Petőfi Népe, 2008. augusztus (63. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-09 / 186. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2008. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT ÚTON ember + pedál Dinnye, banán, nápolyi, ásványvíz, szörp, 2600 méter szintemelkedés, 212 kilométeres versenytáv - ezzel szolgálnak a vendéglátók. No meg kivételes látnivalókkal. MINT POM ROM AZ ÁGON: FEL, LE Juhos Gergely (balra) azon fárad, hogy őszintének mutassa mosolyát az egyik emelkedőn. Ha az olvasó elfogadja szerény meghívásomat, írásommal elviszem egy kis utazásra. Két keréken. Útlevélre nem lesz szükség, csak ide megyünk a szomszédba, Szlovákiába és annak szomszédjába, Lengyelországba. Az meg úgyis testvéri látogatás, hisz’ lengyel, magyar - két jó barát, együtt harcol s issza borát Ökrös Csaba Rugaszkodjunk hát neki, és járjuk körbe a Tátrákat, a bélait éppúgy, mint a liptóit. Poprádról fogunk indulni, és a terv szerint oda is fogunk érkezni. Ellátogatunk Zakopanéba, Tátralom- nicra, Zárba és Liptószentmik- lósra, még ha nem is ebben a sorrendben. Kalandunk során jórészt az aszfaltot fogjuk bámulni, de időnként megtörjük a monotóniát azzal, hogy körbepillantunk és hagyjuk leesni állunkat a természeti szépségek láttán, majd kiállunk a nyeregből, és szuszogunk tovább fölfelé, az útvonalterv jelölte aktuális emelkedőn. És időnként a pokolba kívánjuk a kerékpár feltalálóját és az amatőr versenyek szervezőit. Meg magunkat, hogy nem légkondicionált autóbuszt vettünk büfével és tévével. Az útvonal, melyen a Tatry Tour halad, jó kis hullámvasút. A Magas-Tátra alatt futó Szabadság útra Poprádról felkapaszkodva Stary Smokovecről (Ótátra- füredről) rajtol el a mezőny. Mintegy 15 kilométeres enyhe, 3-6 százalékos emelkedőn a Csorbatói elágazásig halad fölfelé a kerekes sereg, hogy aztán Liptó- szentmiklósig 45 kilométeren keresztül lejtőn, illetve sík területen vágtathasson. A Magas-Tátra jó néhány jelentős hegye tekint le a bringásokra. A Nagy- szalóki-csúcs, a Koncsiszta és a Gerlachfalvi-csúcs a még felfelé mászó mezőnyt figyeli, hogy aztán a Sátán, a Szoliszkó és a Kriván a hatvan-hetven kilométeres sebességre is fölgyorsuló kerékpárosokra tekintsen le. Elhagyva a Magas-Tátrát a Liptói-havasok lábánál sík területen, Liptószentmiklóst érinti a több száz ember alkotta boly. Északra fordulva Liptó egy gyöngyszemén, a Liptovsky Matíasovcén átvágva újra emelkedőkre kell felkapaszkodniuk a Tátra-körösök- nek. A Prószéki-völgy felső torkolatában fekvő Liptóhuta (Huty) közelébe sok-sok lehulló izzadságcseppen keresztül ér el az út. Mintegy öt kilométeres kaptatón ötszáz méter szintkülönbséget kell legyűrni. Helyenként akár 12 százalékos emelkedő gondoskodik arról, hogy legyen néhány újabb pillanata a napnak, amikor lehervad a mosoly a sisakok alól kilátszó arcokról. Egy kis hullámvasutazás során Zuberecet elhagyva a Liptóihavasok mögött visz az út, a mezőny lassanként már Lengyelország kapujába ér. A fürdőfalu és síközpont Oravicéről a település nevét adó patak mentén Vitanovát (Vídházát) érintve, Hladovkára beküzdve magát máris a határ közelében találja a zeniten járó Nap a kerekeseket. Hladovkán, a frissítőállomáson népviseletbe öltöztetett lyányok töltik a kulacsokat, nyújtják a gyümölcsöt, kekszet. Közben a lármafákról népzene árad, tor- zan, de hangosan adva ízelítőt a helyi folklórból. Tavaly a község népzenészei rögtönzött koncerttel fogadták a mezőnyt. Amikor bringások bukkantak föl a faluközpontban, rá-rázendítettek. Jól is esik a tikkadt a vándornak, hogy törődnek a leikével. Suchá Horánál, a gorál falunál Lengyelországba érve hosszú, alattomos emelkedőn, pofaszeles úton délre, majd keletre fordulva Zakopanéba visz az út. Lengyel főleg szlovákok, lengyelek, csehek vágnak neki az évente megrendezett Tatry Tour nevű bicikliversenynek, teljesítménytúrának. Attól függően, hogy ki minek fogja fel a ’nyílt középeurópai bajnokságként’ és magyar testvéri hasonlóságáról meggyőződhet a kerékpáros a vezetési kultúrát figyelve. Pontosan olyan nagy ívben tesznek a két keréken közlekedőre a lengyelek is, mint a magyarok. De a táj nem hagy kétséget afelől, hogy nem hazai utakon halad a bringás. A gerendákból ácsolt, meghirdetett 212 kilométeres gördülést. Nem kevés magyar is színesítette a mezőnyt, az idei négyszáz indulóból négy kecskeméti is volt. Itt homokbuckák, ott magashegység. A startlista tanúsága szerint 21 erdők alatt meghúzódó házak, és a hegyek árulkodók. Elnézve a Giewontot, a lengyelek „szent” hegyét, mely alvó óriást formáz, Zakopane kapujában már a Len- gyel-Tátra emelkedőire gondolva teker a mezőny. Elhaladva a síugró sáncok alatt, már nemcsak a gondolatok, hanem a kerékpárok is a hegyeknél vannak. A csendes tátrai erdőkben tizenhat kilométert hegymászva, gurulva, majd megint hegymászva és megint gurulva érkeznek meg a Tatry Tour vándorai szlovák határhoz. Lysa Polana település házainál már 170 kilométer van a lábakban és a kerekekben. Az utolsó negyven gondolata vegyes érzelmekkel tölti el az embert. Jó, hogy már csak ennyi van, de kár, hogy meg kell tenni. Morfondírozni ráér a kerekes, míg átvág a Bélai-Tát- rán. A festői környezet és az esővel fenyegető felhők némi sietségre ösztönzik az embert, de az iramot már nehéz fokozni. Zár és Barlangliget látványa üdítő ugyan, de aztán a Magas-Tátra alá érve, nyugatra fordulva az utolsó kapaszkodót megkezdve ki lehet bírni röhögés nélkül a szembe fújó erős szelet. A Kés- márki-itatónál, néhány kilométerre Tátralomnictól, teljesen világossá válik, hogy marháknak van ez az egész kitalálva. De aztán csak halad az út a kerekek alatt, ha lassan is, így a Nagy- Morgás alól szépen beér a kerekes a Lomnici-csúcs alá, hogy aztán már lássa újra a Nagyszalóki hatalmas sisakját. Onnan már, Ótátrafüredről, gurulás az élet. A reggel, még frissen megmászott emelkedőn, a lassú rajtnak nevezett kerékpározás során szerzett helyzeti energiát itt veszíti el a négyszáz bringás: 65-75 kilométeres sebességgel robog Poprád felől az út a kerekek alatt. Gyorsan közeledik a város, s vele a célegyenes. Ahol a jövő évi rajt vár ránk. magyarországi kerekes startolt el Poprádról múlt szombaton. A Kecskemét-Budapest-Ka- zincbarcika tengelyre nehezedett a legnagyobb súly, de Pácról, Gödről és Debrecenből is kerültek ki versenyzők. Homokbuckák közül a magashegységbe - fő a változatosság Kecskemétről öt kerekes kereste fel a Tátrát, hogy részese legyen az idei Tatry Tournak. Négyen nyeregben haladtak, egyikük pedig autóval, a kísérőkocsi vezetőjeként utazott egész nap. Bálint Botond (jobbra), Bokor Endre (bal szél), Juhos Gergely és e sorok írója kerekezett, Gesztes Balázs pedig az autós segítő nemes Hladovka 119 km BUFFET Vltanova 117 km Oraviíe 103 km Zuber« 95 km Suchá Hóm 122 km P A Prisiop 171 km PREMIUM Lysá Polana 16Í km BUFFET Huty 88 km PREMIUM BUFFET LipLMatlaSo'/ce 74 km — St. Smokovec 193 km Lipt. Mikulá} 6! km / Jamnlk 4B km BUFFET START-FINISH 212 km POPRAD és kimerítő feladatát vállalta magára. És a fényképezőgépet is kezelnie kellett. Az idei versenyt Matej Jurco nyerte. 5 óra 30 perc alatt teljesítette a távot. Nem véletlenül ő a szlovák bajnok.
