (Bara­nya megye). 1963- BAN kezdte pályáját a veszprémi Petőfi Színházban. 1964- BEN a Miskolci Nemzeti, 1969-1979 között a kaposvá­ri Csiky Gergely, 1979-től a kecskeméti Katona József Színházban, 1988-1993-iG a Radnóti Szín­- Van egy kérdés, amit nagyon nem szeretnek a színészek. Azt mondják, nekik ilyen nincs: beteljesületlen szerep­álom?- Nekem sincs ilyen, de na­gyon sokan mondták már: kár, házban, 1993-TÓL a József Atti­la Színházban játszott. Jelen­leg a kecskeméti színház tár­sulatát erősíti. Az intrikus sze­repkör kiváló színpadra állító- ja. 1985-BEN Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Felesége Réti Eri­ka színművésznő. Két gyerme­kük és három unokájuk van. hobbi: hat örökbe fogadott ku­tya istápolása. hogy a nagy klasszikus Moliére- szerepekkel nem tisztelnek meg. Akár a Fösvénnyel, az Úr­hatnám polgárral vagy a Kép­zelt beteggel.- így aztán mégis vannak be­teljesületlen szerepálmai...- Azt hiszem, az utolsó órában vagyok, hogy ezeket eljátsszam.- Az új Nemzeti Színház első, a televízió által élőben is köz­vetített előadásában, Az ember tragédiájában ön is játszott. Sokan irigyelhették ezért. Ho­gyan került be a darabba?- Egyszer úgy fogalmaztam va­lahol: mint derült égből a kártya­vető asszony, úgy ért ez a lehető­ség. Egy este, teljesen lehetetlen időpontban megszólalt a telefon, és Szikora János rendező azt Közelkép: az intrikus kiváló színpadra állítója mondta: szeretném, ha játszanál a Nemzeti Színház első előadásá­ban.- Mások mellett Raksányi Gel- lért, Bodrogi Gyula, Bitskey Ti­bor, Székhelyi József, Básti Juli és Alföldi Róbert volt a partne­re. Félelmetes névsor! Nem re­megett a lába?- A színház az oly kegyetlen, hogy ott azt a fajta tiszteletet, amit az ember hazulról hoz a nagy nevek felé, újra ki kell ér­demelniük a nagy színészek­nek. Ha rosszul teljesítenek vagy lehetetlenül viselkednek, akkor a tisztelet elfoszlik. Az olvasópróbán egyébként ugyanúgy zavarban van a Kos- suth-díjas is, mint a kezdő, csak jobban leplezi. Mert elő­ször a színész mindig a másik színésznek bizonyít. A Tragé­diának egyébként nem volt olyan előadása, amelyik után ne lett volna 10-15 perces taps. Jordán Tamás igazgatói kineve­zése után azt mondta, ez olyan drága produkció, hogy nem me­het. Ez csúnya dolog volt.- Ha nem játszik, nem próbál, és nem tanul szerepet, mivel tölti szabad idejét?- A sors úgy intézte, hogy fe­leségem egyszer hazahozott a színházból egy kutyust, a Ben­cét. Marcellától, a legendás bü­féstől kapta. Nagyon szerettük a kutyát, de egyszer csftk eltűnt. Mindenesetre az ebszeretet megmaradt, és később hét ku­tyát fogadtunk be. Négy nálunk lakik, bőven van velük teendő. Sznupika tizenhárom éves korá­ban sajnos meghalt, kettő pedig ismerősöknél van, de mi patro­náljuk őket.- A gyerekek müyen pályát választottak?- Gergő fiunk Budapesten új­ságíró. Lányunk Kecskeméten hitelintézetnél dolgozik. Ikrei - Ádám és Dalmi - most tizenhét évesek. Nagyunokánk, Máté egyetemista Szegeden.- Az új kecskeméti direktor, Cseke Péter számít-e önre és Réti Erikára a következő évad­ban?- Igen. Erika három, én pedig négy darabban kapok szerepet. Réti Erikával a Figaro házassága, avagy egy őrült naplójában. Hegedűs Zoltánnal, A kisfiú meg az oroszlánok mesedarabban. Balogh Tamással a Végeladásban.

Next

/
Thumbnails
Contents