Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-09 / 186. szám

14 AKIK ELTŰNTEK A REFLEKTORFENYBOL PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Szabadjegye lehetne a majsai fürdőbe mi van vele? Fáik Miklós 35 évig irányította a szénhidrogén-kitermelést a Duna-Tisza közén Közelkép 1941-ben született Sopron­ban, 1959-ben érettségizett ugyanott 1964-ben szerzett olajmér­nöki diplomát Miskolcon, 1987-töl dolgozik a Kiskun­ságon. 1969-től üzemvezető, 1971-től két cikluson át or­szággyűlési képviselő. 1999-ben ment nyugdíjba. Több jeles kitüntetés birto­kosa, Szánk díszpolgára és Jászszentlászló tiszteletbeli polgára. Nős, két felnőtt gyermeke van. HOBBI: bélyeggyűjtés. tornacsarnok, valamint a világ­hírű kolozsvári fametsző, Gy. Szabó Béla emlékére emelt kép­tár és könyvtár. Részesei voltunk Jászszentlászló vezetékesgáz-el- látásának, kezdeményezői a kis- kunmajsai fürdő megvalósításá­nak, ami elsősorban Vedres Fe­renc téeszelnök érdeme, de a meleg vizet adó kutak átadása mellett az építkezésben is jelen­tős szerepet vállaltunk.- Igazság szerint tehát sza­badjegye kellene hogy legyen a majsai fürdőbe...- Egy időben volt is, az üzem is kapott tíz belépőt. Aztán elma­radtunk, ilyen az élet. Öregszem, s egyre többször kell fájó szívvel tudomásul vennem, hogy embe­reknek és intézményeknek mi­lyen szelektív tud lenni az emlé­kezetük. Kikívánkozik belőlem, hogy elmondjam: jó lenne, ha a fiatalok ismernék településük múltját, és tudnák, hogy az elő­ző nemzedékek mi mindent tet­tek a közösségért.- Mostanában mivel foglalko­zik? Elégedett ember?- A nyugdíjasok egyszerű éle­tét élem itt, Szánkon. Sohasem kerestem a reflektorfényt, nem hiányzik ma sem. A szakmával a tudományos egyesületeken ke­resztül tartok némi kapcsolatot. Elégedett vagyok, mert a gyer­mekeim révbe értek. Szánkon pedig otthon vagyok, mert a köz­ség befogadott bennünket az olajiparral együtt. Ma is érezzük itt az emberek figyelmességét és szeretetét, ami jóérzéssel tölt el. Nyugdíjasként is a Bács- Kiskun megyei Szánkon él a soproni születésű Fáik Miklós bányamér­nök, akinek a homokhát­sági szénhidrogén-bányá­szattal fonódott össze a neve. A napokban lesz 30 éves a kiskunhalasi kő­olajtermelés. Bálái F. István kor az önök élete is más for­dulatot vehetett volna. A fél soproni egyetem Nyugatra tá­vozott.- Elsősorban az erdőmérnöki kar emigrált, a bányászokat ez kevésbé érintette. Jól emlék­szem, az utcánkban sűrű sorok­ban mentek az emberek háti­zsákokkal a határ felé. Mielőtt lezárták, bennünket is több alka­lommal hívtak, de édesapám ha­tározottan kijelentette, hogy ma­radunk.- Kis túlzással és némi képza­varral azt is mondhatnánk, hogy az ereiben is szénhidro­gén folyik, hiszen születésétől fogva a hazai kőolajbányászat­hoz kötődik.- A családunk régóta Sopron­ban élt. Születésemkor édes­apám a soproni egyetem bánya- géptani tanszékének adjunktu­sa volt. Negyvenkettőben Nagy­kanizsára hívta a MAORT (Ma­gyar-Amerikai Olajipari Rész­vénytársaság), ahol az iparág gé­pészeti munkáinak megszerve­zésével és irányításával bízták meg. Családunk is oda költözött.- Előbb azonban volt még egy kritikus időszak, 1956, ami­- Sopron is, Miskolc is hegyes vidék. Ön ehhez képest több mint fél életét az Alföldön töl­tötte, ma is Szánkon van az otthonuk.- Amikor én hatvannégyben végeztem, a szénhidrogén-bá­nyászat már az Alföldön volt fel­jövőben. Az OKGT (Olaj- és Gáz­ipari Törszt) szolnoki központú vállalatával kötöttem korábban tanulmányi szerződést, ezért itt kellett munkát vállalnom. Kez­detben úgy alakult, hogy Hajdú­szoboszló lesz az otthonunk, de hatvanhétben váratlanul a Du­na-Tisza közére irányítottak át. Akkor úgy nézett ki, hogy Algyő és Szeged térségében telep­szünk le, ugyanis ott kaptunk la­kást. A Homokhátságon viszont fellendült a termelés, így később véglegessé vált: Szánkon mara­dunk. Ez okozott is némi sértő­dést, amikor Kiskunhalasra ke­rült a központ, de mi nem költöz­tünk be.- Az ön által vezetett kiskun­sági üzemben a nagyberuhá­zások idején végül ezerhatszázan dol­goztak.- A Duna-Tisza közi kőolaj- és föld­gáztermelés, -feldol­gozás és -szállítás a nyolcvanas évek el­ső felében és közepén érte el a legmagasabb szinteket. Akkor a Dunántúl már kevesebbet ter­melt, mi Algyő és Hajdúszobosz­ló után a rangos harmadik he­lyen álltunk a területek közötti „versenyben”. Kezdetben külön üzemek foglalkoztak a fúrással és a termeléssel kiskunmajsai és szanki központtal. Végül Kis­kunhalason létrejött az egyesí­tett Kiskunsági Üzem, amit el­választottak Szolnoktól, és Nagy­kanizsához csatoltak.- Édesapja ezek szerint a ha­lálra ítélt Papp Simon munka­társa volt. A Rákosi-rendszer- ben megrendezett, koncepciós MAORT-pert Galgóczi Erzsé­bet is feldolgozta a Vidravas című regényben.- Apámat ötvenkettőben visz- szahívta az egyetem, a bánya- géptani tanszék vezetője lett ha­láláig. Ötvenkilencben helyezték át a bányamérnöki fakultást Miskolcra, én akkor érettségiztem. Köl­töztünk az egyetem­mel együtt. A család elvárta, hogy jó ta­nuló legyek, ami nem esett nehezem­re. Eredetileg épí­tésznek készültem, de nem állt tőlem távol a bányamérnöki pá­lya sem. Végül én is Miskolcot választottam, amit nem bántam meg. Ott ismertem meg a felesé­gemet. Ő diósgyőri lány, sokat kirándultak a Bükkbe, amit én is nagyon megszerettem. Az emlí­tett politikai viszonyokról csak egyetemistaként szereztem tu­domást. A Kiskunság te­rületén mintegy nyolcszáz lyu­kat fúrtak az olajkutatás ér­dekében. Az egykori üzemvezető ma a nyugdíjasok egyszerű életét éli Szánkon, ahol házat épített.- Milyen számokkal lehetne jellemezni a Duna-Tisza közi szénhidrogénipart?- A Szolnok-Vecsés vonaltól a déli határig - elsősorban a Kiskunság területén - mintegy nyolcszáz lehet azoknak a „lyu­kaknak” a száma, melyeket a kőolaj- és földgázkutatás érde­kében fúrtak az elmúlt évtize­dekben. A kivizsgált és terme­lésre kiképzett, azon belül pe­dig ma is termeltetett kutak száma ennél természetesen ke­vesebb. Nyugdíjasként úgy tu­dom, hogy a kollégák felügyele­te alá jelenleg körülbelül hat­száz kút tartozik.- Fejlődőben van az iparág, vagy inkább leáldozóban?- Én a kezdetektől az ezred­fordulóig ismerem, mert akkor mentem nyugdíjba. Tizenegy olajtelepen és tíz gáztelepen folyt a kitermelés. Összesen 4,5 millió tonna kőolajat, 20 milliárd köbméter földgázt és egymillió tonna kondenzátu- mot termeltünk. Ez nagyon ko­moly mennyiség, számottevő­en tette gazdagabbá az orszá­got. Ma már kisebb a hozam, és jóval kevesebb a dolgozók szá­ma is. Utóbbit az automatizált munkafolyamatok is befolyá­solták. Új kutak fúrása és üzembe állítása az utóbbi évek­ben már csak szerény mérték­ben, Nagykőrös és Jánoshalma térségében fordult elő. A jövő nagyban függ attól, hogy mi­ként alakul a kőolaj világpiaci ára. Ha jelentősen drágul, ér­demes lesz kitolni a már csak költségesen kitermelhető kis­kunsági kutak élettartamát is. Aminek biztosan jövője van, az a ma már EON-tulajdonú gáztá­rozó Zsanán.- Milyen változásokat hozott a térségben az iparág?- Elsősorban munkahelyeket. Voltak, persze, konfliktusok, mert a kőolajbányászat kezdet­ben a dűlőutak és termőföldek feldúlásával s némi környezet- szennyezéssel is jár. Utóbb azon­ban mindenütt megjelenik a rend és a tisztaság, valamint a pénz, amit helyi adóban kapnak a települések. Nekem és munka­társaimnak nagy örömet szer­zett, hogy részesei lehettünk ezeknek a változásoknak. Az iparági vezetéssel egyetértésben és a települések lakóival együtt jelentős közösségformáló értéke­ket is létrehoztunk. Szánkon így épült meg, például, a sporttelep, a tekecsarnok, a lőtér, az iskolai Petőfi Népe - Petőfi Népe - Petőfi Népe - Petőfi Népe - Petőfi Népe - Petőfi Népe üik 1! Ili m Jr jgt w w w ul a Nagy Lekvarfozo*verseny RÉSZVÉTELI FELTETEL: A Petőfi Népe régi és új előfizetői egyaránt pályázhatnak saját készítésű gyümölcslekvárral. BEKÜLDHETŐ: Petőfi Népe|| Mennyi lesz, doktor ár Gyümölcsből készült, mesterséges anyagokat nem tartal­mazó, legalább 2 dl lekvár, jól záródó üvegben. Az üvegen fel kell tüntetni, milyen gyümölcsből készült a lekvár, a ké­szítő nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét. Augusz­tus 18-áig várjuk a lekvárokat! ÁTVÉTELI HELYEK: A Petőfi Népe helyi szerkesztőségei és ügyfélszolgálatai. ZSŰRIZÉS: A beküldött lekvárokat szakértő zsűri bírálja el: Garaczi János Venesz-díjas mesterszakács, Ács Imre gasztronómia tanár és a Petőfi Népe előfizetői közül egy háziasszony. FŐDÍJ: 1 mázsa kristálycukort

Next

/
Thumbnails
Contents