Petőfi Népe, 2008. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-25 / 173. szám

KTE-ERECO-PAKSI FC PETŐFI NÉPE - 2008. JÚLIUS 25., PÉNTEK 12 Aki beáll a sorba, az marad hajrá, kte! A kecskeméti liláknál nem létezik egyéni érdek Tomiszlav Szivics a most induló bajnokságot nyugodtabban várja, mint a tavalyit. Tisztában van vele, hogy mire képes legénysége. Küzdeni tudó, rakkolós, nemes ellenfélre számít a vendég edző Gellei Imre harminckét éve az edzői pályán van, de még mindig izgalommal és szo­rongással várja a bajnoki raj­tot. Azt mondja, ez így termé­szetes. Majd amikor azt firta­tom, hogy az ismeretlenbe jönnek Kecskemétre, hiszen az NB I. újoncához érkeznek, akkor azonnal felel:- Dehogy megyünk isme­retlenbe! Megyünk Szerbi­ába, ahol magyar labdarúgók is játszanak - jegyzi meg vic­cesen, majd így folytatja: - Pontosan tudjuk, hogy egy küzdelmes, rakkolós futballt játszó, nemes ellenféllel ta­lálkozunk - árulja el, hogy képben vannak a KTE-Erecót illetően. A kecskeméti emlé­kekkel kapcsolatban viszont nehezen kerül képbe. Ponto­sabban a közelmúlt dereng neki egészen későn:- Ragyogó emlékeim van­nak Kecskemétről. 1983-ban a Zalaegerszeg edzője vol­tam, és 2-0-ra vertük a Fra­dit a Széktóiban úgy, hogy mindenki a zöld-fehéreknek szurkolt. Az utánpótlás-válo­gatott edzőjeként is sokszor jártam az önök városában, csodálatos időszaka volt az életemnek. De higgye el, azt sem éltem meg kudarcként, amikor két évvel ezelőtt a Fe­rencváros edzőjeként 2-2-es döntetlent értünk el a KTE vendégeként. Idegenben az iksz nem rossz eredmény. Hogy most is elégedett len- nék-e a döntetlennel? A Kecs­kemét élvezi a hazai pálya előnyét és a közönség támo­gatását. Ugyanakkor szeret­nénk felnőni a feladathoz, ezért mi is győzelemre fo­gunk játszani. ■ B. K. Gellei Imréék győzelemre játszanak. Bérletet nyertek! Játszottunk és sorsoltunk. Bérleteket. De nem buszra, hanem meccsre: a KTE-Ereco őszi, hazai bajnoki és Liga Kupa-mérkőzéseire. Akik a Széktói Stadion ülőhelyeiről szurkolhatnak a Petőfi Népe, a Baon.hu és a KTE-Ereco kö­zös játékának nyereménye­képp: Gucsi Andrásné, Bor­sos Csaba, Kürtösi József, Huszka Lajos, Bálái Ferenc László, Ladányi Nikolett, Gu­lyás István, Bodri Andrea, Horváthné Kovács Franciska, Pap István. Gratulálunk a nyerteseknek! A bérleteket a Petőfi Népe szerkesztőségében (Kecske­mét, Széchenyi krt. 29.) vehe­tik át a szerencsések. A KTE-Ereco vezetőedző­je, Tomiszlav Szivics úgy érzi, hogy hétfőn, a Paks elleni nyitómeccsen meg­törik a jég. Azaz kecske­méti edzőként végre győ­zelemnek örülhet a baj­noki rajton. Borbély Károly- Mit szól ahhoz, hogy Debre­ceni András, aki az előző baj­nokságban fél éven keresztül a KTE-ben szerepelt, alapem­bere lett a napokban Európa- bajnoki bronzérmet szerzett U19-es magyar labdarúgó-vá­logatottnak?- Neki az egyik legfontosabb állomást jelentette a karrierjé­ben, amikor kölcsönbe hozzánk jött a Honvédtől. A KTE-nél ugyanis játéklehetőséget ka­pott. Ő olyan labdarúgó, aki mindig a maximumot hozta ki magából az edzéseken, és ez visszaköszönt a mérkőzéseken is. Vele kapcsolatban bejött, amit szoktam mondani: ameny- nyit beteszel a bankba, mini­mum annyit ki is tudsz venni - mondta Szivics.- Hiányozni fog?- Biztosan. A Honvéd igényt tartott rá, pedig szerintem neki is jó lett volna, ha még egy évet nálunk marad. Kívánom, hogy játsszon sokszor a kispestieknél, mert megérdemli.- Sikerült pótolni?- Megpróbáltuk. Rövid idő állt a rendelkezésünkre, a magyar piacon nem sok játékos volt a posztjára, akkor kezdtünk el külföldön keresgélni. Majd az idő eldönti, hogy jól választot­tunk-e.- Nem csak az ő posztjára ér­kezett külföldi. Főleg a volt Ju­goszlávia területéről szerződ­tettek játékosokat. Jobban bí­zik a „saját véreiben”?- Erről szó sincs. Mondom, el­sősorban Magyarországon ke­resgéltünk, de akiket találtunk, nem voltak meggyőzőek. Emlék­szem: Montvai vagy Schindler esetében azonnal rávágtuk, hogy ők kellenek nekünk. Rá­adásul a kiszemeltjeink három­szor annyiba kerültek, mint a külföldiek. Nem volt miről be­szélni...- Magyar, délszláv és afrikai játékosokat kell összeková­csolni. Nehéz?- Nem könnyű. A most érke­zőknek elmondtuk, hogy itt nincs egyéni, csak csapatérdek. A KTE-nek ez volt, és remélem, ez lesz a legnagyobb erénye. Aki beáll a sorba, az marad, aki nem, az mehet. Szabályok vannak, amiket a frissen igazoltaknak meg kell tanulniuk. Függetlenül attól, hogy ki melyik nációnak a tagja.- Erősödött a gárda?- Hogyne. Most a kezdők és a kispadon ülők között csak árnya­lati különbség van. A tavalyinál nagyobb lett a konkurenciaharc.- Nem lesznek sértődések ab­ból, hogy a kispadra kerülhet­nek olyanok, akik kivívták az NB I-be jutást?- Azt szoktam mondani, hogy az élet nem áll meg. Mindennap fel kell kelni, újra és újra bizo­nyítani. Nagyon szép, amit az előző bajnokságban elértek (el­értünk). Cserébe úszhattak a si­kerben, beírták magukat a törté­nelembe, járt érte prémium, be­kerülnek egy könyvbe, de tovább kell lépni. Természetesen az elő­ző bajnokság sikereire alapozva.- Más ez a szezonkezdet, mint az egy évvel ezelőtti?- Most könnyebb, mert már sok mindent ismerek. Akkor egy idegen világba csöppentem. Vi­szont ugyanaz az izgalom van bennem, mint egy éve, nagyon várom már a rajtot. Ugyanakkor nyugodtabb vagyok, mert tu­dom, hogy mire képes a csapat. Tavaly ez nem így volt. Akkor csak lelkesek voltunk, most en­nél több van bennünk.- Tavaly sem az őszi, sem a tavaszi rajt nem sikeredett túl fényesre. Döntetlen, majd vereség Makó ellen. Tudom, unja már, hogy mindig felem­legetem ezt. ígérem, utoljára tettem.- Egyszer muszáj összetörnie a jégnek. Úgy érzem, most jött el ez a pillanat. Győzelemmel rajto­lunk.- Állítólag kisebb sérülés mi­att nem lép pályára a paksiak „sztárja”, Tököli Attila.- Biztos vagyok abban, hogy játszik. Tököli olyan, aki nem szeret edzeni, de meccselni an­nál inkább. Egyébként mi nem Tököli, hanem a Paks ellen ké­szülünk.- Látta játszani Gellei Imre le­génységét?- Kétszer is. Meglehetősen jó csapat, tele tapasztalt játékosok­kal, de mi tudjuk a győzelem re­ceptjét.- Titok?- Nem titok: fizikailag jó álla­potú csapattal és támadó futbal­lal sok mindent el lehet érni. Olyan gárdát szeretnék, amelyik játssza a focit. Ez a lényeg! Ki kell szolgálnunk a közönségün­ket, hogy jöjjönek a következő meccsre is.- Mivel lenne elégedett kará­csonykor?- Ha biztos bentmaradást je­lentő helyen állnánk. Az alapcé­lunk, hogy megőrizzük helyün­ket az első osztályban, de ha töb­bet tudunk kihozni magunkból, az nagyon jól fog esni. Bízom abban, hogy többre leszünk ké­pesek. A rutin a Paks, minden más a kecskemétiek mellett szól A Kecskeméti TE-Erecónál to­vábbra is Némedi Norbert vi­seli a csapatkapitányi karsza­lagot. A középpályás jól isme­ri a magyar élvonalat, pálya­futása során nyolcvanszor szerepelt NB I-es meccsen.- Kiélezett küzdelemre számítok a hétvégén induló bajnokságban - mondta a jö­vőt illetően. - Újoncként na­gyon fontos, hogy hazai pá­lyán jól szerepeljünk. Ha így lesz, akkor idegenben is elis­mernek bennünket. A kö­zönség támogatása biztosan sokat jelent majd az itthoni találkozókon. Némedi Norbert most épült fel a bokaműtétjét követően, eddig leginkább a kispadról nézte társai játékát.- Szerintem a stílusunk nem változott, viszont a játé­kunk ritmusa gyorsabb lett. Bátran kell játszanunk, nem szabad megijednünk senki­től. Az biztos, hogy egyetlen meccs sem lesz könnyű. Em­lékszem, még fehérvári játé­kosként 4-1-re nyertünk az akkor kiesőheiyen álló Vasas ellen. Mindenki azt gondol­ta, hogy sima győzelem volt, holott meg kellett szakad­nunk a pályán, mint ahogy az inkább hazai közönsége előtt brillírozó Paks ellen is meg kell hétfőn. Gellei Imre vezetőedző csapatának a ge­rincét idősebb, az NB I-et megjárt „öreg rókák” alkot­ják. Ez a rutin szól mellettük, és a többi egyéb pedig mel­lettünk. Mint minden mér­kőzéstől, ettől is azt várom, hogy győztesként ünnep­iünk a lefújást követően. Némedi Norbert csapatkapitány. A hajdani kapus emlékére indul útjára a labda Gór József, a MizsePackKft. tu­lajdonosa, a KTE-Ereco egyik szponzora végzi el a kezdőrú­gást a Paks elleni meccsen. Az öccse, a két éve július 29-én el­hunyt Gór István emlékére. A cégtulajdonos úgy véli, hogy a testvérének lenne inkább he­lye a kezdőkörben. Mert míg ő a sakk híve, addig tesója a lab­darúgás szerelmese volt. Tizen­hat évesen kezdte a Kecskemé­ti Dózsában, majd a KSC-ben folytatta. Kapus volt. Tizenhét évi pályafutása alatt közel ezer mérkőzésen nézett farkassze­met az ellenfél támadóival.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents