Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-01 / 152. szám

wm if A7i?T i?nn .gm. m jfJfii ■ 1 jJjgjj JB A Magyar Pogári Párt (MPP) választási koalíció létrehozását java­solja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az őszi parlamenti válasz­tásokra. Az MPP szerint a koalíció révén az erdélyi magyar közösség mozgósítható. Markó Béla. az RMDSZ elnöke viszont kizárja az együttműködésnek ezt a formáját Sólyom visszaküldte a Balaton törvényt MEGFONTOLÁSRA VÍSSZakÜld- te az Országgyűlésnek a Ba­laton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló tör­vény módosítását Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korláto­zás nélkül belterületbe lehet­ne vonni a balatoni üdülő­körzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat. Alkotmánysértést állapított meg az AB ALKOTMÁNYELLENES a közok­tatási törvény azon rendelke­zése, amely a vatikáni szer­ződéssel ellentétesen állapí­totta meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - jelentette be teg­nap az Alkotmánybíróság. Berlin: késhet az uniós szerződés ratifikációja KÉSEDELMET SZENVEDHET a lisszaboni szerződés ratifiká­ciós fplyamata Németország­ban. Horst Köhler államfő ugyanis mindaddig nem írja,4 alá a szerződés ratifikációs okmányát, amíg az alkot­mánybíróság nem hoz érde­mi döntést a szerződés ellen egy konzervatív képviselő és az ellenzéki baloldal pártja által benyújtott panaszokkal kapcsolatban. Köhler egyelőre nem ír alá Városiasodik az ország rang és felelősség Negyvenezerrel kevesebb ember maradt falun Boldog városi polgármesterek. Czompó István (Pusztaszabolcs), Szentgyörgyi József (Halásztelek), Schön Ferenc (Hajós), Horváth Tibor (Fertő- szentmiklós), Gyenesei István, Hatvani Miklós (Isaszeg), Szobota Lajos (Rudabánya), Csákovics Gyula (Zamárdi) és Oszlánszki Zsolt (Bodajk). Július elsejétől 306-ra nö­vekedett a magyar váro­sok száma. Tegnap ugyan­is nyolc újabb település kapott városi rangot. Csák Elemér „Rég nem láttam ennyi polgár- mestert egyszerre mosolyogni; úgy látszik, az ünnepi pülanatok feledtetik a napi gondokat és a nagy kihívásokat is” - kezdte be­szédét az önkormányzati minisz­ter, amikor köszöntötte a nyolc új magyarországi várost. Várossá vált ugyanis Bodajk (Fejér me­gye), Fertőszentmiklós (Győr- Moson-Sopron megye), Hajós (Bács-Kiskun megye), Halászte­lek (Pest megye), Isaszeg (Pest megye), Pusztaszabolcs (Fejér megye), Rudabánya (Borsod-Aba- új-Zemplén megye) és Zamárdi (Somogy megye). így immár a vá­rosokban él a magyarországi la­kosság 67 százaléka. „Ami a méreteket illeti, nagy a szórás a települések között” - je­gyezte meg a miniszter. Van olyan község, ahol tízezerhez kö­zelít a lakosok száma, ugyanak­kor egyes városokban alig éri el a kétezret. Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek kö­zül a tárca vezetője - egy zsűri javasla­ta alapján - nyolcat terjesztett a köztár­sasági elnök elé, aki a javaslatokat mó­dosítás nélkül jóvá­hagyta. Gyenesei István hangsú­lyozta: a várossá minősítés cím és rang, de ennél fontosabb, hogy a város esély egy maga­sabb szintű társadalmi létre. A miniszter kiemelte, hogy a vá­rossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, és kérte a polgármestereket, hogy gon­doskodjanak az állampolgári szerveződések to­vábbi erősödéséről. „Az új városok mindegyike egy-egy »mikrotérség« köz­pontjaként műkö­dik, ami fokozott fe­lelősséget ró ezeknek a települé­seknek a vezetésére és lakossá­gára, hiszen térségszervezői fel­adatokat is el kell látniuk" - mu­tatott rá Gyenesei István. ■ Gyenesei sze­rint a város esély egy maga­sabb szintű tár­sadalmi létre. Igazán erdemes lobbizni a városi rangért a várossá minősítés ma már nem tételes mutatók alapján tör­ténik, a mérce az, hogy az adott település milyen mértékű és üte­mű fejlődésen ment át - mondta el lapunk kérdésére Bujdosó Sándor szakállamtitkár. Vélemé­nye szerint a nyolcvanas évekig működő szabályok olyanok vol­tak, hogy azok alapján nem egy települést, köztük Debrecent is, nagyközséggé kellett volna visz- szaminősíteni. Az államtitkár nem tagadta, hogy a lobbizás je­lentős szerepet játszik a városi rang elnyerésében, de ez szerinte mindig is így volt. Korábban pél­dául sikeresen lehetett arra hi­vatkozni, hogy valamely „nagy ember" ott született A legújabb nyolcak bodajk „a Bakony kapuja”. Lakóinak száma 4370. Az ön- kormányzat alapítványa 19 he­lyen folytat művészetoktatást. fertőszentmiklóson 3826-an laknak. A vállalkozások szá­ma kétszerese a hasonló mé­retű kisvárosok átlagának. hajós 3360 lakosával Bács- Kiskun megye egyik kistérségi központja. Borkultúrája ki­emelkedő jelentőségű. halásztelek 1950-ben jött lét­re a tököli repülőtér jóvoltából, lélekszáma ma már 8199 fő. isaszeg 10 979 lakosával ed­dig az ország legnépesebb nagyközsége volt Középfokú intézményei kistérségen túli feladatokat is ellátnak. rudabánya lakossága 2781 fő. A volt bányászfalu törekszik a térség újraélesztésére. zamárdi 2394 fős település, a lakossága nyáron 18-20 ezer­re duzzad. A turizmus egyik balatoni fellegvára. A móri mészáros börtönnaplója végleg leleplezi a tömeggyilkost Napvilágra került egy napló, amelyet lapértesülések szerint Nagy László, a móri banki vé­rengzés elkövetője írt a börtön­ben. Az iromány alapján egy Radó nevű szerb férfi volt a gyil­kos, aki feltételezések szerint maga Nagy. A napló alapján könyvet író Nothoff Ingrid új ság­ira lapunknak elmondta, hogy Nagy László levélben juttatta ki a naplót a feleségének az öngyil­kossága előtt. ■ Az igazi móri gyilkos naplója már a megjele­nés előtt szenzáció lett.- A büntetés-végrehajtási inté­zet hibát követett el, amikor ezt nem vette észre, annak ellenére, hogy tudtak a naplóról. Engem a feleség keresett meg a Mórról írt korábbi könyvem alapján, hogy a dokumentumból megismerhesse a közvélemény volt férje mindkét arcát.- Most már egészen bizonyos, hogy Nagy volt a móri mészáros?- Igen, bár a naplóját úgy írja, mintha egy harmadik személy kö­vetné el a gyilkosságokat. A pszi­chiáter szerint Nagy kettős sze­mélyiségszerkezetű ember volt, aki két életet élt. Az egyikben imádta a családját, példás apa és férj volt, de létezett egy másik, magányos Nagy László is. Ő volt az, aki Móron gyilkolt, postáso­kat támadott meg és a kézirat sze­rint további bűntényeket követett el. Ezekben az ügyekben a rend­őrség tovább nyomoz. Lichy Gábor, a móri ügyben szintén gyilkosság vádjával ülő, Nagyhoz hasonlóan tatabányai Weiszdorn Róbert ügyvédje la­punknak azt mondta, hogy Na­gyot vizsgálta elmeorvosi és pszi­chológus szakértő, de skizofré­niáról nem írtak. „Ennek ellenére nem zárhat­juk ezt ki. Ha valóban skizofrén állapotban írt, akkor az beismerő vallomás. Érdekes kérdés: tény­leg megölt-e még három embert, és hogy azt még Mór előtt tettei. Mert ha igen, az alátámasztja Weiszdorn vallomását” - mondta az ügyvéd. ■ M. A.-Cs. E. Gárda-per: ősszel újabb felvonások tárgyalás Kolompár Orbán szerint már pattanásig feszült a helyzet Fidesz: kormánynegyed, a nagy közpénzlenyúlás Szeptember 1-jéig elhalasztotta a Fővárosi Bíróság a Magyar Gárda Kulturális és Hagyomány- őrző Egyesület feloszlatására irá­nyuló pert tegnap. A tárgyalást részben azért napolták el, mert az 56-osok Világszövetsége bár jelezte, hogy beavatkozóként részt kíván venni a perben, de sem Wittner Mária, sem más képviselőjük nem jelent meg a bíróságon. Az ügyész azt kérte, hogy a bíróság ne halassza szep­temberre az ügyet, mert ha más­honnan nem is, a sajtóból érte­sülhetett Wittner Mária a június 30-i tárgyalás időpontjáról. A tárgyalás idejére biztonsági okok miatt a rendőrség ismét kordonokkal kerítette el a bíró­ság bejáratát, ahol legalább fél­száz gárdista is megjelent. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a tárgyalás végén kérte a bírósá­got, minél előbb zárja le az ügyet, mert már nem tud fele­lősséget vállalni a cigányságért, lévén a gárdisták „megfélemlí­tésben tartják és provokálják őket”. A tárgyaláson levetítették a Gárda faddi rendezvényéről ké­szült felvételt a felperes ügyész­ség kérésére, illetve Gaudi Nagy Tamás, az alperes ügyvédje be­mutatta a németek kitelepítésé­nek 60. évfordulójára Bándon rendezett ünnepség képeit, ahol Szili Katalin, az Országgyűlés el­nöke is jelen volt. ■ Maros L. Tilos az átjárás. A bíróság bejáratánál a gárdisták is „biztosítottak”. Hozzák nyilvánosságra vala­mennyi, a kormányzati negyed­del kapcsolatos szerződést és azt, hogy mire fordították ezt a pénzt - követelte tegnap a Fidesz nevé­ben Cser-Palkovics András. A párt helyettes szóvivője szerint a kor­mány tízmilliárd forintot költött közpénzből a nagy semmire. „Amikor a kormányzati ne­gyedről beszéltek, vagy valamit tettek annak kapcsán, akkor a kormány a nagy közpénzlenyú- lást valósította meg” - hangoztat­ta Cser-Palkovics. A képviselő kö­zölte, hogy miután leállították a kormányzati negyeddel kapcso­latos beruházást, az azt követő he­tekben és hónapokban még 100 milliós nagyságrendben költöttek a soha meg nem valósuló projekt­re. A kormányhatározat szerint június 30-ig kell elszámolni a be­ruházás költségeivel. A Fidesz ki­fogásolta, hogy ennek ellenére még nem látják az elszámolást, az viszont látszik, hogy Gyur- csány Ferenc kormányfő volt üz­leti partnerei, illetve az MSZP és az SZDSZ holdudvarába tartozó személyek kaptak 10-100 millió forintos megbízatásokat. Cser- Palkovics felsorolta a költségeket: 8,5 milliárd forintból vásárolták meg a telket, 533 millió forintot költöttek szakértői és ügyvédi dí­jakra, 100 milliót személyi kiadá­sokra, és még idén is körülbelül 300 millió forint szerződéses pénzt fizettek ki. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents